Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-378

378. országos ülés november 10 1871. 269 vénybe való, mert ezekről az 1840. IX-ik a mezei rendőrségről szóló törvényczikk intézkedik. De nem is akarok különbséget tenni oly kár­ért, melyet valaki más czélból tett, ós azon kár közt, melyet az illető azért tett, mert vadászott. Ki valakinek vetését elpusztítja, vagy egyéb kárt tesz akár vadász, akár nem: az tökéletesen mindegy, az az 1840. IX. t. ez. rendelkezése alá esik. Én ezen §-t megtartandónak vélem: mert itt büntetésül bizonyos pénzbirság van szabva azon esetre, ha valaki a tilosban vadász. De azonkívül az illető tulajdonosnak fenn kell hagy­ni azon jogot, hogy ő az illetőtől, ki neki kárt csinált a vadban: kárpótlást követelhessen. Ha valaki például vadaskertbe bemegy s több száz frtra menő kárt okoz : — ez esetben minden esetre fenn kell hagyni az illető tulajdonosnak azon jogot, hogy ezen tett kárért külön kártérítési kerese­tet indíthasson. En tehát ezen szakaszt ugy, amint van, megtartandónak vélem. {Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bi­zottság szövegezését? {Igen! Nem!) Méltóztassa­nak azok, kik elfogadják, felállani. {Megtörténik.) A többség elfogadta. Jámbor Pál jegyző {olvassa a 39. §-t.) Vécsey Tamás: T. ház! Mások cselek­vényeiért felelőssé tenni valakit, csak igen nagy óvatosság mellett lehet; azért én bátor vagyok ezen §. 3-ik sorába ezen jogilag úgyis önként értendő megjegyzésnek beigtatását kérni: „azok vagyonának erejéig." A §. tehát igy hangzanék: Ha kiskorúak, vagy oty személyek ítéltettek pénzbüntetésre, kik gyámság vagy gondnokság alatt állanak: „azok vagyonának erejéig* a ki­szabott büntetésért a szidok, a gyám, vagy gond­nok felelősek. Csanády Sándor: Bátor vagyok előt­tem szólott képviselő ur nyilatkozatára azon megjegyzést tenni, miszerint a kiskorúaknak nincs vagyonuk, miután azzal nem rendel­kezhetnek ; tehát a felelősség minden esetre vagy a szülőket, vagy a gyámokat illeti ugy, hogy azok a gyermekek vagyonára nézve tétet­nek felelősekké. Nehrebeczky Sándor: A t. képvi­selő ur szem elől téveszti, hogy itt nemcsak pénzbüntetés, hanem fogságról is van szó; te­hát ha nincs vagyonuk a kárttevőknek: fogság­gal büntettethetnek. {Közbeszólás: e §-ban nincs szó a fogságról!) Ha nincs: akkor elfogadom a szakaszt eredeti szerkezetében. Irányi Dániel: T. ház ! Igen helyes eszme ez, mit Nehrebeczky t, képviselő ur meg­pendített, hogy itt különbséget kell tenni fele­lősség és felelősség közt. A gyám, a szülő fele­lős a pénzbüntetésért, mit rá, mint a gyermekért felelősre, kiszabnak; de a gyermek kihágásáért a gyámot, vagy szülőt személyükben büntetni nem lehet. Itt ugyanis az mondatik, hogy a kisza­bott büntetésért a szülők, vagy gyámok felelő­sek ; később pedig az mondatik, hogy a ki pénz­büntetés lefizetésére képtelen, vagy nem akar fizetni: az személyében szenvedi a büntetést, — és pedig 5 frt helyett egy napi fogságot. Miután pedig későbben kimondatik, hogy a kiszabott pénz­büntetés fogsággá változik: itt a felelősség közt különbséget kell tenni, és a szülőkre, vagy gyámra nem szabad a fogságot alkalmazni, ha mindjárt a pénzbeli büntetést lefizetni képtelenek lennének is. {Helyeslés.) Csiky Sándor : T. ház! Én azon elvből indulok ki, hogy más tetteért egy harmadikat felelőssé tenni nem lehet. Mit is tehet arról a gyám, vagy szülő, ha utasítást adnak a gyer­meknek, hogy ide vagy oda menjen s az kárt okoz ? En tehát vagy azt fogadnám el, mit Vécsey Tamás ajánlott, hogy a gyermekek vagyonának erejéig legyenek felelősek a szülők, vagy gyámok; vagy még czélszerübbnek tartanám vagyon nem létében fegyelmi fenyítéket alkalmazni a gyer­mekekre. Ürményi Miksa előadó: T. ház! En azt hiszem, hogy azon méltányos aggodalmon, melyet Irányi kifejezett, hogy t. i. fogságba ne kerüljön a gyám vagy szülő: legegyszerűbben lehetne segíteni a 42. §-ban, hol az mondatik, hogy 5 frt megfelel egy napi fogságnak; ha hozzá­tennők: kivévén a 39. §-ban kimondott eseteket. Mert a központi bizottságnak ezt csakugyan nem volt szándékában ugy értelmezni, hogy fogságba is kerülhessenek a gyámok vagy a szülők a gyer­mekek kihágásáért. Halmosy Endre: T. ház! Miután itt a kétség a felett merül fel, vajon a fogság-bün­tetés terhelheti-e a szülőket vagy a gyámokat ? én, — ámbár ezen kételyben nem osztozom: — nagyobb világosság végett czélszerimek tartom azt kimon­dani, hagy csak a kiszabott „pénzbirságért" fe­lelősek a szülők vagy a gyámok. Mert a kiskorúak­nak csakugyan nincs pénzök és a pénzbüntetést csak a vétkes fizeti; ha a vétkes fizetés képtelen: akkor következik a testi büntetés. Vétkes pedig csak az lehet, ki a vétket elköveti és nem a szülő, s igy nem volna szükséges többet kife­jezni. Azon módosításnak, melyet Vécsey Tamás t. képviselő ur terjesztett elő, szükségét nem lá­tom és azért elfogadhatónak nem tartom : mert akkor az egész §-nak ki kellene maradni, mert a kiskorú gyermeknek sincsen vagyona, és igy ezen §-nak semmi hatálya nem lesz. Egyébiránt azon elv, hogy a szülő, vagy a

Next

/
Thumbnails
Contents