Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-397

S97. országos ülés dec/.eraber 7. 1871. 309 Versitások szakintézetei az universitásokkal vannak kapcsolatban. Csupán csak ezen universitási szakintézetek állnak a cultusminiszterium alatt, de itt sem közvetlenül, hanem részint az azon országokban fenálló gazdasági országos tanácsok, részint a cultusminiszterium és a gazdasági tanintézetek közt létező úgynevezett curatoriumok közvetlen rendelkezése alatt. Ha tehát azon országokban, hol a tanítási ügy rendezése csakugyan elvszerüleg, csakugyan példányosán lett keresztülvive, nem látjuk azt, hogy a földmivelési intézetek a cultusminiszterium alá lennének helyezve: mi tegyük ezt Magyarországon, mely kiválólag földmivelési ország 1 hol kettős okunk van tekintettel lenni föl dm ívelésünk érdekei iránt, a hol okunk van félelemmel lenni az iránt, vajon ezen érdekek ily határozatok által nem szenvednek-e kárt! Más országokban a földmivelési minisztériumnak sokkal több, sokkal hatásosabb külső eszközei vannak mint nálunk. Vegyük például Németországot ; Poroszországban 840, Würtenbergben 350, a kis Badenben 70 életképes s erőteljesen működő gazdasági társulat van: nálunk pedig az egész országban csak mintegy 48—50. Ezek közül t. ház többen hazafiúi buzgalommal és erélylyel működnek e téren ; mások nem annyira élnek mint éldegélnek, és több társulat nyugszik az úrban. Ezek lennének egyedül csak a földmivelési minisztériumnak külső közegei, hogy ha a gazdasági tanintézetek mint külközegek megszüntetnének. Más országokban ott van az országos gazdászati tanács; Francziaországban, Poroszországban, Würtembergben van; de nálunk ilyén országos gazdászati tanács nincs, a földmivelési minisztérium közegeit magában a névtárban is csak azon néhány egyénre látjuk szorítva, kiknek, mint közegeknek megszüntetéséről van szó ; minden közeg nélkül hagyjuk tehát a minisztériumot % hiszen a központi kormány külső közegek közreműködése nélkül sokat nem tehet, mert mit használ kiadni a rendeleteket, ha nincs, a ki teljesítse; hivatalos közegei a földmivelési minisztériumnak mások nincsenek, mint a gazdasági intézetek ; hogy pedig oly közegekre, melyek rendeletét teljesítsék, a minisztériumnak szüksége van: ez, azt hiszem, nem jöhet kérdésbe. A földmivelési minisztériumnak feladata, kötelessége éber figyelemmel kisérni mindazt, a mi külföldön a gazdaság terén jónak és czélszerünek mutatkozik; de a mi ott czélszerü és jó : az még nem bizonyos, hogy nálunk is czélszerü és jó, és a minisztérium hibát fogna elkövetni, ha azt, a mi külföldön czélszerü és jó: azt nálunk, mint absolut jót és czélszerüt akarná ajánlani. De hol vannak a közegek, melyek a kísérleteket megtegyék ? Ily kísérletekre pedig szükség van. Akár a növénytermelés terén tűnik fel valami a külföldön, akár az állattenyésztés terén, arra kísérleteket kell tenni az országban mindenütt; a felső és alsó vidéken, a Királyhágón túli és inneni részekben. És ha ezen kísérleteket megtette, akkor állhat elő a miniszter s mondhatja : Megtettem a kísérleteket az ország minden részében, hazánk földje, elitnája megfelelő, s azért ajánlom az országnak azt, mi a külföldön is jónak bizonyult. Engedje meg a t. ház, hogy egy példát hozzak fel, a mi tudomásomra a földmivelési minisztériumban most van szőnyegen. Tudjuk, hogy nálunk a földmivelés ügye az állattenyésztés ügyévei semmi viszonyban nem áll; tudjuk, hogy az állattenyésztés utján a szükséges trágya erőnek még csak 7a-át sem vagyunk képesek előteremteni ; tudjuk, hogy, mint Korizmics t. képviselőtársam ez előtt fél évvel e teremben monda: „hazánk földje kimerülésnek indul. A marhatenyésztést kell tehát elősegítenünk ; mert csakis a marhatenyésztés utján lehet megszerezni azon erőt, melyet az anyaföldnek visszaadni tartozunk.'

4 A juhtenyésztés, miután az utóbbi két évtized óta közel 2 millió holdnyi legelőt és rétet szántottunk fel, legelők hiányában és azon fenyegető versenyzés mellett, mely a magyar juhtenyésztéssel legutóbb lépett szembe: oly magasra emelve nem lesz, hogy e részben a szükséget pótolni képes lenne. Igavonó marhát, az okszerűség megsértése nélkül a gazda többet nem tarthat, mint a mennyire szüksége van. Az állattenyésztésre nézve szaporítani kell tehát a tejelő marhát. A minisztérium hallotta, hogy van egy faj szarvasmarha, mely tenyésztés tekintetében, — egymástól különböző lévén a marha fajok trágyájának hatása a föld termékenyítésére , — a gazda-közönségnek ajánlandó lenne. Ha ezt akarja mondani a földmivelési minisztérium, itt van egy szarvasmarhafaj, mely a külföldön a tenyésztésre a legkitűnőbb, ennek behozatalát ajánlom: — elébb kísérleteket kell tennie, hol legalkalmasabb ezt meghonosítani, és vajon átalában alkalmas-e a tenyésztésre nálunk. Ilyen a sajtkészités is. Hol kell ennek tért nyitni a földmivelési minisztérium részéről ? ismét nem másutt, mint a gazdaképző intézetekben. Legyen ezt elegendő felhoznom, annak bebizonyítására, hogy a földmivelési minisztérium a kísérleti tért fogná elveszteni, ha a gazdaképző intézetek intézkedési köre alól elvonatnáuak.