Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-386
4 386. országos ülés ttovesabe* 22. 1871 polgárok egyéb orvosságot, mint folyamodnak a t. házhoz kérvényükben, melyet szerencsém van benyújtani, hogy a t. ház közvetítése által az igazságügyminiszter oda birassék, hogy más egyént nevezzen ki járásbiróul. Elnök : A kérvényi bizottsághoz fog utasíttatni. Móricz Pál: A képviselőháznak több tagja igen sokszor szorgalmazá már az italmérési jognak, mint királyi kisebb haszonvételnek megszüntetését. Igen számos kérvények érkeztek a képviselőházhoz e végett. Én nem tartom ugyan feladatául egyes képviselőnek azt, hogy kész törvényjavaslatokkal álljanak elő, mert a kormány, mely minden adatok felett rendelkezik: azt sokkal alkalmasabban eszközölheti. Azonban tekintve az országgyűlésnek előhaladottságát, tekintve azon rövid időt, melylyel az országgyűlés rendelkezik, e tekintetben egy kész törvényjavaslatot vagyok bátor beadni; de egyúttal ezen törvényjavaslatnak fontosságánál fogva kérném a t. házat, méltóztassék e végett egy képviselőházi küldöttséget kiküldeni, mely ezen törvényjavaslatot átvizsgálván, aztán tenné át az osztályokhoz. E végett bátor vagyok egy határozati javaslatot beterjeszteni, mely következőkép hangzik: Határozati javaslat. Az italmérési jognak, mint királyi kisebb haszonvételnek megszüntetése iránt Móricz Pál képviselő által benyújtott törvényjavaslat tárgyalására egy 15 tagú bizottság oly meghagyással küldetik ki. hogy arról véleményes jelentését, további intézkedés végett, minélelébb terjessze a képviselőház elé. Elnök: Ki fog nyomatni és a képviselőház tagjai közt szét fog osztatni. Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház! Dr. Pavlovics István képviselő ur két rendbeli interpellátiót intézett hozzám. Mindkét interpellátióra, a t. ház engedelmével, válaszolni fogok. (Halljuk!) Az első interpellátió, melyet a t. képviselő ur hozzám intézett, ekként szól: 1.) Mi oknál fogva nem hozott indítványba az igen tisztelt belügyminisztérium Újvidék, Zombor és Szabadka városi főispánja legfelsőbb kineveztetése végett oly egyént, ki a szerb nemzetiséghez tartozik, mely nemzetiség ezen városok lakosai többségét képezi ? 2.) Mi elvek, mi törvény által lön vezéreltetve a minisztérium ezen inditvány előterjesztésére ? 3.) Nem találja-e, hogy ez által ki van kerülve és meg van szegve az 1868. XLIV. törvényczikk 27-ik §-a, és mi által igazolja e törvényellenességet ? 4.) Szándékozik-e lépéseket tenni a törvény pótólagos teljesítésére, valamint az illető nemzetiség e tekintetbeni kielégítésére ? ÉÍ — Hogy a főispánok kinevezése a koronának elvitázhatlan jogai közé tartozik, hogy ő felsége a magyar király ezen jogát magyar belügyminiszterének előterjesztésére szabadon gyakorolja: ezt a képviselő ur sem tagadhatja, s épen azért azon kérdésére, hogy mily elvek vezéreltek engem akkor, midőn Szabadka. Újvidék és Zombor szabad királyi városok főispánjának Lénárd Mátét proponáltam ő felségének kinevezés végett: felelni nem tartozom, és felelni nem fogok. (Élénk helyeslés jobb felől.) Miután azonban a képviselő ur ezen eljárásomat a törvényesség szempontjából támadta meg, sőt engem egyenesen törvényszegéssel vádol, kérdésének ezen részét hallgatással nem mellőzhetem. Midőn e vádat emeli, hivatkozik az 1868. XLIV. törvényczikk 27. §-ára, mely azt rendeli, hogy az államkormány gondoskodni fog, miszerint a bírói és közigazgatási hivatalokra különösen pedig a főispánságokra, tekintettel a különböző nemzetiségekre, a szükséges nyelvekben jártas, és különben is alkalmatos egyének a lehetőségig alkalmaztassanak. Van szerencsém, nem a képviselő urnák, hanem a tisztelt háznak egész tisztelettel jelenteni, hogy mióta szerencsém van belügyminiszternek lenni, két oly egyént hoztam ő felségének javaslatba a főispáni állomásokra, kiknek mindegyike a szerb ajkú honpolgárok közé tartozik, nevezetesen Lazarevits Basil Temesvár és Versecz szabad királyi városok főispánját, és Vidits Lázárt a kikindai kerület főispánját. Van szerencsém továbbá jelenteni, hogy Lénárd Máté, Szabadka, Újvidék és Zombor városok főispánja, az ezen városokban divó nyelvekben és igy a szerb nyelvben is tökéletesen jártas. Megtéve ezen alázatos jelentésemet: azt hiszem, bebizonyítottam, miszerint a törvény intentióját szem elől nem tévesztettem, és annak rendeleteit lelkiismeretesen teljesítettem. (Élénk helyeslés jobb felől.) Bebizonyítva ezt, nem marad egyéb hátra mint hogy az interpelláló képviselő ur vádját, mint alaptalant, határozottan visszautasítva, egész tisztelettel kérjem a házat, miszerint válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. (Helyeslés.) A másik interpellátió melyet a képviselő nr dr. Miletics Szvetozár országgyűlési képviselőnek a váczi fogságból lett kiszabadulásának alkalmából rendezni szándékolt tüntetések betiltása tárgyában intézett hozzám, ekként szól :
