Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-356
868. országos illés janios S. 18Í1 45 egy fő közlekedési ut létrehozására, mely egészségi szempontból is indokoltatok, most egyelőre 900,000 forint. Egyelőre mondom: mert hisz, mint a benyújtott terv mutatja, nem 900,000 forintra, hanem 4 milliónál valamivel többre van szükség, ez tehát csak az első részlet. Kívántatik pedig ez az 1870-ben megszavazott kölcsönből. Természetes tehát, előbb két dolgot kell tekintetbe venni, először: ha vajon ezen érdek, melynek létrehozására kívántatik az összeg, csakugyan országos érdek-e ? ós másodszor, hogy ezen országos érdek beleesik-e azon keretbe, mely ki van jelölve a törvény által azon kölcsön hováforditására nézve ? Ami az elsőt illeti, t. ház, én ebben országos érdeket egyátalábau látni nem tudok. Azt, hogy az ország minden részeiben a közlekedés megnyittassák Pest felé : ez országos érdek; de hogy a Pesten lakó embereknek egészségéről tán még patikáról és orvosról is gondolkodjék a székelyföldi vagy az árvái ember : azt egyátalában nem látom be. Azt mondják, hogy ez főközlekedési ut, mely a Duna felső részét a Duna alső részével összeköti. Hisz, ha a Duna felső részét a Duna alsó részével akarják összekötni, lehet-e könnyebb közlekedési ut, mint maga a Dunai Szállítsák az árukat a Dunán valamivel alább, de ne rakják le és ne eszközöljék a szállítást kocsikkal! Móricz Pál: Hát télen? Simonyi Ernő: Télen, ugy hiszem, sem a felső, sem az alsó Dunán hajók nem érkeznek, és így akkor a vizén összeköttetésről gondoskodni fölösleges; és azon összeköttetés egy másik terv által eszközöltetik, mely vasúttal köti össze valamennyi vasutainkat, mely központi pályaudvart hoz tervezetbe, és mely által a PestBuda közt építendő vasúti hidon vezettethetnék át a forgalom. így tehát egy szekérutat, — hol akár vasútról, akár hajózásról van szó, a z mindig felrakodás és lerakodással jár és igy nemcsak könnyíti, de drágítja a szállítást, — kereskedelmi szempontból tekintetbe venni egyátalában nem lehet. Mondjuk ki az igazat: ez nem közlekedési, ez egy másik sétaút, semmi egyéb. (Helyeslés a szélsőbal oldalon.) Az egészségügyet illetőleg azt mondják. hogy a főcsatornának arra kell menni. Meglehet, megengedem, nem fogom kétségbe vonni, hanem, ha azt mondják, hogy egy csatorna menjen a föld alatt, nem szükséges az egész földterületet kisajátítani, nem szükséges egy fényes házakkal körülvett utczát építeni. Csatorna ott most is van t. i. a kertek alatt. Azért nem kell kisajátítani semmit. Azért, hogy az én kertem alá egy csatornát építenek: legfőlebb jogom van kárpótlást kérni azon időre, mely alatt kertem kaszonvehetlenné tétetik, de nincs jogom kívánni, hogy a teret kisajátítsák csak azért, mert ott csatorna építtetik. Tehát a csatorna egészségi szempontból sokkal olcsóbban létesíthető, mint azáltal, hogy azon felül, hogy csatorna lenne építendő a föld alatt, még a föld színén is pompás házakat építsünk. Eu tehát egészségügyi szempontból sem látom szükségesnek, hogy egy körút építtessék. Hanem megvallom azt is, bármikép vélekednek mások, — hogy én sem Pestnek, sem egyes más városnak egészségi ügyét nem tekintem országos érdekűnek. Az a városnak magának érdeke, valamint annak szépítése és kényelmének előteremtése is. Ebben tehát ép ugy tulment a közmunka tanácsa, mint tulmentünk akkor, midőn elhatároztuk, hogy a fiumei kikötő kiépítésére országos kölcsönt kell kötni. Fiumét össze kell kötni ugyan az országgal, de a kikötőt építsék azon kereskedők, akik azt használják. A fiumei kikötőnek országos költségen kiépítését, különben, miután már számtalanszor előfordult e kérdés, mi legalább Magyarországban megszoktuk már országos érdeknek tekinteni; hanem Pest városának körúttal leendő ellátása, hogy ez egy másik országos érdek, országos czél lenne : azt egyátalában nem látom át. Én t. ház, mint mondám, nem látok ezen körút létesítésében országos czélt, de a másik kérdés az, honnan kerítjük elő a pénzt ? Azon kölcsönből, mely a múlt évben bizonyos, a tőrvénybenmeghatározott czólokra szavaztatott meg ? Azt mondja a pénzügyi miniszter ur — s neki legjobban kell tudnia, — hogy ezen kölcsön oly állapotban van, mikép ezen pénzt, a 900,000 forintot előlegezheti. Elhiszem, nem vonom kétségbe, de a miniszter ur jól tudja azt is, hogy itt nem 900,000 írtról, hanem négy. millióról van szó. E 900,000 forint csak első részlet. Ha pedig az első részletet megadtuk, akkor kénytelenek leszünk a többit is megadni. És itt, nézetem szerint, nemcsak 4 millióról van szó, hanem egyszersmind szó van azon nagy terv létesítésének megkezdéséről, melyet a közmunkatanács legnagyobb részben már kidolgozott, részben pedig még ezután kidolgozandó lesz. Olyan ez uraim, hogy ha az első lépést megteszszük: akkor anélkül, hogy akarnók is, kénytelenek leszünk a második lépést is megtenni. Erre pedig sem ezen, sem még ekkora költség elég nem lesz, hanem sokkal többe fog kerülni. Mindezeket t. ház igen meg kell gondolni; mert midőn szépítésről, midőn kényelem előidézéséről van szó: akkor ez mindenesetre másod, harmadrendű kérdés, és nem vagyunk olyan ál-