Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-397
397. orsaégos flés deezember 7. 1871. 319 azon összeg, mely 187l-re felvétetett 1872-reis fel lesz veendő az előirányzott rovatok szerint összesen 32.723,200 írttal." Horn Ede: E tételre nézve egy alázatos kérdésem volna a t. pénzügyminiszter úrhoz. Nem tenném hihetőleg a kérdést, ha birtokában volnánk a zárszámadásoknak; mert a zárszámadások felelnének hihetőleg ezen kérdésre. Az államadóssági járulék 3 részből áll. 1-ször, mit osztrák pénzben fizetünk, 2-szor mit érez pénzben fizetünk, 3-szor mit az érezpénznek beszerzésére szükségeltetik. Én nem tudom, hogy ez pauchaliter adatik-e a kormánynak, hogy azt adja a bécsi kormánynak; vagy hogy ő idő szerint szerzi-e meg az érczpénzt? Mindenesetre azt találom, hogy ezt nagyon drágán teszi, minthogy itt 20%-ot számítanak agiora, s mostan az agio legalább 157o. E hó 1-sejétől fogva ez csak 5% különbséget eredményez és minthogy 2 millió 400 ezer frtról van szó; ez legalább fél millió különbséget tesz. Szeretném tehát tudni, miként kell ezt tekinteni, hogy vajon átlag-e az, mely a kormánynak adatik; vagy ha sokkal több adatik, mint a mennyire szüksége van: miképen tér ez vissza az állampénztárba ? Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: A felvilágosítást igen szívesen adom meg és azt hiszem, hogy az olyan lesz, mely a t. képviselő ur aggályait eloszlatja. Az érezben teljesítendő fizetésekre nézve nemcsak a fizetendő összeg, hanem az ezüst beszerzésének költsége is felvétetik az előirányzatba. De ez a magyar kormánynak szavaztatik meg, az maga gondoskodik annak beszerzéséről is. Tehát ha itt 20% vétetik is fel a beszerzés költségeiként, s valóban kevesebb adatik ki: a különbség a kincstárban marad. A kezelés nem ugy történik, hogy az egész fizetés a papírpénzre fizetendő összeggel együtt átadatik; hanem mi megvesszük magunk az ezüstöt, s gondoskodunk arról, hogy ha az árhullamzat ezt megengedi, húsz helyett kevesebb %-kal szerezzük be az ezüstöt, és akkor a megszavazott többlet a pénztárban marad. 1870-ben is jelentékenyen kevesebbet szereztük meg az ezüstből, mint a mennyi előirányozva volt: a többi a pénztárban maradt, mint a zárszámadás mutatja. Különben ez jelentékenyen attól függ, hogy az ezüstbevitelünk minő ? ha a vámok jobban jövedelmeznek: kevesebb ezüstöt kell venni; ha a bányák többet termelnek : ekkor is ezen eset van: de az eredmény lehetőleg megközelíti azon számokat, melyek előirányozva vannak, és azt hiszem, hogy biztosabban járunk el, ha nagyobb összeget veszünk fel. 1 mint kisebbet, mert hogy ha kisebb összeget vennénk fel: megtörténhetnék, hogy nem fedezné az egész kiadást, holott így sincs veszélyeztetve semmi, miután a többlet a pénztárban marad. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) tehát elfogadtatik és ez összeg be fog igtattatni. Széll Kálmán előadó (olvassa:) „Államadóssági járulék: Horvát-Slavon országok beligazgatási szükséglete: 1. az 1868-ki XXX. t. ez. értelmében Horvát-Slavon ország autonóm kormányzata részére 2.200,000 frt. van előirányozva. " A pénzügyi bizottság jelen előirányzatot második és harmadik pontra részletezte: én azonban nem hiszem, hogy szükséges volna ezen jelentést most felolvasni, mert a második és harmadik pont azon összegek közé tartozik, a melyek, a hozott határozati értelmében, mint határőrvidéki polgárositási szükséglet függőben maradnak. Az első pontnak megszavazása azonban szükséges: az Uniotörvény értelmében, a melyHorvát- és Magyarország között köttetett. (He~ lyeslés,) Elnök: Tehát a 2 millió 200,000 forint megszavaztatik; a második és harmadik pont pedig függőben marad. Következik Fiume. Széll Kálmán előadó: T. ház! A fiumei költségvetés két részből áll; az első rész Fiume kormányzója és személyzetének költségvetése, a másik pedig Fiume törvénykezésének, első, másod és harmad fokú bíróságainak, így egész törvénykezésének előirányzatából áll. Az első részre a bizottság jelentése a következő: (olvassa) „A fiumei kormányzó és személyzetének költségei, ugy szintén a fiumei törvénykezési provisorium szükséglete együtt 85,120 írttal vannak előirányozva. 1871-ben 81,230 frt. szavaztatott meg. Ezen összegből a fiumei kormányzóság költségeire esik 30,470 frt. 1871-ben megszavaztatott 30,470 frt. A bizottság minden észrevétel nélkül megszavaztatni ajánlja ezen összeget. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatik. Széll Kálmán (olvassa a pénzügyi bizottságnak a fiumei törvény-kezesre vonatkozó jelentését) : „A törvénykezési provisorium költségei 54,650 forintot tesznek. 187l-re megszavaztatott 50,760 frt; tehát 1872-re 3890 forinttal van több előirányozva; ezen többletből 2490 torint esik a fiumei első bíróság költségeire.
