Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-335

86 335. országos: Ülés május 3 1871. gondosan átkutattam. Igen le fog tehát engem kötelezni Péchy képviselőtársam, ha majd az ülés befejezése után bármikor megmutatja nekem azon passust. Ha van benne oly tenoru passus : akkor visszavonom szavaimat ; de átolvasván a czikket, nem találtam benne ilyesmit. Hodossy Imre: Patay István képviselő ur igen helyesen jegyzé meg, midőn monda, hogy a mentelmi bizottság maholnap vádlóbizottsággá lesz. Hanem önök eljárása (a baloldalra mutat) teszi ezen bizottságot azzá. (Derültség a bal oldalon.)' A mentelmi bizottság a maga részéről minden alkalommal óvakodik véleményt mondani arra nézve, hogy azon czikk vagy tett, mely miatt valaki vizsgálat alá vétetni szándékoltatik : valóban involvál -e büntetendő cselekvényt vagy nem? mert nem tartja ezt sem saját, sem a képviselőház feladatának, hanem hagyja ezt a bíróságra. Önök azonban minden alkalommal azt követelik, hogy bizonyítsa be a mentelmi bizottság előadója, miszerint az illető valóban bűnös; mert ha a cselekvény nem involvál bűnös tettet : akkor nem adják ki, hanem zaklatásnak tekintik. Az igaz, hogy maholnap kellemetlen lesz a mentelmi bizottság előadójává lenni, és én szinte félek, ha nekem adják ezen megbízást: mert önök azt kívánják, hogy az előadó allamügyészként plaidirozzon a mellett, hogy azon képviselő, kinek kiadatása kívántatik, bűnös. Ez nem föladata a mentelmi bizottságnak, (Helyeslés jobb felől.) sem pedig előadójának, és indiscretió tőle követelni azt, hogy bebizonyítsa, miszerint valóban bűnös az, kinek kiadatása kívántatik. (Helyeslés jobb felől.) Ebből származnak azon inconvenientiák, melyeket itt látunk. Két képviselőtársam vitatkozik a bűnösség kérdése fölött, az egyik igent, a másik nem-et mond. Pedig sem az egyiknek, sem a másiknak nincs joga erre nézve véleményt mondani: hanem van erre joga csakis a bírónak. Nem tehetek egyebet, minthogy ismételve kérjem a t. házat, hogy mint a mentelmi bizottság előadója monda : méltóztassék souverain módon azaz nem avatkozva más államhatalom hatáskörébe, egyszerű szavazat által kimondani, hogy a közvádló a vizsgálatot folytassa-e vagy ne. (Helyeslés jobb felől.) Patay István : Tisztelem az előttem szólót, hanem vagy nem tud deákul, vagy e szót „indiscretió" nem kellett volna kimondania. Ezt előre bocsátva elismerem, hogy én azt mondtam, miszerint a mentelmi bizottság vádlóbizottság : ezt azért tettem, mert igaz. Kit mentettek még eddig fel? (Derültség a jobb oldalon.) Ott volt Böszörményi esete, azt föl lehetett volna menteni, és nem mentették föl. Csak ennyit akartam mondani. Simonyi Ernő: T. ház! Hodossy Imre képviselő ur azon állítását, hogy ha a képviselőháznak mentelmi bizottsága vádlóbizottsággá lesz, azt a mi eljárásunk okozza: ón nem fogadhatom el, mert ő ugy motiválja ezen állítását, mintha mi érdemlegesen tárgyalnók a czikkeket, melyek incrimináltatnak a közvádló által. Ez tudtomra nem történt itt egy alkalommal sem, hanem csupán a vitatkozás közben utaltak a czikkre, azt mondván, hogy hisz azokban semmi sincsen. így utalt például most is Németh Albert képviselőtársam arra, hogy ezen egész czikkben egyéb nincsen, mint vélemény, véleményt pedig mondani szabad; s ha valakit vélemény miatt, akár sajtó utján, akár beszéd által nyilvánult az. b3 akarnak fogni: az kétségkívül zaklatás. De az érdemleges felszólalás itt nem a czikkek tartalma ellen történt, hanem a mentelmi bizottságnak eljárása ellen, és fölhozattak oly okok, melyek egyenesen a törvénybe ütközve, nem engedik meg Miletics kiadatását. 1-ször ugyanis a mentelmi bizottság ellenében fölhozatott az, hogy jelentésével olyant állit, mi nem igaz; állítja t. i. azt, hogy Miletics magára vállalta a felelősséget : holott a felolvasott okmányokból kitűnik, hogy ez nem igaz. Ez által nem tesszük mi vádló bizottsággá a mentelmi bizottságot, hanem a bizottság önmaga rontja le hitelét. 2-or. Ellenvetés tétetett az iránt, hogy a dolog már elévült. Ez sem a czikk tartalmára vonatkozik, hanem oly technikus kérdésre, mely törvénybe ütközik : mi ha igaz, az egész eljárás nem egyéb, mint zaklatás. A fölolvasott törvényczikk ugyanis azt mondja: „Minden olyan sajtóvótség, mely ellen hivatalbóli megtorlásnak van helye : hat hónap múlva, a mely ellen pedig csak magán kereset indítható: két év múlva idősül el." Miután pedig ezen czikk múlt évi júniusban jelent meg, hat hó már elmúlt, tehát a törvény szavai szerint a kérdés elévült. De fölhozatott az is, hogy ép ezen szempontból fog ítélni a semmitő törvényszék is, tehát ha mégis oly pert akarnak indítani, melyről tudják, hogy azt a semmitő törvényszék — ha független és következetes akar maradni — kell hogy megsemmisítse: és így mit egyebet követnekel, mint zaklatást? 3-or. Fölhozatott azután egy körülmény, melyben az mondatik, hogy a szerző vonandó felelősségre ; nem pedig a szerkesztő, vagy a kiadó. A törvény e részben nem azt mondja, hogy ha a szerkesztő nem mondja meg, ki a szerző, ő vonandó felelősségre, hanem azt mondja, hogy ha a szerző „felelősségre nem vonattathatnék," tehát ha nem volna „kikutatható."