Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-377

252 377. országos ülés november 9. 1871. szövegezésében található, nem az osztályok véleményének kifolyása. Az osztályok aziránt nem intézkedtek, hanem csak utasították a központi bizottságot, hogy azt helyettesítse. Különben én ehhez nem vagyok kötve, mert vadászember nem levén, mint szakértő nem szólhatok a tárgy hoz és igy, midőn kérem a szöveg elfogadását, súlyt nem fektetek rá. Luksich Bódog: T. ház ! Én elfogadom Simonyi Lajos módositványát, egyedül azt szeretném, hogy ha három nap helyett más idő tétetnék bele; mert az a baj, hogy mikor a kár megtörtént : attól számítva három nap alatt nem is lehet a helyszínére jutni, mert a tulajdonos nem veszi azonnal észre a kárt. Tehát azt kellene hozzátenni, hogy azon időtől, mikor valaki észreveszi a kárt, azon időtől nyolez nap alatt. Nehrebeczky Sándor: T. képviselőház! Simonyi Lajos t. képviselőtársam indítványát, tekintve, annak aiaki részét mindenekelőtt elfogadom, azt t. i., hogy itt egy uj fejezet legyen; de ne vegyük az ezen fejezetben foglalt mindannyi §§-t most egyszerre tárgyalás alá, hanem döntsük el azon kérdést, hogy elfogadjuk-e az uj fejezetet és azután egyenként vegyük a §§-at tárgyalás alá. E §§-ban ugyanis több intézkedés foglaltatik. Az egyik §. szól a három napi bejelentés határidejéről. Ha a ház azt hiszi, hogy ez ugy értelmezendő, miszerint a kártétel perczétől három nap múlva az illető hatóság jegyzőkönyvébe be legyen igtatva a panasz: ez igen rövid batáridő. Továbbá különbséget tesz az inditványozó ur a fővadak és a kártékony vadak között, mi lényeges pont, a mit szintén külön kell tárgyalni, mert valamint egyrészről osztozom azon nézetben, hogy a fővadak által okozott kárt nemcsak a haszonbérlő, de a tulajdonos is tartozik megtéríteni: ugy eltérő nézetben vagyok a kártékony állatokra nézve tett indítványt illetőleg. A kártékony állatok által tett kárt illetőleg ugyanis az indítvány azt mondja, hogy azt az illető földnek tulajdonosa pótolni nem tartozik : mert úgymond, jogában áll egy szakasz értelmében a kártékony állatokat, a mint az erdőből vagy azon területről, a hol tenyésztetnek, az ő földére átmennek, lelőni. A dolog a gyakorlati életben másképen van. Méltóztassék venni a máramarosi és ungi kincstári uradalmakat, a hol néhol 30 négyszög mértföld területre terjednek az erdők és ezen erdőkből 32 darab vaddisznó falka indul ki és 3, 4 határ földein a krumplit és kukoriczát tökéletesen tönkre silányítja; tessék már most ezeket egyszerre lelőni! ez lehetetlen. Ily esetekre nézve igazságos az, hogy a községek megbecsülik az okozott kárt, és a kincstár megfizeti. Azt hiszem, hogy pontonként tárgyaljuk a §§-at. (Helyeslés.) Paczolay János: Megvallom, hogy azokhoz, miket az előttem szóló felhozott: alig van még valami hozzátenni való. Azon időben, midőn a vadászatot az országnak bizonyos lakossága gyakorolta, volt annak értelme, hogy a törvényhozás gondoskodott arról, hogy azon birtokos, ki kizárólag gyakorolhatta a vadászatot, a vadak által okozott kárt térítse meg; de ma, midőn mindenki egyformán felruháztatik a vadászati joggal, midőn a vadászat a föld tulajdonává vált, midőn, mihelyt a vad az én területemből kilép, megszűnt tulajdonom lenni ós azt a legközelebbi birtokos, kinek birtokába lép, jogosan, törvényadta engedélynél fogva meglőheti; hogy — mondom — ily körülmények között, miért tartozzék kártérítéssel valaki: annak okát nem látom be, annyival kevésbbé, mert hisz egy kisebb birtok, 2, 3 nagyobb birtokkal is lehet környezve, és miután a vadat nem szokták megbélyegezni, mindenekelőtt az a kérdés merülhet föl, kié tulajdonképen a vad, kinek az erdejéből jött ki? Annélkül pedig hogy kellőleg igazolva lenne, hogy csakugyan az én vadam okozta a kárt, el sem vagyok marasztalható. (Zaj.) Ily körülmények között nem hiszem, hogy annak legyen jogos és igazságos alapja hogy akkor, midőn az én területemből egy másikra átlépő vadat tulajdonomnak nem tekinthetem, mégis az azon vad által okozott kárért kártérítésre én köteleztessem, az azon vad által okozott kárért, mely vadat azon föld tulajdonosa, hová a vad átlépett, azonnal lelőheti. Egészen máskép állt a dolog eddig, midőn a földtulajdonosnak joga nem volt a hozzá átlépő vadat lelőni; eddig, miután azon vad habár az ő birtokán volt is, az én tulajdonomat képezte, természetes, hogy mind az én tulajdonom által okozott kárt tartoztam megtéríteni. A mi a kártékony állatokat illeti: azt hiszem, hogy azokat senki sem tenyészti. (Zaj. Ellenmondás.) Ha pedig szabad tenyészteni, azt oly módon kell tenni, hogy senkinek kárt ne okozhassanak, különben a közhatóságnak van joga közbelépni és a tenyésztést megakadályoztatni. A kártékony állatok tenyésztése csak ott van megengedve, hol ez által másoknak kár nem okoztatik, t. i. bekerített helyeken. Ha a hely nincs bekerítve: akkor ilyen kártékony állatokat tenyészteni nem szabad. A rendőri hatóságnak kívánom föntartatni azon jogát, hogy valahányszor az ily állatok valamely vidéken