Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-390
n 390. erszágos ülés november 27. 1871. szerves természet és az alkotmányosság közt, az absolutisticus államot a szervetlen természettel hasonlitván össze. Nem kevesebbet akartak elhitetni velünk, mint azt, hogy valamint az organicus természetnek criteriuma a görbe vonal, és az egyenes vonal, a mértani szabályosság a szervezetlen természetnek: ugy az alkotmányosság csak ott igazi alkotmányosság, hol szabálytalanságokat látunk minél nagyobb mennyiségben fölhalmozva, s mindenki, ki szabályozni, képtelen anomáliákat megszüntetni akar, habár a közigazgatás gyakorlati érdek'3, a eivilisátió érdeke, parancsolja: arról az mondatik, hogy az absolutismussal kaczérkodik. Szerintem az ily érvek nem sokat nyomnak; de hoztak föl más komolyabb érveket is. Némelyek a nemzetiségi kérdésre utaltak, mások utaltak közjogi fejlődésünkre, alkotmányunk szellemére, és ismét voltak olyanok is, kik leleplezetlenül kijelentették, hogy utoljára is ez pártkérdés, a kormány pártérdeke, a mely jelenleg a kérdést nem engedi szőnyegre hozatni. Megvallom, hogy nagy horderejű a nemzetiség kérdése e tekintetben is, csak azt nem ismerem be, hogy az nagy veszélyt hozhatna a hazára, ha a 28%-os Aranyos szék valamely szomszéd törvényhatósághoz csatoltatik, kivált ha az illető szomszéd törvényhatóságokat e részben előre kihallgatnék. Ha arról lenne szó, hogy az egész ország területe újból osztassák fel, s hogy minden egyes megyének, egyes törvényhatéiságnak határai megvizsgáltassanak s újból kikerekítessenek : akkor magam is azt mondanám, hogy ez veszélyes játék; de utoljára is, a mit indítványba hozni akarok, nem az, hogy lényegében forgassuk föl azt, mit a történelmi fejlődés megállapított : hanem hogy ott, hol ily anomáliák mutatkoznak, melyek a népesség tulterheltetése daczára sem képesek korszerű közigazgatásra, az ily anomáliák megszűntettessenek. De vajon nem gátol-e meg abban bennünket közjogunk eddigi fejlődése V, Én kereken tagadom. Kereken tagadom pedig leginkább azért, mert nem ismerem el, hogy Magyarországon is többet nyomna a common lau, mint a nemzet azon souverain joga, ( melyet itt e törvényhozó teremben gyakorol. Egyébként ott van aCorpus Juris, ott az 1802., 1807., 1827., 1836., 1842-ki törvényhozásoknak elég czikkelyei, melyek fényesen igazolják, hogy Magyarország törvényhozása már a múltban is talált módot az égető szükségletek kielégítésére, hogy az inclavák szabályoztassanak s intézkedett arról is, hogy Kis-Hont Grömörrel s továbbá arról, hogy Bács és Bodrog megyék egyesittettek. A magyar közjog tehát nem tiltja e gyakorlati érdekek kielégítését; a magyar közjogban nem : létezik oly common lau, mely a haladást nálunk e részben gátolná. Végre az utolsó szempont kétségkívül a pártszempont; de arra kérem a t. kormányt, hogy ne helyezzen a nepotismus, az egyes családok kortes-befolyására nagyobb súlyt, mint azon erkölcsi öregbedósre, mely a meggyőződések fejlesztése, mert valóban korszerű intézkedések által foghat politikájának megszerezni. Arra kérem tehát röviden a t. kormányt: szakítson ezen előítéletekkel és lépjen valahára e fontos szervezési kérdésben a korszerű reform terére. Yajha törvényhatóságaink, mielőtt a kormány intézkednék: maguk fordulnának a tőrvényhozáshoz, hogy ott, hol elkerülhetlen, egyesittessenek, mint tették Bács és Bodrog megyék. Én megvallom, jobban szeretném, ha ezt törvényhatóságaink magok tennék; de ha ezt magok nem teszik: akkor a t. kormányt kérem arra, hogy azon végleges törvényjavaslatot, melyet az 1870. XLII-dik törv. ez. 90., 11. §-sa benyújtani rendel, nyújtsa be, s midőn azt be fogja nyújtani: gondoskodjék egyúttal a területi anomáliák e megoldásáról. Hogy pedig a kormány ezt tehesse, még egyszer figyelmébe ajánlom a kormánynak, mit már múlt év, sőt ezelőtt két évvel interpellatió és határozati javaslat alakjában is ajánlottam, hogy szerezze meg a kellő tanulmányanyagot a köztörvényhatósági és községi költségvetéseket illetőleg, ós Belgium és Olaszország példáira bocsássa közre a megyék, községek költségvetésének kimutatását. Csak ha ezen tananyagot maga előtt birja, s ha előttünk lesz képviselők előtt is: csak akkor leszünk képesek oly törvényt alkotni, mely nem lesz örökké provisorius. Es most azon reményben, hogy igen t. képviselőtársam Tisza Kálmán határozati javaslatát figyelembe veszi a t. ház s ahhoz, miként a miniszter maga is ígérte, a kormány is hozzájárul: hozzájárulok a pénzügyi bizottság javaslatához, azonban csak azon feltétel alatt, hogy a városok terheinek könnyítésére a lehetőt eszközölni fogja (Élénk helyeslés bal felől.) Elnök: A főrendiháznak van egy üzenete, kérem a főrendiház jegyzőjét bevezetni. Csáky Gyula gr.: Mélyen t. elnök ur, t. képviselőház ! Megbízatásom folytán van szerencsém a vadászati törvényjavaslatot az abban a főrendiház által eszközlött módosításokkal alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás végett, az illető jegyzőkönyvi kivonattal együtt, a t. háznak átnyújtani. Jámbor Pál jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot.) Elnök: Ki fog nyomatni és tárgyalás végett az osztályokhoz utasittatik.
