Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-381

300 381. országos ülés noTember 16. 1871. jelezni, az állami közvetítés eszméje és e tekin­tetben Zichy Nándor gróffal ón részemről egyet értek és kinyilatkoztatom: hogy a 10-ik §. má­sodik alineájával szemben ezen törvényt alig hiszem keresztülvihetőnek|: hacsak az állam köz­vetítése eszméje ki nem mondatik, és ugy mint az a 48-iki törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatban keresztül­vitetett: itt is keresztül nem vitetik. E nélkül, különösen ha a t. ház elfogadja az osztályok többségének azon véleményét, hogy az ideiglenes szerződések mellett telepitett községekben is, a külsőségek egy része megváltható: én részemről ezen törvényt, ha az állam közvetítési eszméje közbe nem jőne, alig képzelhetem keresztülvihe­tőnek. Itt azonban eltérek a t. képviselő ur vé­leményétől abban, hogy az egész a pénzügyi bi­zottsághoz, a kérdés pénzügyi oldalának nehéz­ségei miatt, visszautasítandó. Megvallom, nem hiszem, hogy a telepitvények külsőségei kisajátítására szükséges állampapírok oly nagy mennyiségűek lennének, hogy az eddig kibocsátott és jövőre kibocsátandó állampapírok értéke ez által depraeciáltatnék vagy csak alte­raltatnék is. A harmadik különbség, mely a két törvény­javaslat közt van: a jövőre vonatkozó provisió. A volt igazságügyminiszter ur javaslata szabá­lyozni akarta azon viszonyokat, melyek mellett jövőre telepitvények alakithatók lennének. A mos­tani törvényjavaslatból és a központi bizottság javaslatából ez hiányzik. Fő argumentumnak ez ellen az hozatott fel, hogy akkor, ha a telepí­tési ügy körül lesz irva : jövőre senki sem fog telepíteni. Én bátorkodom az ellenkező vélemény­ben lenni és meg vagyok győződve, hogy ezen ügyben, különösen az utóbbi 8, 9 év óta kifej­lett mozgalmakra, a telepíteni szándékozók sok­kal élénkebben fognak emlékezni, hogy sem te­lepíteni kedvök lehetne máskép: mint ugy, ha csak körvonalozva nincsen azon határvonal, és előre meghatározva nincs azon viszony, mely a jövőre telepitők és telepítendők közt kell, hogy létezzék. Midőn ezen három különböző pontot vesszük tekintetbe, melyeket bátor voltam előadni: ön­kénytelenül felmerül az emberben azon gondolat, hogy ha a kormány két ily homlok egyenest ellenkező tőrvényjavaslatot egy és ugyanazon ügyben behozott, vagy akkor nem ismerte a vi­szonyokat, midőn az első javaslatot behozta, vagy most nincs azok iránt kellőleg és helyesen tájékozva. Ha az osztályok többségének, melyek­ben valóban a viszonyokkai tökéletesen ismerős képviselők vettek részt, mondom, ha az osztá­lyok többségének véleményét tekintem: ki kell mondanom, hogy ugy látszik, a tájékozottság is a volt igazságügyminiszter törvényjavaslata mel­lett szól. Bátor vagyok a kormánynak és azok­nak, a kik a kormány javaslatát pártolják: e törvényjavaslatnál figyelembe ajánlani azt, hogy azok, a kik magot vetnek anélkül, hogy a föld természetét tanulmányoznák, nagyon gyakran azon helyzetbe jőnek, hogy csodálkoznak a fe­lett, milyen gyümölcsöket termett az ő mun­kásságuk. Es t. ház legyen szabad ezen ügy meg egy phasisára figyelmeztetnem t. képviselő társaimat. Ez azon törvényjavaslat, melyet a folyó év nya­rán pártkülönbség nélküli számos képviselő a moratórium tárgyában benyújtott. A képviselőház ezen törvényjavaslatot egy­hangúlag elfogadta; a főrendiház azonban nem tartotta elfogadhatónak, és visszavetette, való­színűleg attól tartván, hogy ha ezen tőrvényja­vaslat tőrvénynyé válik: a képviselőház talán vo­nakodni fogna a telepitvényesek ügyének végle­ges rendezésébe bocsátkozni. A mostani tárgya­lás tanúsítja, hogy e félelem alaptalan volt; mert a képviselőház a legnagyobb készséggel összejövetelének legelső napjaiban a törvényja­vaslat teljes és végleges tárgyalását tűzte ki napirendre, melyet meg is kezdett s jelenleg is folytat. Ezzel szemben, véleményem szerint, a kor­mányra egy kötelesség hárul; ugyanis azon kö­telesség, hogy a képviselőház ezen tjavaslat kö­rül meghozandó határozatát a legnagyobb erély­lyel védelmezze: nem pedig ugy, mint azon már egyhangúlag hozott határozatot védelmezte, me­lyet a főrendiház visszautasított. (Élénk helyes­lés a bal oldalon.) En részemről elvárom a kormánytól, hogy tekintélyének egész súlyát a mérlegbe vesse a nemzet képviselői határozatának érvényesítésére ; mert noha én részemről teljes tisztelettel vi­seltetem a főrendiház, mint a törvényhozásnak még most egyik factora iránt: azonban ezen kérdésben, melyben mint fél, ügyvéd és egyút­tal mint bíró szerepel, véleményét teljesen rész­rehajlat] annak el nem ismerhetem. Pártolom a központi bizottság jelentését és Várady Gábor t. barátom határozati javaslatát. (Helyeslés a hal oldalon.) Ürményi Miksa: T. ház! Tisztelem önök többségének igen világos akaratát, azon aka­ratot, mely ezen tárgyat oly sürgősnek tartja, hogy bármilynemü további elodázásáról hallani sem akar. Részemről is az előttünk fekvő két tör­vényjavaslat közt választani fogok; de azért en­gedjék meg, hogy azon őszinteséggel, melylyel önöknek tartozom : megjegyzem mégis azt, hogy a választás igen nehezemre esik ; mert szer intem

Next

/
Thumbnails
Contents