Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-331
60 331. országos ülés. ápril 22. 1871. E szavak után: „vegyes községekben* tétessék: „közös birtokok arányosítása vagy elosztása esetében a volt földesúr viseli saját volt jobbágyai birtoka után ezen költségeket." Lázár Ádám : Ezen szakasz első kikezdését akkép óhajtanám módosíttatni, hogy a birtokrendezés költségeit az érdekelt birtokosok, birtokuk arányához képest, viselik; azonban a második bekezdést, mely igy szól: vegyes községekben stb., kihagyatni kérem; viselje mindenik azon költségeit, melyek a tagosításból eredtek. A 3-ik bekezdést pedig ekkép óhajtanám módosita ni: „lelkészeket és tanitókat^mint ilyeneket a birtokrendezés költségei nem terhelik, hanem helyettük az érdekelt egyházak viselik a költségeket, méltányos, hogy az egyház viselje a költségeket; mert ha ők nem viselik, senki sem viseli. Jámbor Pál jegyző (újra olvassa az Elekes György és Lázár Ádám képviselők által beadott módositványokat.) Gecző János előadó : T. ház! A beadott módosítások közül Elekes képviselő úrét a szöveg értelmével megegyezőnek tartom; mert ezen módosítás szerint a birtokosok a birtokrendezés alkalmával mindazon közös vagyonból eredt javadalmakat, fekvő birtokokat, melyek az ő volt úrbéreseit illetnék : először a maga birtokához méreti , ós csak ha kimérettek, osztozik a maga úrbéreseivel. Ennek következtében igazságos az, hogy azon költséget, mely ezen első kimérés alkalmával keletkezett, midőn birtokába jött az egész vagyonnak , ő viselje s egyúttal, i azt hiszem, válaszul szolgálhat a t. képviselő I urnák azon óhajtására, miszerint ezen költségeket fizesse az úrbéres; mert vegyes községekről van szó, melyek annak végleges hasznát fogják venni, mert utoljára is annak birtokába fognak jönni. Ezen pont tehát, a melyet Elekes képviselő ur megtámadott, indokolva van azok által, a melyeket felhoztam. Azon indítványt, hogy a lelkészeket és tanítókat mint ilyeneket a birtokrendezés költségei nem terhelik, hanem helyettük az egyház viselje : elfogadom, mert igazságosnak látom, s ez ellen semmi szavam nincs. Elnök: Szükséges, hogy rendben szavazzunk a módositványokra. Először: elfogadja-e a ház az első bekezdést a központi bizottság szövegezése szerint? (Elfogadjuk!) El van fogadva. A második bekezdésre nézve Elekes képviselő ur adott be egy módosítást. Lázár Ádám : Bocsánatot kérek, az elsőre nézve is volt módositvány, nevezetesen Tisza Kálmán részéről adatott be egy. Elnök: Felolvastatott és el is fogadtatott. Tehát a második bekezdésnél az Elekes képviselő ur módosítása szerint e szavak lennének beszurandók: „a közös birtok arányosítása és felosztása esetében'. Elfogadja-e vagy nem a t. ház ezen módosítást? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. A harmadik módositvány, melyet Lázár Ádám adott be, megtoldani kívánja a harmadik bekezdést ezzel: „hanem helyettök az illető egyházak viselik". Elfogadja-e vagy nem a t. ház ezen módosítást? (Nem fogadjuk el!) Tehát marad az eredeti szöveg. Ivacskovics György jegyző [olvassa a 27. szakaszt). Lázár Ádám: Tisztelt ház! Én ezen szakasznál szintén kimondatni kívánnám azt, mi az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslat 51. szakaszában ki van mondva, hol a fölebbezés semmiségi panaszszal van összekötve. Ennélfogva, hogy a törvényben ne legyen amattól eltérő intézkedés: bátor vagyok indítványozni, miszerint ezen szó után : „kérelmezni," tétessenek a következők: „és a rendes fölebbezésen és az azzal összeköthető semmiségi panaszon", továbbá, a zárjegy közül ezen szavak : „semmiségi panasznak" kihagyandók. Ajánlom módosításomat a t. ház figyelmébe. Ivacskovics György jegyző (olvassa a módositványt). Módositvány a 27. szakaszhoz, beadja Lázár Ádám. Ezen szó után: „kérelmezni" tétessenek ezek: „és rendes fölebbezésen és az azzal összeköthető semmiségi panaszon, valamint ezen kiigazítási kereseten kivül semmiféle perorvoslatnak, perújításnak nincsen helye". Gecző János előadó : T. ház ! Ezen módosítás, a mennyiben ezen§.szövegének értelmével nem ellenkezik : szükségtelen; mert hogy sem semmiségi panasz, sem külön perújításnak nincs helye a birtokviszonyok rendezésénél: az igen természetes. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését ? (Elfogadjuk!) " Tehát el van fogadva s igy a módosítás elesik. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 28. szakaszt). Elekes György: T. ház! Én a szakasz első tételét elfogadom ; de azt nem értem és nem tudom magamnak megmagyarázni, hogy mily jelentőséggel bírjon azon második tétel, hogy „a mennyiben az a jelen törvény hatályba| léptétől számítandó három év alatt megindittaj tott" ? En ugyan belátom, hogy helyén lenne talán valami igazságos kényszereszközt használni ; mert ha péidául valamelyik községnek értelmesbjei belátván a tagosítás czélszerüségét, meg akarnák indítani a tagosítást, de birtokuk nem
