Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-397

310 397. omágw *lw ie«Mrt« 1. ISTI. Engedje meg a t. ház, hogy nyilatkoztassam a tekintetben, vajon a gazdasági tanügy érdekében szükséges-e ezen intézetek elvonása a földmivelési minisztérium hatásköre alól vagy sem ? A gazdasági tanok, mint Korizmics László képviselő ur helyesen megjegyezte : nem tiszta elmélet; a gazdasági gyakorlatból vannak azoknak legtöbb szabályai merítve. A gazdasági tan csak elveket állit fel; ezen elveknek az ország különböző viszonyaihoz való alkalmazása épen az, a mi a gazdasági tanokban a legfontosabb. Es ezen viszonyok változók és ezen viszonyokhoz képest kell a gazdasági tanokat alkalmazni. És e tekintetben méltóztassanak megengedni, hogy ismét csak egy példát hozzak fel. (Mozgás. Felkiáltások: Elég. Napirendre!) Fontos ez ügy t. ház ! méltóztassanak azt meghallgatni, engedjék meg, hogy szoros kötelességemet teljesítsem mint képviselő, midőn azt előterjesztem. (Halljuk!) A gazdasági tanügynek irányát szintén a gazdasági viszonyokból kell megszabni. Csak egy példát hozok fel. Ezelőtt 12 évvel, midőn gazdaságunkban más eszközt alig ismertünk, mint az ekét, boronát és gereblyét, — a gépek valami túlnyomó vagy oly tárgyat, mely főtekintetet érdemel, alig képeztek. Most mióta már a gazdasági gépek ezernyi számmal hozatnak be, részint itt gyártatnak és azok használata már közönségesen elterjedt: szintén a gazdasági intézetek feladata, hogy a gépek ismertetése a gazdasági oktatásban azon színvonalra emeltessék, a melyre már most szükség van ; mert a gépeknek mikénti használatát, azoknak alkalmazását ma már minden nagyobb gazdának ismernie kell. De elég legyen ebből ennyi. Többször hallottam — még pedig örömmel — hangoztatni azt, hogy hazai földünk nemzetünknek legfőbb törzsvagyonát képezi. Többször hallottam hangoztatni itt azt, hogy a földmivelés elhanyagolása a lenni vagy nem lenni kérdése. Ajánlom ez ügyet a háznak bölcs belátásába. Ha most nem lehet is e felett végkép intézkedni, határozni : méltóztassanak legalább egy kisegítő eszközt, módot találni, a melyen aztán haladva, ez ügy sikeres elintézést nyerhessen. Szontagh Pál (csanádi): T. ház! Előttem szólott Korizmics László képviselő azt méltóztatott mondani, hogy nem szeretné, ha ez ügyben per tangentem határoznánk. Erre másik képviselőtársam Huszár Imre megjegyezte, hogy nincs itt per tangentem határozatról szó, mert ez már fennlevő határozata a t. háznak, melyet a pénzügyi bizottság jelentései alapján korábbi időben hozott. Ha tehát valami per tangentem határozatról szó lehet, ez az volna; ha megváltoztatnék ezen fennálló határozat. A pénzügyi bizottság érett megfontolás, huzamos megvitatás után tette a ház elé jelentését és határozati javaslatát és azon meggyőződésben van, hogy sokkal nagyobb méltánytalanság volna ellenkező határozatot provocálni csak igy per tangentem. A mi pedig előttem szólott másik képviselőtársam előadását illeti, ki némi részben provocált Korizmics igen t. képviselőtársam előadására is, hogy helyesebb volna oly dolgokat, melyek a praxisra is kihatnak és nem pusztán elméleti oktatással foglalkoznak, az egyes szakminisztériumok felügyelete alatt hagyni: arra azon megjegyzést vagyok bátor tenni, hogy akkor alig maradna a közoktatási miniszter vezetése alatt valami doetrina, valami tanintézet felett való felügyelet; mert hisz mi nem kívánunk a hazai ifjakból csupa theoreticusokat, hanem gyakorlati embereket nevelni. Más tanintézetek, például az orvosi egyetem, mely szintén a közoktatásügyi minisztérium vezetése alatt áll, szintén gyakorlati embereket nevel; vagy vegyük például a bábákat. (Derültség.) Ki vonja ezt kétségbe, hogy azok nem valami elméleti tudomány számára képeztetnek, hanem egyenesen a praxisnak neveltetnek ? Én t. ház! rövid kívánok lenni s be végzem előadásomat : egyedül egy körülményt, hozok fel, József császárról regélnek egy ismeretes és tőle eredőnek állított adomát. Az mondatik t. i. hogy József császár bizonyos tekintetben nem szerette a centralisatiót. Ha valami felvilágosítást kért az örökös tartományokban, mindig egyik szakembertől a másikhoz utasították; ezért igen gyönyörködött a magyar szolgabírói rendszerben, azt mondván, hogy ha magyar szolgabirótól kér felvilágosítást: ott azt megnyeri a tudomány, a praxis és az administratio minden ágában. Nekem ugy látszik, hogy Korizmics és Major képviselőtársaim azt kívánják, hogy épen olyanok legyenek minisztereink, mint régi szolgabiráink, hogy minden egyes tárgyról tudjanak. 0 szerintük követelné magának a földmivelési minisztérium bizonyos tanintézetnek vezetését, követelné a közlekedési minisztérium, követelné a pénzügyminisztérium — a mint van a vezetése alatt álló tanintézet. De többet mondok, ha talán diplomatákat képező, magasabb tanintézetről volna szó, talán az ő felsége személye körüli minisztérium követelné magának az a feletti felügyeletet. (Derültség.) Egy szóval ők azt kívánnák , hogy nem minden egyes szakminiszter feleljen azon szakról, melynek vezetésére hivatva van: hanem minden egyes miniszter, de rebus omnibus et quibusdam aliis. Én ismétlem, hogy itt nem per tangentem, hanem egy hivatott egyén indítványozására hozta