Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-379

280 879 országos ülés november 11. 1S71. nak azon fölhatalmazást, melynek alapján ő intézkedett; és majd el fog jőni azon idő, midőn a tapasztalási adatok alapján az országgyűlés azon helyzetben lesz, hogy véglegesen intézkedhessek. (Helyeslés. Felkiáltások: Halljuk a kérvényi bizottság véleményét!) Ürményi Miksa kérvényi bizottsági előadó: Az összes kérvényekre a kérvényi bizottság véleménye következő: „Jövőben történhető használat végett az igazságügyminiszterhez átteendő." (Helyeslés. Olvassa tovább a 26. szám alattitól, égessen a 67-ig bezárólag.') Az utolsó 68. sorszámú 7651. szám alatti kérvény az volt, t. képviselőház, melyet a háznak akkor, mikor e lajstromot bejelentettem: volt szerencsém előadni, és azért nem foglaltatik most a lajstromban. (Helyeslés.) Elnök: Következik a napirenden levő tárgy: a telepitvényekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bittó István igazságügyminiszter : Bátor volnék azt kérni a t. háztól, hogy — miután az idő nagyon előre haladt: méltóztassék a telepitvényekről szóló törvényjavaslat tárgyalását a jövő hétfőre halasztani. (Felkiáltások: Ne halaszszuk.) Tisza Kálmán: T. képviselőház! Azt hiszem, hogy még elég idő vau arra, hogy a tárgyalást megkezdhessük, és ha ma nem végezzük el: akkor folytathatjuk hétfőn. Elnök: Tehát méltóztatik a t. képviselőháznak a napirendet folytatni? (Felkiáltások: Igen !) Hajdú Ignácz előadó: T. ház! Midőn a telepitvényekről szóló törvényjavaslatot a t. háznak beterjesztem, alig szükséges, hogy annak fontosságát kiválóan ajánljam a t. ház figyelmébe ; miután a telepitvényi ügy iránt már a múlt ülésszak alatt is kitűnő figyelemmel méltóztatott lenni: mindazon okok még inkább érvényesítik magokat most, mikor ezen telepitvények végleges elintézéséről van szó. Az igazságügyminiszterium részéről beterjesztett indokolás igen élénk színekkel ecseteli a telepitvényesek szomorú állapotját, mely szerint is ezen telepitvényesek egy része már tettleg feloszlott; de különben is mindannyian a biztos feloszlásnak vannak kitéve, ha a törvényhozás ezek iránt rögtön kiválólag nem intézkedik. A telepitvényesek egyrésze szolgálmányait a birtokosok irányában megtagadta, e miatt perek fejlődtek a birtokosok és telepitvényesek közt, és ennek következménye az lett, hogy mig egyfelől a tulajdonos a maga jogait nem érvényesíthette: addig másfelől a telepitvényesek a maguk erejét, tehetségüket a pereskedés meddő költségeire fordították. A többi birtokosok is az adott események által felizgatva, kénytelenek természetesen ösztönözve jogaik védelmében odahatni, hogy megszabadítsák birtokukat azoktól, kik őket annak használatában gátolni képesek lennének. E szomorú körülmények idézték elő szükségét annak, hogy e törvényjavaslat mielőbb a házban tárgyaltassék. A mi ezen törvényjavaslat megoldásának módozatait illeti: a központi bizottság azon meggyőződésben volt, hogy e bonyodalom megoldásának kulcsát egyedül csak szorosan a községek érdekeinek a jogos államérdekkel való kiegyeztetóse nyújthatja, sem |az egyik sem a másik jogának, vagy az államérdekeknek elébetolása által ezen kérdést meg nem oldja, hanem akadályozza annak megoldását a szoros jog elvei szerint. Kétségtelen, hogy a tulajdonost illeti itt a jog; kétségtelen, hogy a szoros jog elvei szerint minden ily viszonyokat tisztán a szerződésekből kellene megítélni. De ennek mi lenne a következése 1 Az lenne a következése, hogy megőriztetnék ezen visszás állapot, mely a telepitvényekre nézve most fönforog, a telepitvényesek bizonyos feloszlásnak lennének kitéve és az állam nem engedheti meg, hogy azon községek, a melyek az állam testnek, ugy szólván, hasznos tagjaivá váltak: eltöröltessenek a haza térképéről. Ugy vette a bizottság, hogy az államérdekek által korlátolt merev jognak teljesen elég lesz téve az által, ha a birtokosnak birtokjoga helyett megfelelő bizonyos használati tőke adatik. Teljesen elég lesz téve érdekeinek, ha a telepitvényesek állandósittatuak: mert ez által a telepitvények eredeti czélja el lesz érve, mely abban áll, hogy a birtokos birtoka mellett elegendő munkáskézre tegyen szert és ez által birtoka értékét novellhesse. Nem számlálhatom el a többi indokokat, melyek iram 'ók voltak a bizottság előtt a telepitvények ügyében; csupán azon különbségre fogok némileg utalni, mely különbség az igazságügyminiszter által tervezett törvényjavaslat és a központi bizottság javaslata közt van. Három főelvi különbség létezik a két javaslat közt. Az első elvi különbség mutatkozott azon telepitvényesekre nézve, melyek ideiglenes szerződés mellett bizonyos határidőre voltak megkötve, és melyekre nézve az igazságügyminiszteri javaslat csak azt engedi meg, hogy azok belsőségei legyenek megválthatók; azonban a központi bizottság azt véli, hogy itt neesak belsőség, hanem bizonyos számú külsőség is, ne-^ vezetésen azon esetben, ha azok tiz holdnál kevesebbek az egész külsőség, különben legfelebb tiz hold megváltható legyen. Indokolja a bizottság e nézetét az, hogy nem állhat az állam ér-