Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-397

310 397. omágw *lw ie«Mrt« 1. ISTI. Engedje meg a t. ház, hogy nyilatkoztas­sam a tekintetben, vajon a gazdasági tanügy érdekében szükséges-e ezen intézetek elvonása a földmivelési minisztérium hatásköre alól vagy sem ? A gazdasági tanok, mint Korizmics László képviselő ur helyesen megjegyezte : nem tiszta elmélet; a gazdasági gyakorlatból vannak azoknak legtöbb szabályai merítve. A gazdasági tan csak elveket állit fel; ezen elveknek az ország külön­böző viszonyaihoz való alkalmazása épen az, a mi a gazdasági tanokban a legfontosabb. Es ezen viszonyok változók és ezen viszo­nyokhoz képest kell a gazdasági tanokat alkal­mazni. És e tekintetben méltóztassanak megen­gedni, hogy ismét csak egy példát hozzak fel. (Mozgás. Felkiáltások: Elég. Napirendre!) Fontos ez ügy t. ház ! méltóztassanak azt meghallgatni, engedjék meg, hogy szoros kötelességemet telje­sítsem mint képviselő, midőn azt előterjesztem. (Halljuk!) A gazdasági tanügynek irányát szintén a gazdasági viszonyokból kell megszabni. Csak egy példát hozok fel. Ezelőtt 12 évvel, midőn gaz­daságunkban más eszközt alig ismertünk, mint az ekét, boronát és gereblyét, — a gépek va­lami túlnyomó vagy oly tárgyat, mely főtekin­tetet érdemel, alig képeztek. Most mióta már a gazdasági gépek ezernyi számmal hozatnak be, részint itt gyártatnak és azok használata már közönségesen elterjedt: szintén a gazdasági intézetek feladata, hogy a gépek ismertetése a gazdasági oktatásban azon színvonalra emeltes­sék, a melyre már most szükség van ; mert a gépeknek mikénti használatát, azoknak alkalma­zását ma már minden nagyobb gazdának ismer­nie kell. De elég legyen ebből ennyi. Többször hal­lottam — még pedig örömmel — hangoztatni azt, hogy hazai földünk nemzetünknek legfőbb törzsvagyonát képezi. Többször hallottam han­goztatni itt azt, hogy a földmivelés elhanyagolása a lenni vagy nem lenni kérdése. Ajánlom ez ügyet a háznak bölcs belátásába. Ha most nem lehet is e felett végkép intézkedni, határozni : méltóztassanak legalább egy kisegítő eszközt, módot találni, a melyen aztán haladva, ez ügy sikeres elintézést nyerhessen. Szontagh Pál (csanádi): T. ház! Előt­tem szólott Korizmics László képviselő azt mél­tóztatott mondani, hogy nem szeretné, ha ez ügyben per tangentem határoznánk. Erre másik képviselőtársam Huszár Imre megjegyezte, hogy nincs itt per tangentem határozatról szó, mert ez már fennlevő határozata a t. háznak, melyet a pénzügyi bizottság jelentései alapján korábbi időben hozott. Ha tehát valami per tangentem határozatról szó lehet, ez az volna; ha megváltoztat­nék ezen fennálló határozat. A pénzügyi bizott­ság érett megfontolás, huzamos megvitatás után tette a ház elé jelentését és határozati javas­latát és azon meggyőződésben van, hogy sokkal nagyobb méltánytalanság volna ellenkező hatá­rozatot provocálni csak igy per tangentem. A mi pedig előttem szólott másik képviselő­társam előadását illeti, ki némi részben provo­cált Korizmics igen t. képviselőtársam előadására is, hogy helyesebb volna oly dolgokat, melyek a praxisra is kihatnak és nem pusztán elméleti oktatással foglalkoznak, az egyes szakminiszté­riumok felügyelete alatt hagyni: arra azon meg­jegyzést vagyok bátor tenni, hogy akkor alig maradna a közoktatási miniszter vezetése alatt valami doetrina, valami tanintézet felett való felügyelet; mert hisz mi nem kívánunk a hazai ifjakból csupa theoreticusokat, hanem gyakorlati embereket nevelni. Más tanintézetek, például az orvosi egyetem, mely szintén a közoktatásügyi minisztérium vezetése alatt áll, szintén gyakor­lati embereket nevel; vagy vegyük például a bá­bákat. (Derültség.) Ki vonja ezt kétségbe, hogy azok nem valami elméleti tudomány számára képeztetnek, hanem egyenesen a praxisnak ne­veltetnek ? Én t. ház! rövid kívánok lenni s be végzem előadásomat : egyedül egy körülményt, hozok fel, József császárról regélnek egy ismeretes és tőle eredőnek állított adomát. Az mondatik t. i. hogy József császár bizonyos tekintetben nem szerette a centralisatiót. Ha valami felvilágosítást kért az örökös tartományokban, mindig egyik szak­embertől a másikhoz utasították; ezért igen gyönyörködött a magyar szolgabírói rendszerben, azt mondván, hogy ha magyar szolgabirótól kér felvilágosítást: ott azt megnyeri a tudomány, a praxis és az administratio minden ágában. Nekem ugy látszik, hogy Korizmics és Major képviselőtársaim azt kívánják, hogy épen olyanok legyenek minisztereink, mint régi szolgabiráink, hogy minden egyes tárgyról tudjanak. 0 szerin­tük követelné magának a földmivelési miniszté­rium bizonyos tanintézetnek vezetését, követelné a közlekedési minisztérium, követelné a pénz­ügyminisztérium — a mint van a vezetése alatt álló tanintézet. De többet mondok, ha talán diplomatákat képező, magasabb tanintézetről volna szó, talán az ő felsége személye körüli mi­nisztérium követelné magának az a feletti fel­ügyeletet. (Derültség.) Egy szóval ők azt kíván­nák , hogy nem minden egyes szakminiszter feleljen azon szakról, melynek vezetésére hivatva van: hanem minden egyes miniszter, de rebus omnibus et quibusdam aliis. Én ismétlem, hogy itt nem per tangentem, hanem egy hivatott egyén indítványozására hozta

Next

/
Thumbnails
Contents