Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-362

362. országos ülés szeptember 16, 1871. 93 Ezt kijelenteni kötelességemnek ismertem. Elnök: Mint előbb is mondám, a határozati javaslat ki fog nyomatni és napirendre tűzetni. Móricz Pál: T. ház! Pénzügyi állapotaink könnyebb áttekinthetése czéljából ez országgyűlés múlt évszakában bátor voltam egy határozati javaslatot terjeszteni be, s hogy a pénzügyminiszternek szavaival éljek, a pénzügyminiszter a tárgy fontosságánál fogva kívánta, hogy azon határozati javaslat a pénzügyi bizottsághoz tétessék át. Az is lett a határozat. Miután azonban a pénzügyi bizottság, halmozott teendői miatt, a múlt ülésszak alatt azt nem tárgyalhatta s jelenben uj ülésszaknak nézünk eléje, bátor vagyok e határozati javaslatot megújítani és felolvasni. (Olvassa.) Határozati javaslat. Tekintve az állami rendes bevételek és kiadások között mutatkozó hiányt, hogy jövőre a tulkiadások mellőzve legyenek, szükséges pénzügyi állapotaink felismerhetése, — ez okból utasíttassák a minisztérium, hogy : 1-ör. Mindazon tőkékről, állami és vasúti kötvényekről, központi és egyéb pénztárakban létezett pénztári maradványokról, dohány és egyéb készletekről, közös aetivák és más activ követelésekről, szóval minden néven nevezhető ingó állam vagy ónról, egy könnyen áttekinthető oly kimutatást terjeszszen a ház elé, melyből az átvétel idején létezett állapot a mostanival egybehasonlitva, a közbejött fogyatkozás vagy növekedés feltüntetve legyen. 2-or. Az állami szolgálat végleges rendezésére, a kormányzat minden ágára kiterjedő ügyrend egyszerűsítésére, a hivatalok kevesbitésére, a nyugdijképességnek az alkotmányos elvekre való figyelemmel leendő szabályozására vonatkozó törvényjavaslatokat terjeszszen a ház elé. Elnök : Ki fog nyomatni és a ház elébbi határozata következtében a pénzügyi bizottsághoz utasíttatni. Horn Ede : Nem tévedek, ugy gondolom, t. ház, ha felteszem, hogy t. képviselőtársaim figyelmét nem kerülte el azon néhány év óta igen gyakran előforduló eset, hogy ha magyar fin, vagy leány, midőn más vallású egyénnel házasságra akar lépni, kényszerítve látja magát az ország határain átlépni s külföldön kelni egybe. Magam is jelen voltam múlt kedden Bécsben, midőn a városházánál ily polgári házasság köttetett meg. A házaspár magyar születésű volt és mindkét fél kényszerülve volt hét hónapig Bécsben lakni csak azért, hogy joga legyen Bécsben egybekelni. Szükségtelen mondanom, hogy az mindenesetre nagy kellemetlenség; de ez csak a legcsekélyebb oldala a bajnak. A baj sokkal komolyabb s az abban áll: hogy történt nem egyszer, miként külföldi hatóság a magyar kormányhoz fordult ily esetekben, és a magyar kormány mindig azt felelte és feleli, hogy a fennálló törvények szerint el nem ismerheti a polgári házasságot, ós hogy ennek következtében az e módon magyar emberek által külföldön kötött házasságnak nem lesz érvényessége itthon; más szóval: a magyar kormány ágyasságnak nevezi azon frigyet, melyet az egész mivelt világban szentnek és törvényesnek el fognak ismerni ; fattyú-gyermekeknek bélyegzi azon ártatlan lényeket, a kiknek más országokban épen a törvényhatóság lesz a természetes védelmezője, ha valaki el merné tagadni ezektől a törvényes nemzedék jogait. Kézzel fogható, t. ház, hogy ezen eljárás homlokegyenest ellenkezik a vallásszabadsággal és polgári szabadsággal. A vallásszabadsággal még azon értelemben is, mint az nálunk létezik, s azt követeli, hogy vallásunknak semmi megszorító, semmi káros befolyása ne legyen polgári cselekvényeinkre. A polgári szabadság pedig azt követeli, hogy a míg egy harmadik személy jogosult érdekeit meg nem sértem: magán ügyeimet kényem-kedvem szerint intézhessem. (Bal felől helyeslés.) Nem szükséges kimutatni t. ház, hogy ezen nyomás, ezen nagy igazságtalanság, melyet a polgári házasság el nem ismerése által a szülék ós gyermekeken elkövetnek,még sulyosabbakká,kárbozatosabbakká válnak az által, hogy ez sajátképen csak szüleménye és kifolyása egy általánosabb kor tévedésének, azaz azon anomaliának,mely még a mai időben is a papi befolyás hatalmát kiterjeszti még oly ügyekre is, melyek szorosan a társaság, azaz a polgári hatalom körébe tartoznak. (Bal felől helyeslés.) Szintúgy nem tartom szükségesnek hosszason kiemelni, hogy szemben a napról napra vakmerőbben fellépő papi bitorlásokkal, sürgősebben kell, mint valaha, véget vetni ezen anomáliának. (Bal felől helyeslés.) T. ház! Nincs szándékom, megvitatni e perczben sem az egyház és állam közti viszonyt, sem a polgári és egyházi házasság közti különbséget ; de azt gondolom, hogy elfogulatlan férfiak ellenmondására nem fogok találni akkor: ha azt állítom, hogy véget kell vetni valahára ezen visszás állapotnak, hogy meg kell szüntetni azon helyzetet, mely a midőn számos magyar polgár legegyéniebb érdekét megsérti, legbensőbb cselekményeiben megszorítja, egyszersmind megszégyenítő tanúbizonyságot tesz műveltségünk és szabadságunk mibenlétéről. Hogy csak