Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-378

378. országos ülés november 10 1871. 269 vénybe való, mert ezekről az 1840. IX-ik a mezei rendőrségről szóló törvényczikk intézkedik. De nem is akarok különbséget tenni oly kárért, melyet valaki más czélból tett, ós azon kár közt, melyet az illető azért tett, mert vadászott. Ki valakinek vetését elpusztítja, vagy egyéb kárt tesz akár vadász, akár nem: az tökéletesen mindegy, az az 1840. IX. t. ez. rendelkezése alá esik. Én ezen §-t megtartandónak vélem: mert itt büntetésül bizonyos pénzbirság van szabva azon esetre, ha valaki a tilosban vadász. De azonkívül az illető tulajdonosnak fenn kell hagyni azon jogot, hogy ő az illetőtől, ki neki kárt csinált a vadban: kárpótlást követelhessen. Ha valaki például vadaskertbe bemegy s több száz frtra menő kárt okoz : — ez esetben minden esetre fenn kell hagyni az illető tulajdonosnak azon jogot, hogy ezen tett kárért külön kártérítési keresetet indíthasson. En tehát ezen szakaszt ugy, amint van, megtartandónak vélem. {Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését? {Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, felállani. {Megtörténik.) A többség elfogadta. Jámbor Pál jegyző {olvassa a 39. §-t.) Vécsey Tamás: T. ház! Mások cselekvényeiért felelőssé tenni valakit, csak igen nagy óvatosság mellett lehet; azért én bátor vagyok ezen §. 3-ik sorába ezen jogilag úgyis önként értendő megjegyzésnek beigtatását kérni: „azok vagyonának erejéig." A §. tehát igy hangzanék: Ha kiskorúak, vagy oty személyek ítéltettek pénzbüntetésre, kik gyámság vagy gondnokság alatt állanak: „azok vagyonának erejéig* a kiszabott büntetésért a szidok, a gyám, vagy gondnok felelősek. Csanády Sándor: Bátor vagyok előttem szólott képviselő ur nyilatkozatára azon megjegyzést tenni, miszerint a kiskorúaknak nincs vagyonuk, miután azzal nem rendelkezhetnek ; tehát a felelősség minden esetre vagy a szülőket, vagy a gyámokat illeti ugy, hogy azok a gyermekek vagyonára nézve tétetnek felelősekké. Nehrebeczky Sándor: A t. képviselő ur szem elől téveszti, hogy itt nemcsak pénzbüntetés, hanem fogságról is van szó; tehát ha nincs vagyonuk a kárttevőknek: fogsággal büntettethetnek. {Közbeszólás: e §-ban nincs szó a fogságról!) Ha nincs: akkor elfogadom a szakaszt eredeti szerkezetében. Irányi Dániel: T. ház ! Igen helyes eszme ez, mit Nehrebeczky t, képviselő ur megpendített, hogy itt különbséget kell tenni felelősség és felelősség közt. A gyám, a szülő felelős a pénzbüntetésért, mit rá, mint a gyermekért felelősre, kiszabnak; de a gyermek kihágásáért a gyámot, vagy szülőt személyükben büntetni nem lehet. Itt ugyanis az mondatik, hogy a kiszabott büntetésért a szülők, vagy gyámok felelősek ; később pedig az mondatik, hogy a ki pénzbüntetés lefizetésére képtelen, vagy nem akar fizetni: az személyében szenvedi a büntetést, — és pedig 5 frt helyett egy napi fogságot. Miután pedig későbben kimondatik, hogy a kiszabott pénzbüntetés fogsággá változik: itt a felelősség közt különbséget kell tenni, és a szülőkre, vagy gyámra nem szabad a fogságot alkalmazni, ha mindjárt a pénzbeli büntetést lefizetni képtelenek lennének is. {Helyeslés.) Csiky Sándor : T. ház! Én azon elvből indulok ki, hogy más tetteért egy harmadikat felelőssé tenni nem lehet. Mit is tehet arról a gyám, vagy szülő, ha utasítást adnak a gyermeknek, hogy ide vagy oda menjen s az kárt okoz ? En tehát vagy azt fogadnám el, mit Vécsey Tamás ajánlott, hogy a gyermekek vagyonának erejéig legyenek felelősek a szülők, vagy gyámok; vagy még czélszerübbnek tartanám vagyon nem létében fegyelmi fenyítéket alkalmazni a gyermekekre. Ürményi Miksa előadó: T. ház! En azt hiszem, hogy azon méltányos aggodalmon, melyet Irányi kifejezett, hogy t. i. fogságba ne kerüljön a gyám vagy szülő: legegyszerűbben lehetne segíteni a 42. §-ban, hol az mondatik, hogy 5 frt megfelel egy napi fogságnak; ha hozzátennők: kivévén a 39. §-ban kimondott eseteket. Mert a központi bizottságnak ezt csakugyan nem volt szándékában ugy értelmezni, hogy fogságba is kerülhessenek a gyámok vagy a szülők a gyermekek kihágásáért. Halmosy Endre: T. ház! Miután itt a kétség a felett merül fel, vajon a fogság-büntetés terhelheti-e a szülőket vagy a gyámokat ? én, — ámbár ezen kételyben nem osztozom: — nagyobb világosság végett czélszerimek tartom azt kimondani, hagy csak a kiszabott „pénzbirságért" felelősek a szülők vagy a gyámok. Mert a kiskorúaknak csakugyan nincs pénzök és a pénzbüntetést csak a vétkes fizeti; ha a vétkes fizetés képtelen: akkor következik a testi büntetés. Vétkes pedig csak az lehet, ki a vétket elköveti és nem a szülő, s igy nem volna szükséges többet kifejezni. Azon módosításnak, melyet Vécsey Tamás t. képviselő ur terjesztett elő, szükségét nem látom és azért elfogadhatónak nem tartom : mert akkor az egész §-nak ki kellene maradni, mert a kiskorú gyermeknek sincsen vagyona, és igy ezen §-nak semmi hatálya nem lesz. Egyébiránt azon elv, hogy a szülő, vagy a