Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-394

212 304. országos ülés deczftmber 4. 1871 De azt gondolom, elég is lesz ezekből a dolgokból; csupán a képviselő ur számításának módját akarom még megismertetni, nem a házzal, sokkal avatottabbnak tartom a házat, hogysem szüksége volna erre, hanem a nagy közönséggel. (Halljuk!) Beszélt a képviselő ur rettenetes dolgokról ; elbeszélte, hogy Magyarországon a direct adó nz összes terheknek ennyi meg ennyi százalékát teszi, beszélt oly %-okról, melyeket szem nem látott, fül nem hallott, sőt az ember szive még csak nem is sejtett. (Átalános élénk derültség.) Hanem hogy születnek azon számok? Hát ugy születnek, hogy direct adó a világon minden, a mit ide lehet vonni; indireet adó pedig csak a fogyasztási adó és egyéb semmi; nagynehezen, feltételesen idevonja talán még a vámjövedelmet. Az illetékekre nézve azt mondja, hogy azok bizonyos szolgálatért telj esitett fizetések az állam részére. Igaz az; de hát miről van szó? miért különböztetünk direct és indireet adók közt ? Azért, mert az egyik főleg akkor emelkedik, ha emeltetik az adókulcs; a másik pedig emelkedik, ha fokozódik a közjólét, a forgalom és tevékenység. Az illetékről is áll ez utóbbi. Vagy tán mindegy az, ha az idén eladott 200 ezer hold földnek, és a tavaly eladott 50,000 háznak értéke 50°/o-kai több, mint volt a korábban eladottnak, vagy nem megfelelőn fokozódnak-e az illetékek is, mutatva a nemzet értékeinek emelkedését % Igen vagy nem ? Én azt gondolom, hogy igen, és ha igen : akkor azon móltatásban, mely azt akarja kimutatni, mennyi azon adó, mely befolyt a nemzeti érték és tevékenység fokozódásával az illetékek és bélyegek nagyon is odatartoznak. Hát a jövedék nem oda tartozik ? Hát ha az idén az államban több ökör, több juh lesz, és az sokkal több sót emészt: az nem jelent értéknövekedést ? vagy ha az, ki előbb két kros szivart szitt, most bir venni hat krost, és a dohányjövedék többet jövedelmez : ez sem mutat semmit ? (Egy hang a szélső balon : De rósz a szivar .) Meglehet, hogy rósz, de arra a czélra, a mi most áll én előttem, annál jobb, minél roszabb. Mert ha azon körülményből, hogy a nagyon jó szivarért a nemzet többet kiad s a kincstár többet bevesz: nem lehetne azt következtetni, hogy azért ad ki többet, mert jobban telik, s azt lehetne vélni, hogy azért ad ki, mert csiklandozza nyelvét, s nem tud ellentállni az ingernek; de ha rósz szivarért ad ki többet: akkor már nehéz elhinni, hogy igen keservesen vonta meg magától a pénzt azon szivarokért. (Derültség.) Azután kérem: miért oly rósz ama szivar? azért: mert nem győzik elég nagy tömegben csinálni ama kereslettel szemben; hiszen 3 év alatt ötöt csinálunk, hol eddig kettőt csináltunk; de ha a nagy fogyasztás mellett még ez az öt sem elég: azt mutatja-e ez, hogy a közönségnek nincs reá pénze? hogy összeroskad az adó súlya alatt? mutatja-e ez azt, hogy 475 millió a nemzet összes jövedelme, jól kérem értetni: nem az országé, mint egészé, hanem a nemzet minden egyes polgáráé összevéve ? Pedig a képviselő ur légvárát azon föltevésre építette, hogy 475 millió forint a nemzet minden tagjának összes bevétele. Ha ez igy áll: hogyan adhat ki anuyi milliót dohányra? azt nem értem, kivált ha az még rósz is? (Derültség jobb felől.) Hanem, t. képviselő ur, legyünk őszinték. (Halljuk!) Nagyon hosszú leczkét tartott a képviselő ur arról, hogy a kormány nem őszinte ; 50,000 írttal kezdi és másfél millióval végzi; pedig a kormány őszinte volt, mikor az ötvenezer frtot kérte, ós ha a képviselő ur azt kérdé vala: de mi lesz a vége, bizonynyal azt is megmondta volna, s itt csak azon egyre kérek engedelmet, hogy revindicáljam magamnak, hogy nem a pénzügyi bizottság kérdésére mondtam: hogy mibe kerül Hunyad-vár, hanem jószántomból. Kérem, legyen szintén őszinte a képviselő ur is, és mondja meg igazán, hiszi-e, hogy 475 millió Magyarország polgárai összeségének minden jövedelme? hiszi-e, hogy a földjövedelem tökéletesen talál azzal, mi catastrálva van? ha nekem szabad és lehető lenne valami módon igénybevennem azon fölös jövedelmet, mi nincs catastrálva: szavamat adom, hogy elkormányoznám az országot és fényes investitiókat tennék, minden monopólium, minden direct, vagy indireet adó nélkül is beérném a catastrált és a valódi jövedelem különbözetével. (Helyeslés a jobb oldalon.) Ugyan kérdem, hány frt esik azon milliókból egy-egy emberre ? Simonyi Ernő: 37! Kerkapoly Károly: 37 1 tehát menynyivel tartjuk el a rabokat a fegyintézetekben, meg a közlegónységet a hadseregben? hiszi-e a képviselő ur, hogy ezek azok, kik legköltségesebben élnek, hiszi-e, hogy különben 33 forintból él meg egy ember ? (Helyeslés jobb felől. Simonyi Ernő közbeszól: Nem hiszem!) Hát ugyan mikor azt nem hiszi, mert sokkal instructiosusabb, mintsem hihesse: minek épit arra ily nagy épületet, mit előbb felemelt? (Simonyi Ernő közbeszól: Az önök részére!) A miénkre ? Mi azt nem hisszük. (Patay közbeszól: Majd megmondja!) Hiszem, hogy megmondja, de még nem, majd azután, vagy egy fél év múlva. Itt én kérdezhetném ám a t. képviselő úrtól, hogy kinek tart | bennünket? mint Móricz képviselő ur kérdezte