Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-362

362. országos ülés szeptember 16. 187J. 91 magokat felmentetni a legalázatosabban kérik. Kérem a kérvényi bizottsághoz utasíttatni. Elnök: Oda fog utasíttatni. Bethlen János gr.: Van szerencsém benyújtani Gyulai Sámuel kérvényét a belügy­minisztérium egy végzése által okozott sérelem miatt. Kérem a kérvényi bizottsághoz utasít­tatni. Elnök: Oda fog utasíttatni. Ghyczy Kálmán: T. ház! Egy hatá­rozati javaslatot van szándékom a t. ház aszta­lára letenni. (Halljuk!) Lehet, hogy ennek tárgyalása feleslegessé válik azon előterjesztés folytán, melyet a pénz­ügyminiszter ur a jövő évi költségvetésnek be­mutatásával a mai ülés folyama alatt tenni fog. Beadom mégis ezen határozati javaslatot azért, mert a rendszabályok határozottan rendelik, hogy az ily javaslatok az ülés kezdetén adassa­nak be s azon reménységben is vagyok, hogy épen talán indítványom bemutatása figyelmez­tetni fogja a t. pénzügyminiszter urat azon köz­érdekű tárgyra, melyre indítványom vonatkozik s alkalmat veend ő magának megnyugtatni az ország törvényhatóságainak nagy részét, mely a megye rendezésének egy fontos kérdésére nézve a legnagyobb bizonytalanságban van. Mi­előtt indítványomat felolvasnám, kénytelen vagyok azt igen röviden indokolni. (Halljuk!) Az 1870. évi XLII. t. ez. azt rendeli, hogy jövőre a törvényhatóságok közigazgatási költsé­geit saját pénztárukból fedezzék s a végett az egyenes államadók jelesül: a föld-, ház-, jövede­lem-, személyes kereseti adók után a házadó százalékokban vettessék ki; ezen intézkedésnek egyenes következményéül egyszersmind azt ren­deli az emiitett törvényezikk, hogy pénzügymi­niszter ur, egyetértve a belügyminiszterrel, még az 1870-ik év folyama alatt törvényjavaslatot terjeszszen elő az egyenes adók, jelesül a föld, ház, jövedelem és személyes kereseti adók oly mérvű leszállításáról, hogy e leszállítás lehető­leg megfeleljen azon főösszegnek, mely a 70-ik évben közigazgatásiczélokra az állampénztárából az összes törvényhatóságoknak kiszolgáltatott. Ezen törvényhozási intézkedésnek nem le­hetett más értelme, mint az, hogy a törvény­hatóságokban lakó adózók államadója azon egész összeggel megkevesbbittessék, mely az 70-ik év­ben közigazgatási költségek fedezésére fordítta­tott. Pénzügyminiszter ur a törvénynek ezen rendeletét nem teljesítette, hanem e helyett egy körrendeletet bocsátott az ország minden tör­vényhatóságához, melyben, mint mondja, tájéko­zás végett közli a törvényhatóságokkal, hogy az emiitett adóleszállitásnak két módja van. Egyik szerint az összes direct adókból, és igy a direct adók mindegyik neméből 76 egész és egynek 76/100-éka üttetnék le, másik terv szerint érintetlenül maradván a föld, ház és jövedelem adó, a személyes kereseti adóból üttetnék le 56°|o és egy töredék. Egyszersmind közölte pénzügyminiszter ur a törvényhatóságokkal azon táblás kimutatásokat is, melyekben ezen számításoknak eredményei foglaltatnak. Nyilván való, hogy a miniszter urnák kör­rendelete nem üti helyre, nem pótolja azon mu­lasztást, mely az által követtetett el, hogy a törvényjavaslat annak idejében be nem mutat­tatott. Pénzügyminiszter ur ezen körrendelete a miniszter ur saját egyéni tervezgetésénél, egyéni véleményénél egyébnek nem tekinthető; de an­nál több s nézetem szerint alapos észrevételekre szolgáltat alkalmat. Mellőzöm azonban most készakarva ezen észrevételeknek előterjesztését, nem akarom most azok előterjesztésével a t. ház türelmét igénybe venni, mert azt hiszem, hogy azok elmondása azon időre fog tartozni, midőn indítványom tárgyaltatni fog. Kettőt mégis meg­jegyzek : Először megjegyzem azt, hogy nézetem sze­rint a kérdés megoldására nézve több más, s véleményem szerint czélszerübb, törvénynyel meg­egyezőbb mód is van, mint azon kettő, melyet miniszter ur rendeletében a törvényhatóságok tudomására juttatott. Megjegyzem továbbá azt, hogy miniszter ur tervezete szerint az ország összes törvényható­ságainak 3 | 4-de nem kapja meg az adó leszállí­tás kedvezménye folytán nemcsak azon össze­geket, melyeket közigazgatási czélokra 1870-ben valóban fordított, hanem még azon összegeket sem kapja meg, melyek miniszter urnák emii­tett kimutatásaiban foglalt számítása szerint az állampénztárából az illető törvényhatóságoknak kiszolgáltattak. Mert ugy vagyok értesülve, hogy igen sok alapos kifogás van ezen számítás ellen, és több törvényhatóság azon állapotban van, miszerint ki tudja mutatni, hogy valósággal jóval | nagyobbak azon összegek, melyek általa 1870-ben közigazgatási czélokra a kormány jóváhagyásá­val fordíttattak, mint azon összegek, melyek % miniszter ur táblás kimutatásában foglal­tatnak. Én megengedem t. ház, hogy a miniszter ur számításainak és terveinek hiányai, melyeket most csak átalában emiitettem, de. annak ide­jében tüzetesebben kifejteni kész vagyok: a tőr­i vény szerkezete hiányainak következménye, meg­lehet, hogy szükséges lesz az 1870. XLII. t. ez. ide vonatkozó szakaszait módosítani, de ha ezek iránt kétség foroghatna is fenn, nem hiszem, 12*

Next

/
Thumbnails
Contents