Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-362
100 362. országos ülés szeptember l(i. 1871. Ezen óriási nagynak mutatkozó hiánynak a jövőre való elhárítása s a súlyeg} r ennek a rendkívüli budgetben a lehető legrövidebb idő alatt helyreállítása tisztán a törvényhozás hatalmában van : a mennyiben a hiány, miként az elsorolt tételekből meggyőződni méltóztattak, egyenesen és tisztán beruházásokból ered, és a mely perczben a törvényhozás azt mondja: korlátolom a befektetéseket, azonnal meg van HZ egyensúly; (Mozgás) mert rendes kormányzati költségeink, isten segélyével folyton emelkedő jóllétünk mellett, rendes bevételeinkben meg fogják találni fedezetöket. Megfontolás tárgyát képezi azonban, hogy mi jobb: ezen nagyon is fölszereletlen országot tovább is fölszereletlenül hagyni és beérni azzal, a mivel saját bevételeinkből fölszerelhetjük, vagy pedig gondos megválasztás, kellő megválogatással idegen pénz segélyével is eszközölni beruházásokat. Ez tapintat és gondos megválasztás tárgya ugy az állam- mint a magángazdaságnál. Az én meggyőződésemet bátor voltam kifejezni akkor, midőn ez előtt 11 hónappal a jelen évre szóló előirányzatot bemutatni szerencsém volt, és az abban áll, hogy gondosan megválasztott befektetésekre az államhitellel élni jó, helyes és szabad; de visszaélni azokkal sem szabad, hanem még a hasznos, A szükséges beruházásoknál is bizonyos mérték megtartandó, meg nem feledkezvén arról, hogy különbség van a közt quod opus és a közt quod necesse est. Részemről nem mulasztottam el mérlegelni azon befektetéseket, melyek a hiány többletét okozták — természetesen különválasztva azokat, melyeknek megtételét törvény parancsolja, mert azokon nincs mit okoskodni; — de ezeken tul is nem hiszem, hogy a kincstárnak s a nemzeti gazdaságnak általában érdekében volna, talán csak némi csekély összegek kétségben tartásának kikötése mellett, a javasolt befektetéseknél valamit meggazdálkodni. Tudom, hogy a hiány ügy odamondva : enynyi meg ennyi a deficit, épen nem kedvező ; de ismétlem egészen más: élni és vinni háztartásunkat kölcsön pénzzel, és más fölszerelni országunkat beruházásokkal, bárha kölcsönvett pénzen is, csakhogy — s ezt nem emelhetem ki eléggé — ez utóbbival a, kellő mértékben kell élnünk. Főleg a vasúti befektetések azok, melyekre már egy év előtt különösen is kötelességemnek tartottam fölhívni a t. ház figyelmét, és a melyekre a szükséglet az utó obi 3 év alatt 1 — 5 - 10 millióra, és ha az államvasutaknál a hiányt hozzávesszük 11 millióra emelkedett. Hol állunk meg, ha ezen vasutak mind ki lesznek épülve, azt nem tudnám megmondani; de a határ nincs közel. Ugyanezért én nem mondom, hogy a vasutak építését beállítsuk, mert hálózatunk kiegészítésére néhány vonal még föltétlenül szükséges ; hanem hogy a módozatot, mely szerint e kiegészítést eszközöljük: iparkodjunk minden erőnkkel oly takarékossá tenni, a menynyire csak lehet, a mire én részemről hivatalos állásomnál fogva rám mért kötelességem szerint a magamét megtenni nem fogom elmulasztani. Én a t. házat előzetesen is arra kérem, hogy megállapítván egyszer, hogy nem minden módon és áron legyen kiépítendő akármely vasútvonal, tartsuk meg azon elvet: sat cito, si sat bene, és akkor ugy fogunk építhetni, a hogy takarékos lesz; de természetes, hogy ha a pénzvilág ugy is építhet, a mint ő neki jobb, nem fog ugy építeni, a mint nekünk jobb ; de ha nem lehet, akkor bizonyára ugy is fog építeni. {Helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék az egész terjedelmében átadott költségvetést a pénzügyi bizottsághoz utasítani, megvizsgálás ós jelentéstétel végett. Mielőtt azonban zárnám szavaimat, egyúttal szabadságot veszek magamnak, az államköksönre vonatkozó törvényjavaslatot, miről már is többször megemlékeztem és a mely, mint méltóztattak látni, szoros összefüggésben van az előirányzattal, bemutatni, kérve, hogy az ugyancsak a pénzügyi bizottsághoz, de már előzetes tárgyalás és mielőbbi jelentéstétel végett utasíttassák. A törvényjavaslat indokolását, a mellékletekkel együtt, a melyekből különösen a vasúti kölcsön elégtelensége vehető ki, kinyomatva vagyok bátor benyújtani, hogy ez által is az időben lehetőleg gazdálkodjunk. Végre a törvény még egy kötelességet rótt rám, mit ez úttal teljesíteni sietek. A törvény azt kívánja, hogy a vasúti kölcsön miképi állásáról, a minisztérium évenként jelentést tegyen. Miután épen exen kölcsön elégtelensége a főok az uj kölcsön megkötésére, iparkodtam ezen jelentéssel egyidejűleg elkészülni és ebből, valamint a költségvetés sommázatából és a legelső sorban tárgy altatni szokott előirányzatokból a pénzügyi bizottság tagjai számára már ma elégséges számú példányok rendelkezésre állanak, a többi a legközelebbi napokban, mihelyt csak a mechanikus munka be lesz fejezve, szintén ki lesz osztható. Ezek voltak, t. ház, miket ez alkalommal figyelmébe ajánlani hivatalos állásom parancsolta, ajánlom a beterjesztett költségvetést és törvényjavaslatot a t. ház jóakaratába. {Élénk- hosszas éljenzés.) Ghyczy Kálmán: T. ház! (Halljuk!) Az iránt volnék bátor a tisztelt miniszter úrhoz kérdést intézni, a mit előadni méltóztatott. Ha jól értettem a mondottakat, be van adva, vagy legalább legközelebb be lesz adva a költségve/%
