Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-365

122 3í>5 országos ölés szeptember 23. 1871. lehessen kötni, és mert ezen risicot magára vál­lalni nem hajlandó, azért a kölcsön elfogadására szavaz és én arra kérem a t. házat, méltóztas­sék a külön vélemény mellőzésével, e törvényja­vaslatot tárgyalás alá venni és átalánosságban elfogadni. {Helyeslés a jobb oldalon.) • Péchy Tamás: T. ház ! A negyedik osztály megbízásából szerencsés voltam egy kü­lön véleményt beterjeszteni, mely az imént fel­olvastatott és a mennyiben abban azokra, me­lyek részint a pénzügyi bizottság, részint a pénzügyminiszter ur által felhozattak, ugy gon­dolom, már nagy részben felelve van, jelenleg az indokolásban rövid lehetek. (Halljuk.) A negyedik osztály nem bocsátkozott annak tárgyalásába, hogy vajon ezen kölcsön előnyö­ket nyujt-e és minőket; hanem mielőtt maga a kölcsön tárgyalásába bocsátkozott volna ; fölme­rült keblében azon kérdés, hogy vajon most, mi­dőn az 1872-ik évi költségvetés tárgyalása a küszöbön áll, helyes eljárás-e az a ház részéről, hogy a nélkül, hogy a 72-ik évi költségvetésnek minden tételeit ismerné és megállapította volna, már is előzetesen ily kölcsönt kössön? Ezen kérdés rendkívül fontos, mert általá­nosságban még maga a központi bizottság előt­tem szólott igen t. előadója által sem vonatott kétségbe, hogy a kölcsönkötésnél a helyes és rendszeres eljárás az, hogy először megismerked­jünk a szükségletekkel teljesen és csak ezután kössük meg a kölcsönt, határozzuk meg annak összegét és felvételi idejét. Ha ez így áll általánosságban, kétszeresen szükségesebb az nálunk, a midőn hitelünk most kezd csak igazán a pénzpiaczokon megszilárdulni és napról napra emelkedni. Nekünk még nem volt sem módunk, sem alkalmunk költségvetésünket annak rendje és módja szerint annak idején tárgyalni, és az a körüli eljárást szabályszerűen elintézni. Most van először alkalmunk ezt tenni és igy kétszeresen szükséges figyelnünk arra, hogy a rendes és sza­batos eljárás ellen semmi hibát vagy vétséget el ne kövessünk, (Helyeslés) s igy tehát csak rendkívül fontos körülmények és okok lehetné­nek azok, melyek a házat arra bírhatnák, hogy, mellőzve a költségvetés tárgyalását, már most előzetesen meghatározott összegben kölcsönt ve­gyen fel. Ez volt a negyedik osztály nézete. Hogy ha a negyedik osztályban is csak ugy tétetett volna fel a kérdés, mint a pénzügyi bizottságban felvétetett, hogy lehetséges-e ezen kölcsönt külön tárgyalni? meglehet, hogy a ne­gyedik osztály is más határozatot hozott volna, mert hiszen a kölcsön tárgyalása lehetetlennek nem mondható; hanem a negyedik osztály ugy fogja fel a dolgot, hogy czélszerü ós helyes el­járás-e a kölcsönt megkötni most, midőn az 1872­dik évi költségvetés tárgyalása épen küszöbön van és tulajdonképen csakis a kölcsönnek mos­tani gyors tárgyalása halasztatta azt el eddig is, s ha már általában véve igen fontos dolog az, hogy pénzügyi müveleteknél teljes szabatossággal jár­jon el minden ország : mennyivel fontosabb do­log az reánk nézve, hogy mi figyeljünk, hogy e tekintetben semmi elhamarkodás szemünkre ne vettethessék, és igy nagyon természetes, hogy nagy és fontos ok nélkül ily szabálytalan eljárás nem követtethetik. Azokban, a mik az igen t. pénzügyminisz­ter ur, és a mik a pénzügyi bizottság által mondat­tak, miket most igen t. barátom a központi bi­zottság előadója előadott, semmi érv sem hoza­tott fel arra nézve, hogy ezen kölcsönnek mos­tani rögtöni megkötése szükséges volna. Olyanok mondattak azok által el, melyek világosan bi­zonyítják, hogy most egyelőre nem is lesz szük­ség a kölcsönre, hanem lesz jövőre ; pedig, hogy ezen szabályszerű eljárástól eltérhessünk, arra, mint mondám, fontos indok volna szükséges. Ha azt mondotta volna a pénzügyminiszter ur vagy a bizottságok bármelyike, hogy talán valamely rendkívüli, vagy hogy talán valamely veszély elhárítására szükséges, hogy a pénz kész­letben tartassák: akkor bizonyára senki sem el­lenezte volna; — ha az mondatott volna, hogy a költségvetés tárgyalásának ideje alatt fog ezen összeg befektettetni, és hogy arra már szükség van, szintén senki sem ellenezte volna. Sőt ha az bizonyittatott volna be, hogy ezen kölcsön megkötésénél a mostani előnyöket később elérni ké­pesek nem leszünk: még akkor is elfogadható lett volna ezen kölcsön. De hisz ezeknek egyike sem áll. A két elsőre kiterjeszkedtem már a külön véleményben is, a harmadikra azonban nem ter­jeszkedhettem ki, miután az előterjesztve nem is volt. Szabadjon tehát arra pár észrevételt most tennem. (Halljuk.) A központi bizottság igen t. előadója mél­tóztatott hangsúlyozni, hogy a kölcsön előnyös. Hanem maga a pénzügyi bizottság sem mondja előnyösnek, hanem csak azt mondja, hogy az nem terhes. En részemről azt vagyok kénytelen mondani, hogy ezen kölcsön előnyösnek semmi tekintetben nem mondható. Nem akarok ez út­tal összehasonlításokat tenni a mi országunk és más országok között; nem akarom említeni, hogy Belgium nem rég mily előnyös kölcsönt kötött, melyről mindnyájunknak tudomása van, mert a mi viszonyaink a ottaniakhoz nem ha­sonlók; — nem akarom azt sem mondani, hogy még Francziaország is, mely óriási kölcsönt volt kénytelen akkor fölvenni, midőn már a háború

Next

/
Thumbnails
Contents