Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-371
no 371. országos Més október 28. 1871. debreczen-szathmár-szigethi vasútvonalhoz vezető nagy kiterjedésű kész utvonalaknak egy részét mielőbb államutnak átvenni, s államköltségeni fenntartását elrendelni kéri. Zemplénmegye közönségének felirata, melyben Barsmegye feliratát a czigány népfaj iskoláztatása és állandó településre köteleztetése iránt pártolja. Nagyvárad közönségének kérvénye az egyleti törvény mielőbbi megalkotása iránt. Barsmegye közönségének felirata, melyben a megyék közigazgatási költségeit az állam pénztárából kéri fedeztetni. Küküllőmegye felirata, melyben Dicső-SzentMártonban egy első folyamodásu társas bíróság felállítását kéri. Fehérmegye közönségének előterjesztése, a buda-ujszőnyi vasútvonalnak Bicske-Tatán átvezetése iránt. Liptómegye közönségének felirata, melyben az országgyűlési irományokat megküldetni kéri. Liptómegye közönségének felirata, melyben Kővárvidék azon kérvényét, hogy Somkúton levő törvényszéke meghagyassák, pártolja. Dobokamegye felirata, melyben kéri, hogy a XL1I. t. ez. 90. §-a által okozott nehézségek elhárítására, a költségvetést illetőleg, intézkedni méltóztassék. Mosonymegye közönségének felirata, melyben a czigány ok községi s társadalmi viszonyait szabályoztatni kéri. Elnök: Ezen feliratok és kérvények a kérvényi bizottsághoz fognak utasíttatni. Szaplonczay József Mármarosmegye, mármaros-szigeti választó kerületének képviselője állásáról lemondván, az uj választás iránt már megtétetett az intézkedés. Simay Gergely szamos-ujvári képviselő szintén lemondván állásáról, az uj választás iránt már megtörtént az intézkedés. Török Sándor gömör-megyei rimaszécsi képviselő állásáról lemondván, az uj választás iránt az intézkedés szintén megtétetett. Ivacskovics György képviselői állásáról szintén lemondott ; e lemondást azonban csak e perezben kapván, még nem intézkedhettem, s kérem a t. házat, méltóztassék engem intózkedhetés czéljából felhatalmazni. Tisza Lajos a kézdi-orbai kerületben megválasztott országos képviselő választásáról szóló jegyzőkönyvét bemutatja. Az állandó igazoló bizottságnak adatik át. Gr. Széchenyi Ödön, Plachy György és Bittó István képviselők megválasztatása óta a 30 napi szabályszerű határnap letelvén, a végkép igazolt képviselők sorába igtattatnak be. Németh Albert képviselő ur egy igen érzékeny levelet intéz a képviselőházhoz, melyben kéri, hogy azon tekintetből, mivel halállal küzködő fiát Egyptomba kénytelen kisérni, neki ezen időre elégséges szabadság időt adni méltóztassék, hogy ezen atyai kötelmét teljesíthesse. (Megadjuk.) Tehát megadatik. A Kisfalud-Társaság a Toldi - ünnepélyre, mely november hó 12-én délelőtti 11 órakor fog megtartatni, az egész képviselőházat meghívja. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Helfy Ignácz: T. ház! A hazai és Lajthán-tuli lapokból ismerjük azon fontos eseményeket, melyek az utolsó időben a Lajthán tul felmerültek. Ez események annyira fontosak, miként maga a kormány is olyannak találta, hogy azok még képesek volnának azon jogalapot, melyen jelenleg Magyarország áll, tetemesen megsemmisíteni, megváltoztatni. Tudjuk ugyan azon forrásokból, hogy a cseh országgyűlés feliratának tárgyában tanácskozás tartatván, ezen tanácskozásban résztvettek a magyar kormányelnök, és az ő felsége személye körüli miniszter is. Tudjuk a hírlapokból, hogy ezen tanácskozásnak végeredménye az lett, mikép elhatároztatott a cseh országgyűlés feliratában kifejezett kívánalmakat lényeges részükben visszautasítani. E határozat folytán, mit eddigelé csak a hírlapokból ismerünk, tudjuk, hogy Csehországban rendkívül nagy izgatottság támadt mi ellenünk, Magyarország ellen. Azt hiszem t. ház, hogy a mennyit eddig mondtam, eléggé fontos arra, hogy kívánjam, mikép a t. képviselőház ezen igen fontos dolgokat ne csak a hírlapokból tudja meg, hanem saját kormánya által is. Hogy erre alkalmat szolgáltassak, bátor vagyok a következő interpellátiót intézni a miniszter-elnök úrhoz. (Halljuk! Olvassa.) Interpellatio a m. k. miniszter-elnök úrhoz! Kétségen kivül lévén az, hogy Magyarország sajátszerű politikai és etnographiai helyzete, valamint földtani fekvésénél fogva inkább mint bármely más nemzetnek szüksége van arra, hogy a szomszéd népekkel jó egyetértésben élni, sőt azoknak rokonszenvét minél nagyobb mértékben kinyerni törekedjék. Kétségen kivül lévén továbbá az, miszerint csak ugy remélhetjük, hogy más nemzetek soha se avatkozandnak hazánk ügyeibe, ha mi a magunk részéről tiszteletben tartva mmden nemzetnek elidegenithetlen szabad önrendelkezési jogát, szorosan óvakodunk az ő ügyeikbe való avatkozástól. Tény lévén továbbá az, hogy ilynemű beavatkozás még az 1867-ben alkotott, s a többség s a
