Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-335

335. országos ülés májas 3. 1871. 89 Azért én hű akarván maradni a törvénynekszelleméhez, felettébb sajnálom, hogy azt a kormány a magányosok irányában sem veszi figyelembe, annyival inkább mélyen sajnálom, hogy a képviselőház tagjai ellenében is ily iránytakar követni; természetesen lehetetlen, hogy hazánkban, ily működés következtében , azon vélemény ne terjedjen el , hogy adja mielőbb a magyarok alkotmányos szelleme, hogy az ily kormánytól meg is szabaduljunk. Ezeknek nyilvánítása mellett Simonyi szavazatához csatlakozom. Babesiu Vincze : Három szempontból indulva ki, zaklatást látok az ügyben s éppen azért a kiadatás ellen szavazok. Én azt tartom t. ház, hogy a háznak ily ügyekben hivatása, kötelessége s ekkép illetősége is: megvizsgálni, van-e zaklatás az ügyben, vagy nincs. Ha arról van szó, hogy van-e zaklatás vagy nincs: én ugy hiszem, hogy az által, legalább az én véleményem szerint, senki sem teljesiti kötelességét ha csak arra ügyel, hogy ebben vagy abban az irányban, a formában, az eljárásban követtetik-e el oly tény, a mely zaklatásra mutat; hanem a lényegbe is bele kell bocsátkozni, ezt is meg kell vizsgálni. Itt eltérés van a t. ház két oldala közt. Én egyébiránt részemről soha el nem fogadnám azon elvet, — va

gy nem is elvnek mondható, hanem azon theoriát, — hogy a képviselőház nem lehet hivatva másra, mint csupán a külső formára tekinteni. Ez igenis lehet előnyös ideiglenesen, addig, mig bizonyos párt, mely azt fenntartja, a kormányon van; de meg fogja bánni majdan azon párt is, ha más többség kerekedik fel, és ha majd ezen elv ellene fog irányoztatok — E tekintetben tehát mondom, én eltérő véleményben vagyok, és ugyanazért három szempontból tekintem a dolgot, nevezetesen a jelenleg szőnyegen lévő ügyet. Az első tekintet az, hogy el van ismerve : miszerint Miletics nem vállalta magára a szerzőséget. Az mondatik, hogy az nem szükséges ; de akkor kérdem, hogy miért van a törvényben az, hogy a szerkesztő csak akkor felelős : ha kinem tudható maga a szerző. Ha ez áll, akkor már nem lehet azt mondani, hogy nem szükséges. Akkor igen is szükséges, de kötelesség is, mely ha nem teljesíttetett, világos jele és biztositéka, hogy zaklatás vétetik czélba. Hogy jártak el ez ügyben % Azt kérdezték Mileticstől: akarja-e megnevezni a szerzőt. 0 azt felelte : mindenek előtt azt akarom tudni, hogy mi tekintetből, mely pontok iránt. Erre a törvényszék azt felelte: ez nem tartozik hozzád, te mint tanú vagy itt, és mint tanúnak nem vagyunk kötelesek neked felvilá- | KÉPV. H. NAPLÓ 18f£ XVI. gositásokat adni. De elfelejtette a törvényszék, hogy ugyanazon tanú egyszersmind vádlott is. Én tisztelem a formákat ; de ezek miatt soha el nem mellőzöm a lényeget. Már akkor, midőn ezen üldözés decretáltatott, Miletics volt az, ki első vonalban tekintetett szerzőnek és vádlottnak, és e szerint kötelessége lett volna a bíróságnak neki megmondani: ezek meg ezek azon pontok, melyekben bűntényt lelünk,és melyek iránt pert akarunk indítani. Ez nem teljesittetvén, én nem törvényszerű, hanem törvényellenes eljárást lelek a dologban. A második tekintet az, hogy másrészről előhozatott az elévülés vagy elidősülés. Itt ugyan megvallom, hogy a tisztelt többség által kimondatott egy ízben azon kifogás, hogy ez a törvényszékhez tartozik; én t. ház azonban akkor is mondtam, most is ismétlem, hogyha a tényekről meg vagyok győződve az iránt, hogy valamely esetben elévülés forog fenn , akkor én lelkiismeretemmel nem tudnám összeegyeztetni azt, hogy azt mondjam : itt bünfenyitő eljárásnak van helye; ezt nem mondhatom: mert ez akkor világos, kirívó zaklatás. A harmadik tekintet pedig maga a dolog lényege. Én ugyan nem fogom körülményesen megvizsgálni az ügyet, hogy bebizonyítsam, hogy kijelöljem azon szavakat, azon kifejezéseket, melyek a bűntényt képezhetik, vagy nem képezhetik s azt gondolom, nem is szükséges ily esetben ; hanem azt szintén gondolom, hogy senki sem fogja tőlem eltagadni azt, hogy ha én egy czikket olvasok és szivemben, lelkemben meg vagyok győződve arról, hogy abban törvénysértés nincs: én lelkiismeretem ellen nem vagyok köteles azt mondani, hogy azon czikk miatt mégis történjék vizsgálat. Megengedem én, hogy a t. ház nem bíró, hanem azt szintén nem feledtem el, hogy lelkiismeretesnek kell lenni, és mihelyt valamely esetben kimondható az, hogy itt tulajdonkópen nem forog fenn bűntény, akkor én, legalább részemről, lelkiismeretlen dolognak tartanám azt mondani, hogy mégis vizsgáljátok meg az ügyet. Már pedig, hogyan áll itt a dolog : ugy, hogy olyanokat hallottunk Miletics lapjából felolvastatni, miket minden nap, minden hírlapban olvasunk. Elég rósz, hogy így van. de még roszabb, hogy a tények meg vannak. {Helyeslés a szélső bal felől; zaj jobb felől.) Méltóztassanak a nép közé menni, s milliókat fognak hallani igy beszélni, (Ugy van! szélső bal felől.) A dolog lényege az* hogy szüntettessenek meg ezen törvénytelen eljárá-' sok : s akkor meg fognak szűnni az ily beszédek is; mert nem abban áll a bün, hogy valaki leírja, hanem abban, hogy elkövettetik, s ugyanazért akármint veszszük a dolgot, itt nem lehet azt mondani, én legalább lelkiismeretem szerint 12