Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-363
3í?3. ors/ágos ülés szép ember 220 1871 107 15-én kelt legmagasabb elhatározással a horvátszlavón országgyűlést 1872-ik évi január 15-ére elnapolni méltóztatott. Mi ezennel közhírül adatik. A bán helyett: Jurkovics s. k." Miután a f. évi Julius 1-ére összehívott horvát-szlavón országgyűlés már egyszer és pedig f. é. szeptember 20-ára el volt napolva ; miután azon országgyűlés megnyitása és müköúhetése a közös országgyűlést is érdekli; először azért, mert az 1868. XXX. törvény czikk 34-dik szakasza értelmében Horvát, Sziavon- és Dalmátországok a közös országgyűlésbe saját országgyülésök kebeléből választják képviselőiket, s ámbár ugyanazon törvény szerint, ha a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés időközben feloszlattatnék, Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok képviselői mindaddig tagjai maradnak az országgyűlésnek, mig az újonnan öszszehivott horvát-szlavon-dalmát országgyűlés uj képviselőket választ, s ezen rendelkezés tényleg az elnapolás esetére is kiterjed: de miután az ily ismételt elnapolások megfosztják a horvátszlavon-dalmát országgyűlést azon lehetőségtől, hogy a közös országgyűlésre uj képviselőket választhasson s ennek folytán oly képviselők vesznek részt tovább is a közösügyek feletti határozásban, a kik mellett azon jogvélelem, miszerint a társország akaratának hü kifejezése: többé nem harczol ; De érdekli másodszor azért is, mert az elnapolásokra a közös kormánynak is tulajdoníttatván a horvátok által befolyás, e miatt a társországokban a közös kormány s közvetve a magyar nemzet ellen is ingerültség támadt, illetőleg a már létező még inkább növekedett, a két nemzet között annyira kívánatos egyetértés igen nagy hátrányára; Miután továbbá az idézett t. ez. 44. §-hoz képest a horvát-szlavonországi miniszter képezi a kapcsot ő felsége s a Horvát-, Sziavon-, Dalmátországok országos kormánya között, s a közös országgyűlésnek felelős: Annálfogva következő kérdéseket van szerencsém intézni a t. miniszter úrhoz • 1-ör: hiteles-e a „Narodne Xoviny"-ben megjelent fentebbi hirdetmény? Ha igen 2-szór: volt-e a t. miniszter urnák ezen ismételt elnapolás tanácsolásában része ? S ha volt ; 3-szór: mi indok vagy indokok birták arra, hogy ő felségének ezen elhatározást tanácsolja? Elnök: közöltetni fog az illető miniszter úrral. Benedek Gyula: T. ház! Magam és erdélyi elvtársaim nevében egy interpellátiót vagyok bátor a belügyminiszter úrhoz intézni. (Sálijuk !) Interpellátió a magyar kir. belügyminiszter úrhoz. Az 1848-iki VH-ik t. ez. 4-ik szakaszában a felelős magyar kormánynak kötelességévé tétetett, miszerint Erdélynek Magyarhonnali egyesülése teljes végrehajtására a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtegye. Az 1848-iki törvényhozásnak ezen rendelkezését a közelebbi 1865/8-iki országgyűlés nemcsak épségben fentartotta, de sőt annak foganatosítása érdekében azon tényével, hogy az 1865/8diki XLUI-ik t. ez. 3-ik szakasza nyomán az erdélyi kir. főkormányszéket az 1869-ik év april 1-én megszüntette, s annak összes hatáskörét a felelős magyar minisztériumra ruházta át, a leghathatósabban intézkedett. Erdélynek Magyarhonnali egyesítése azonban mindezek daczára máig sincs teljesen végrehajtva, és jognézetem szerint nem is lesz mindaddig, mig Erdély a magyarhoni részek mintájára a felelős kormány által, minden kivételes kormányzati eszközök mellőzésével, közvetlenül a rendes törvényhatósági közegek által nem fog kormányoztatni. A törvényhozás, tekintettel Erdélynek sajátságos belszervezetere és közjogi viszonyaira, annak kir. biztos általi kormányoztatását — az által, hogy költségeit az államháztartásban évenkint megszavazta, — mindez ideig helybenhagyta. Jövőben azonban Erdélynek ugy közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási szervezete az újonnan hozott törvények nyomán a magyarhoni részekkel közös jogalapon fog nyugodni. Ezen szervezet keresztülvitelével tehát elesvén mindazon indokok, melyek eddig Erdélynek kir. biztos általi kormányzását igazolták, ezen kivételes kormányzati intézmény feltétlenül megszüntetendő. Azon tény azonban, hogy az erdélyi kir. biztosság költsége az 187 2-ik évi államháztartás költségvetésébe is bevétetett : arra mutat, hogy a kormány Erdélyt az erdélyi törvényhatóságoknak és községeknek a magyarhoni részekkel közös törvények alapján szervezése után is kivételes jogállapotban kívánja tartani és kir. biztosság által kormányozni. Azon szomorú eredményekről, melyeket Erdélynek eddigi kir. biztosság általi kormányoztatása maga után vont — szólani nem akarok; elég hangsúlyoznom azt, hogy Erdélynek királyi biztos általi kormányzása a közvéleményben folytonos és átalánosan érzett jogsérelmet képezett és képez ma is. Épen ezért az erdélyi közvélemény megnyugtatása és az abban eziránt táplált aggodalmak eloszlatása végett egyfelől, másfelől főleg 14*