Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-379

373. országos 51!és novemfcer 11. 1871. 287 központi fővárosba vonulnak a műveltebb jobbtoódu birtokosok." Hozzá tehetném még, hogy centralisált kormány nem is lehet egyéb, mint a régi sehlendrian szerint folytatott földművelés. Innét lehetett megmagyarázni Montesqieunek ama nevezetes állítását, mely szerint még a föld termékenysége is nem a talajjóságától, hanem ép oly mérvben vagy tán még nagyobb mérvben a földművesnek szabadságától függ. Mindezek alapján, t. ház, én azon nézetben vagyok, miszerint jelenleg még a központi bizottság által beterjesztett szöveg sines kellőleg előkészítve arra, hogy végleg letárgyaltathassék a törvényhozás előtt ezen nagy kérdés. Azokon kivül, a miket emiitettem: hiányosnak találom és fel kell panaszolnom különösen a statistikai adatok hiányosságát. Időközileg ugyan halljuk, hogy a kincstári telepitvényesekre vonatkozólag a pénzügyminiszter ur tett volna előterjesztéseket, körülbelül 42 kincstári telepitvényre vonatkozólag talán 42,000 lélekkel; ismét előttem szóló emlité Torontál megyében 80,000-re menő számát a telepitvényeseknek. Én azt tartom, ezek folytán teljes joggal kérdheti a törvényhozás, hogy ugyan hányan lehetnek tehát, még pedig külön kincstáriak és külön olyanok, melyek magánszerződések alapján jöttek létre. Továbbá az is kérdésbe tehető, hogy vajon a most létező telepitvényesek közt hány van olyan, melyet megillet már az ujabb törvényben hozott qualificatió, mely általában mondatott ki; és hány van olyan, mely talán egy s talán több évtized alatt fog fejlődhetni ? egy szóval, hogy áll a telepitvényesek ügye, körülbelől milyen értéket képvisel az összes nemzeti tőkéből; van-e az által közvetlenül érdekelve , mily nagyságú földterület lehet, mely ezen rovatba jő? T. ház! Midőn ekkorig a kormány működése nagyon, ugy szólván, lényegtelen s másodrendű fontosságú ügyekben is statistikai adatokkal tisztában áll előttünk, igy pl. csak nem rég vettük, — a minek fontosságát elismerem — a távírdák statistikai kézikönyvét, s egyebeket: nem értem, mi oka lehet annak, hogy statistikai adatok ismerete s megbirálása nélkül akarják eldöntetni e nagy fontosságú kérdést. Ezekből kiindulva, veszek bátorságot egy indítványt beterjeszteni, mely nem foglal magában sem lehetetlent, sem pedig hosszas időre elhalasztását ezen törvény tárgyalásának: csupán azt hozza szóba, miszerint az rövid időre, csak néhány napra halasztassék el, mig e törvényjavaslathoz megkívántató statistikai adatok tulajdonába jőnek a háznak. Jámbor Pál jegyző, (olvassa Gonda László indítványát.) Indítvány : „A telepitvényekről szóló törvényjavaslatnak tárgyalása elhalasztatik azon időre, mikor a bel- és igazságügyi minisztériumnak az e tárgy fölvilágositására mulhatlanul szükséges statistikai adatokat a ház elé beterjesztendik." Zichy Nándor gr.: T. ház! Jóllehet az 'előttem szólóktól némileg különböző álláspontot vagyok kénytelen elfoglalni, mégis igyekezni fogok kitelhetőleg röviden kifejezni azt, mit e tárgyra vonatkozólag mondandó vagyok; teszem pedig ezt nem annyira azért, mintha a háznak véleményét ez által megváltoztatni óhajtanám : mint inkább azért, mert oly elveket kívánok e házban felemlíteni, melyek közgazdászati fejlődésünkre nyomatékkal lehetnek és melyek elmondása által talán a t. háznak visszatetszését nem fogom magamra vonni. (Halljuk!) A jelen törvényjavaslatot ugy, mint azt a központi bizottság elénk terjeszti: részemről a tárgyalás alapjául nem óhajtanám elfogadni, hanem inkább azt ajánlom a háznak , hogy a miniszter által beadott javaslatot fogadná el a tárgyalás alapjául és pedig különböző okoknál fogva. Ezek sorában első helyet foglal el maga az elvi indok; az elvi indok pedig szerintem az, hogy mi itt egy tüzetes, egyegy bizonyos helyen létező, egyegy előttünk ismert bajnak orvoslására szándékozunk törvényt alkotni; és e téren a tőrvény alkotásához teljes megnyugvással járulhatok részemről is. A törvényjavaslat azonban úgy, mint azt a központi bizottság terjeszti a ház elé: nem körvonalozza azon tért, melyre nézve törvényt alkotandók vagyunk ; hanem oly elvi törvényt alkot, mely szerteszét az oszágban oly viszonyok és körülményekre is alkalmazható , melyek iránt én legalább világos ismeret és tudomással nem birok, és melyeket mégis elvileg elintézni nem lehet azért, mert világos előttünk, hogy exceptionalis, a közönséges igazság, birtokjog, az „enyém" és „tied" elfogadott fogalmak körén kivül mozgó viszonyokról szól. Hogy e különbség létezik, bebizonyítani első kötelességem, ha a t. ház véleményét e részben megnyerni óhajtom. Létezik e különbség azért: mert a minister úr által előterjesztett törvényben azon jótétemény, melyet ezen törvény a telepitvényesekkel élveztet: világosan azokra van szorítva, kik a 1848. előtti állapotból maradtak fenn; ott pedig, hol átalánosságban ezen viszonyok 1848. előtt nem léteztek : csak a belsőségnek megvásárolhatása által oly kedvezményben részesiti a telepitvényeseket e törvényjavaslat mindenütt, minőket nekik megadni különböző indokból lehetséges, és mi ellen részemről szót emelni nem óhajtottam volna. Előttem szólott tisztelt Yárady képviselő igen helyesen fogta fel e törvényjavaslatnak átalános és elvi álláspontját, midőn indíttatva az által, javaslatot hozott a ház elé, miszerint a jövőre ala-