Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-361

I QQ 361. országos ülés azoknak kellemetlenül esik, kik köztünk gazda­ságaikkal vannak elfoglalva, kiknek vetésök és szüretjök lesz, bár sajnálom mondom, hogy ezek­nek kellemetlen dolgot mondok, de azt gondo­lom, hogy midőn ily fontos és sürgős dolgok várják a törvényhozás munkásságát : akkor az egyesnek érdekét a közérdeknek alá kell vetni. El fog majd jőni azon idő, hogy mint más országban hat—hét hónapi tanácskozás elég lesz az ügyek rendes kerékvágásban tartására. De most midőn az átalakulás idejében va­gyunk, midőn az éjjelt is nappallá kell tennünk, most nem szabad saját dolgainkkal foglalkoznunk akkor, mikor az országnak ügyei nincsenek elin­tézve. (Helyeslés.) Én ennélfogva az előadott kijelentéssel el­lenkezőleg arra kérem a t. házat, méltóztassék elhatározni, hogy a most megkezdett ülésszak folytattassék. Zsedényi Ede: Irányi t. képviselőtár­samnak akarok válaszolni. Jól tudjuk, hogy a házDak minden tagja át van hatva azon kötelességérzettől, hogy min­den erejét és idejét hazánk javának előmozdítá­sára használja, ós igy az ellen senkinek kifogása nem lehet, hogy az országgyűlési tárgyalások, az országgyűlés törvényes idejének még hátra­levő hét hónapjának lefolyta alatt, félbeszakítás nélkül folyjanak; de csak az a kérdés, nyilváno­sán-e vagy bizottságilag ? Miután ezen tárgyalások csak akkor szol­gálandanak a haza javára, ha az előkészületek és előmunkálatok kimeritőleg és alaposan meg­történnek : azért kötelessége igenis a háznak arra ügyelni, hogy azon tagok, a kikre ezen előké­szület készítése bízva van, oly helyzetben legye­nek, hogy ezen feladatnak alaposan megfelel­hessenek. Tudva van, és akkor a minisztérium és a ház elnöke által ki volt mondva, hogy ezen or­szággyűlés azért hivatott össze, hogy a minisz­térium szeptember 14-ikén és következő nap­jain fogja az összes budgetet előterjeszteni a végett, hogy a pénzügyi bizottság halasz­tás nélkül a minisztereket e tekintetben esa­men alá vegye és folytassa minden nap reggel este munkálatait és jelentéseit ugy végez­hesse, hogy a törvényhozó testületnek minden­esetre két hónap maradjon a folyó esztendőből, hogy a budgetet nyilvánosan tárgyalhassa és igy az indemnitybill szüksége szűnjék meg, mely eddig parlamenti eljárásunk nagy fekete foltja volt. Már pedig az physikai lehetetlenség, ha a pénzügyi bizottság tagjai kénytelenek reggel az országos ülésben, délután a szakosztályokban jelen lenni s azután csak esténkint folytatni a budget-tárgyalást. Azt lehet mondani, hogy fel­zeptember 14. 1871. mentjük a pénzügyi bizottság tagjait az ország­gyűlésben való megjelenéstől. De ez nem lehet, mert országos képviselőnek szoros kötelessége minden törvényhozói munkálatban részt venni, és attól nem lehet őket fölmenteni, mert magok nem mentik fel magokat. Csak kettő a válasz­tás; tessék Irányi képviselő urnák és a tisztelt ház többségének választani: vajon azt akarja-e ? hogy e pénzügyi bizottság négy Öt hét alatt alaposan készíthesse el végjelentését és október végén kezdhessük a budget nyilvános tárgyalását — vagy pedig folytassuk-e ugy mint azelőtt, hogy csak az estei órákat tölthesse a bizottság a budget tárgyalással és megint indemnityre szoruljunk? Miután a budget legszebb, legfonto­sabb része az egész törvényhozási működésnek, miután a népre és országra nézve leghasznosabb, ha annak tárgyalása alaposan történik, az én vé­leményem jzerint csak a másodikat fogadhatjuk el, hogy t. i. a nyilvános ülések fölfüggesztesse­nek, mig a pénzügyi bizottság készen lesz. (He­lyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: T. ház! Én kérdést intézvén a ház t. elnökéhez, hajlandó lettem volna, az ő nyilatkozatában megnyugodni, any­nyival inkább, mert azt tartom, hogy ha valami azzal ellenkezőnek kellene történnie, a felett ha­tározni most nem lehetne, hanem a határozat­hozatalnak a maga rendes útja és módja szerint fog helye lenni. Részeturől, mondom, megnyugod­tam volna a t. elnök nyilatkozatában, nem ma­gán érdekre való tekintetből — ámbár azt tar­tom, hogy bizonyos fokig igen sok embernek magán érdekét is respectálni, nem tartozik a meg­rovandó tények közé, — hanem megnyugodtam volna tekintettel azokra, mik ma az egész or­szágban történnek, t. i. tekintettel azon oly nagy horderejű és hosszú befolyást gyakorlandó szer­vezési munkálatokra, melyek az egész országban folyamatban vannak. Azonban, ugy látszik, hogy bár a t. elnök ur oly helyzetben levőnek hitte magát, hogy a t. minisztérium szándékait tol­mácsolhatja, hogy e tekintetben maga a minisz­térium még sincs tisztában. Mert a, mit a ház elnöke mondott: az egy pár napi teendő; a mit pedig a t. pénzügyminiszter mondott — miután felteszek annyit a t. házról, hogy oly fontos dolgot nyakra-főre tárgyalni nem fog : — az egy pár heti munka. Én tehát kérem, hogy méltóztassék az igen tisztelt minisztérium előbb maga közt megegyez­ni, nehogy az összegyűlt gőz (Derültség) az egyik minisztert tovább ragadja, mint a másikat, s ha ez megtörtént, méltóztassék szándékát a házzal közölni. Én, mondom, tekintettel azokra, a mik történtek, kész lettem volna elfogadni azt, a mit az elnök ur mondott, kikötvén mindig azt, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents