Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-397

397- országos ülés deezember 7. 1871. 28 S Horn Ede: Köszönettel veszem a t. miniszter urnák azon épen most tett kijelentését, hogy ujabb tárgyalás álá fog vétetni ezen tárgy; de * hozzáteszem egyúttal, hogy azon nézeteket, melyeket a miniszter ur itt előadott: semmiképen jót ígérőknek nem tekinthetem, és azon nézeteket semmiképen nem helyeslem és el nem fogadhatom. Előre kijelentettem interpellatiómban, hogy azon egyetlenegy érvet, melyet fölhoznak a biztosíték védelmére , miszerint: megtörtént, hogy megbuktak az ilyen intézetek, nem tartom alaposnak ; nem ismerem a statistikai adatokat, melyekre az alapittatik, de bizonyára sokkal gyakrabban történik Pesten kereskedő, iparos és nagy vállalatoknak megbukása és ennek daczára a városnak sohasem jut eszébe ily vállalatoktól kereskedőktől vagy iparosoktól biztosítékot kívánni ós a növeldéktől mégis ezt kívánja. Nem fogadhatom el továbbá azon megkülönböztetést, melyet a miniszter ur a magániskolák és tápintézetek között tesz. Mindenki tudja, hogy Pesten majd nem minden magániskola egyszersmind tápintézet is, és azáltal csak gátoljuk a közmivelődés előmozdítását, ha az ilyen magán-oktatást meggátoljuk. Másrészt azt sem fogadhatom el, a mit a miniszter ur javaslatba hozott, hogy t. i. permissiv legyen a hiztotositék. Mi lesz ennek következménye, az, hogy azon nevelők és vállalkozók, a kiknek lesz 1000 írt biztosítékuk: előnyben fognak részesülni, és mások, a kiknek talán sokkal nagyobb tehetségök és becsületességök lesz: háttérbe fognak szorulni {Helyeslés) azon. nevelők irányában, a kiknek pénzök van. Nem hiszem, hogy ez lehessen a közoktatásnak ezélja. Még egy megjegyzésem van. A miniszter ur nagyon hangsúlyozta, ámbár nem jogosan, hogy nemcsak oktatásról van itt szó, hanem üzleti dolgokról is. Ha üzleti dolgokról van szó: annál kevésbbé van a városnak joga biztosítékot kívánni, mert épen most mondtuk ki az iparszabadságot, és ha ezt iparnak vesszük, akkor biztosítékról beszélni nem lehet. Tehát akár közoktatási szempontból, akár az ipar szempontjából nézzük a dolgot, eg}dk esetben sem fogadható el a biztosíték, és ennek következtében ujabban kérem a t. miniszter urat, minthogy a tárgyat ujabban megvizsgáltatni megígérte: legyen szíves azon lenni, hogy a biztosíték szüntettessék meg egészen: de mostani feleletével megelégedve nem vagyok. Elnök : Tudomásul veszi a t. ház a miniszter ur nyilatkozatát? (Tudomásul veszssüh.) A kik tudomásul veszik méltóztassanak felállani. [Megtörténik.) A t. ház tudomásul veszi. Schwarcz Gyula: T. ház! Pár nappal ezelőtt óhajtottam egy kérdést intézni az egyeEÉPV. H. XAPLŐ 18T-S- XVIII, temi alapok és alapítványok természetének megvizsgálására kiküldött bizottság elnökéhez; azt akartam tőle kérdeni, hogy vajon mennyire haladt a bizottság munkálataiban, és hogy mikor fogja munkálatait a ház elé terjeszteni. Indoka ezen óhajtásomnak az volt: mert meg voltam győződve, hogy a pesti magyar királyi tudományos egyetemnek korszerű reformja ekdázhatlan szükséglet és egyik legmagasabb érdeke nemzeti közművelődésünknek. A közoktatási miniszter ur az akkor távollevő bizottsági elnök ur helyett szíves volt nekem válaszolni azon megtisztelő készséggel, mely őt annyira jellemzi; azonban már akkor voltam bátor kijelenteni, hogy szives válasza mellett is a bizottság elnökéhez, ha meg fog jelenni, bátor leszek a kérdést ismételni, azért; mert arról mit a közoktatási miniszter ur szives volt mondani: tudomásom nekem is volt; sőt azonkívül a bizottság egyes tagjaitól értesültem még oly dolgokról is, melyeknek hallása megvallom kissé megdöbbentett. Ugyanis arról értesíttettem a bízottság egyik igen érdemteljes tagjától, miszerint ezen bizottság majdnem másfél évi együttléte óta alig tartott üléseket; azon subcomité pedig , mely az okmányok megvizsgálására és közelebbről tanulmányozására küldetett ki: magának a tágabb körű bizottság elnökének még csak jelentését sem terjesztette be; egy szóval, hogy a bizottság tulajdonképen nem is működik. Nem akarnám tehát , hogy a közönség, mely oly meleg érdeklődéssel viseltetik a pesti magyar királyi tudományos egyetem iránt: azt gondolja, hogy miután az egyetemet addig reformálni nem lehet, míg az alapok és alapítványok jogi természetéről jelentés a ház elé terjesztve nincs, azt higyje, mondom, hogy ezen bizottság egy vagy más befolyás alatt lévén, épen azért nem dolgozik, hogy e kényes kérdés legombolyitása a ház elé ne kerülhessen. Én megvallom nem akarok senkit gyanúsítani, nem is mondom, hogy ezen indok alapos; de minden esetre alkalom van a gyanúra, tekintve a kérdés kényes voltát, a theologiai facultást illetőleg: melynél fogva igen-igen kellemetlen lehet némelyekre nézve a képviselőházban ezen kérdés elővétele. Bátor vagj'ok ennélfogva, miután van szerencsém az illető bizottság elnökét itt a házban tisztelhetni, hozzá azon kérdést intézni: mennyire haladt az egyetemi alapok és alapitványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött bizottság munkálataiban, és mikor fogja — értem még ezen ülésszakot — jelentését a ház elé terjeszteni ? Madocsányi Pál : T. ház! A hozzám intézett kérdésre bátor vagyok csak röviden azt válaszolni, hogy tudtomra a kiküldött vá3 7