Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-394

226 394. országos ülés deczember ±. 1S71. zunk : minden késedelem káros magára a népre nézve, és azt hiszem, hogy maga a nép kívánja, hogy minél hamarább élvezhesse azon jogokat, melyeket az alkotmányba lépés folytán nyerend. Ne is higyjük, hogy a nép nem fogná azt szívesen venni. E tekintetben magamnak volt alkalmam meggyőződést szerezhetni. Ugyanis, midőn 1848-ban, mint a nádor és gróf Batthyány által ezen vidékekre kiküldött királyi biztos épen az országgyűlés megnyitása napján, ugyanazon év június 2-án bevonultam Karánsebesre, — bevonultam mondom, mert mint királyi biztosnak kellő kiséretem volt: — a nép örömmel és megelégedéssel fogadott ós midőn magyaráztuk nekik azon jogokat és előnyöket, melyeket Magyarország-, illetőleg az alkotmányhoz való csatoltatás által nyerni fognak, örvendettek és tapsoltak. Azonban mi történt néhány nap múlva ? távozásom után Bécsből kurírok jöttek és ezek a tisztek bujtogatása által mindent felizgattak; ha ez most nem történik, egyátalában nem kell attól félni, hogy a nép ellenezni fogja azt, hogy rögtön és késedelem nélkül polgári hatóság alá helyeztessék. {Helyeslés bal felől.) Tisztelt ház! Köszönettel vévén a béketűrést és fenntartván magamnak azt, hogy azon törléseken kívül, melyek a külön véleményben foglaltatnak, még más törlésekre is adjam szavazatomat; különben igen tisztelt Ghyczy Kálmán és Szontagh Pál uraknak külön véleményét pártolom. (Élénk helyeslés bal felől.) Orbán Balázs b.: T. ház! A költségvetés feletti vita annyira ki van már merítve, hogy valami ujat, és talán hasznosat alig tudnék mondani, annálfogva kijelentvén, hogy a külön-vóleményt tárgyalás alapjául elfogadom: az ügyérdeméhez észrevételt tenni nem fogok, hanem egy más, nem kevésbbé fontos tárgyra fogok néhány szóval áttérni, mely czéltalanul kiadott 3—4 millió megtakarítására vonatkozik. A tárgy csak közvetlenül függ össze a költségvetéssel; mindazáltal azt itt hiszem érintendőnek, miután arra másutt tért nyerni nem remélek. (Halljuk !) Néhány év óta annyira össze vagyunk lánezolva Ausztriával, hogy minden ottani rázkódás áthat hozzánk, s minden ott elkövetett visszásságok érezhetők nálunk is. Pár év óta viszonyainknak az eddigiektől eltérő átalakulását észleljük. Ugy hogy ma a törénelem és tények logikája mintegy fel van forgatva. Mert a mi ellen őseink századokon át országgyűléseiken küzdöttek, minek megakadályozására annyi vér folyt a csatatéren, és a vérpadokon, és a mit hangoztatva szállottak a hareztérre a haza jobbjai a Rákóczyak, Bocskai és Bethlen Grábor, a mi miatt Toköly és Rákóczy Ferencz a száműzetésben halt el nagy társával együtt; a miért 1848 —49-ben Európa tiszteletét és bámulatát kiérdemlő harezot küzdött a nemzet, a mi ellen óvást téve haltak el az aradi és ujépületi dicső vértanuk: mamár végre van hajtva, és létre hozva a hazánk és Ausztria közt azoD szoros kötelék, melyet őseink hazánkra nézve veszélyesnek mondottak. Avagy tagadni lehetne azt, hogy több száz éves szenvedéseink és küzdelmeink kútforrása leginkább onnan eredett, hogy Ausztria mindenképen reánk erőszakolta a reál-uniót, míg hazánk a törvényeinkben ós alkotmányunkban szorosan körvonalozott porsonal-unióhoz ragaszkodott Es vajon nem az Ausztriától erőszakolt reálunió meggátlásáért véreztek-e el a nemzet legjobbjai és lettek a világ minden országában bujdosókká? S ime most t. ház, egy bámulatos átalakulást észlelek: mert keletkezett hazánkban kormány, és azt feltétlenül támogató hatalmas párt, mely elfordul a múlttól, mely az eddig követett irányt el akarja hagyni, s mely kormány elnöke által mondatja ki azt. hogy a mi eddig üdv volt, most kárhozatta lett, és hogy Magyarország jövője és szabadsága csak az Ausztriával való reál-unióban van biztosítva. Csak pár hete, hogy Magyaroszág volt kormányelnöke a csehkérdésben hozzá intézett interpellátiókra adott válaszában kijelentette a ház előtt azt, hogy eddig hazánk által követett, és politikai hitelvként kitűzött personálunió nem más mint puszta jelszó, hogy annak alkalmazása hazánkra nézve veszélyes volna. Azok kik alkotmányuk homlokzatára oda illesztették a realuniót: annyira öszszekeverték hazánk ügyeivel az ausztriai ügyeket, hogy az ottani bajok fájdalmai mulhatlanul kell, hogy hozzánk is áthassanak, sőt ujabb időben egy oly osztrákos elvet is hallottunk itt e házban hangoztatni, hogy Magyarországot érdeklő némely igen fontos ügyek a magyar képviselőház diseussiójának tárgyát nem is képezhetik ; azonban mi, kik az őseink által kijelölt utón haladunk, mi kik a personaluniót, mint hazánk függetlenségének és szabadságának fő biztositékát tekintjük: egyszersmind azon elméletet sem akarjuk elfogadni, hogy lehetnének bármily oly hazai ügyek, melyek Magyarország képviselőházának hatásköréből el vonhatók lennének; azért én a ránk erőszakolt realur.ióból eredő számos bajok egyikét fogom fölszinre hozni, s megpróbálom, hogy az abból eredő hátrányokat miként lehetne orvosolni. T. ház! Az osztrák birodalomban nem mindig a szükségesség, hanem igen gyakran a szeszély és rögeszmék határozzák meg az állam kiadásait ; vannak ott oly rögeszmék, melyek nemcsak 100— de 1000 millióit emésztettek fel, nem