Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-331
881. erszágos ölés áj»ril 22. 1871. 55 menyben van, hogy ha valamely községben egy bizonyos vagyon felosztása jő szóba, ott kulcsul lehet alkalmazni bármily terhet, melynek arányát az illetők előbb maguk közt megállapítottak, ugy pl. azon terhet is, melyet az utcsinálás utján egymás között felosztottak. Most azt kérdem, hogy, miután itt arányosításról és tagosításról van szó : vajon helyén lesz-e, ha a törvényben benn hagyunk oly kifejezést, mely sokféle kérdésre szolgáltat okot ? Én azért helyesebbnek tartom, és szabatosabbnak azon szövegezést, melyet Pap Lajos képviselőtársam adott be, mert az világosan kimondja, kik jogosultak. Elnök: Elfogadja a t. ház a 3 dik §-t a központi bizottság szövegezése szerint? Kik elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Ennélfogva elfogadtatott. Következik a 4-dik §. Jámbor Pál jegyző {olvassa a 4. %-t.) Lázár Ádám: T. ház! A 4-dik §. b) pontja egy pár szó hozzátételével szabatosabb és világosabb lesz, e szavak után: ,,hogy a belső" tétessék ez: „eurialis és székely örökségi." Ezen módositványt azért vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani, mert a központi bizottság előadója, mint előttem szóló képviselő ur helyesen jegyezte meg, az úrbéri viszonyokról szóló törvényjavaslat szerkesztésével levén elfoglalva: oly fogalmak jöttek be ezen tőrvényjavaslatba is, melyek az erdélyi viszonyoknak meg nem felelnek. Ezen törvényjavaslat határozatai nem csak Erdély egyes részeire, Csikországra (Derültség), hanem egész Erdélyre a eurialis és székely örökségekre is vonatkozik. Ivacskovics György jegyző (újra olvassa Lázár Ádám módositványát). Gecző János előadó: T. ház! Ha most tisztán a Székelyföldre vonatkozólag hoznánk törvényt: akkor ezen beszúrásnak igenis helye lenne ; azonban e törvényjavaslat nem pusztán a Székelyföldre, hanem a magyar megyékre és a Királyföldre is vonatkozik és azon városokra, hol úrbéri viszonyok nem léteztek. Miután pedig sem a magyar megyék városaiban, sem a királyföldiekben, melyekre e törvény szintén kiterjed, nem fordulnak elő székely örökségek : ezen szempontból fölösleges lenne a javasolt beszúrás. De engedje meg a t. ház, kijelentenem, hogy annak, hogy eurialis és székely örökségi birtokok közt arányosítás szempontjából különbség tétessék: értelme sincs, sőt nem lett volna régebben sem, de ma még kevésbbé van, midőn a törvény e tekintetben szabatosan rendelkezik. Nincs értelme, mert a belső telek akár eurialis, akár nem: belső telek marad, és mint ilyennél, az illetmény az egyesek által birt belső-birtok területe arányában állapítandó meg. Ajánlom tehát a központi bizottság szövegezését. Bethlen János gr.: Én azt hiszem, hogy Lázár képviselő ur indítványát el lehet fogadni; mert habár az talán nem is okvetlenül szükséges : mégis ott, hol e kérdés előjön, mindenesetre tisztázza az eljárást. Nem lehet tagadni, hogy törvényszerüleg a siculica haereditas és a másik eurialis beltelek közt — habár nem kellett volna különbségnek léteznie — hanem a gyakorlatban mégis különbség volt, és így a módositvány a dolgot mindenesetre tisztázná. Amit az előadó ur mondott, hogy az a Székelyföldre nem vonatkozik: azt tagadom : mert épen ezen törvényjavaslat leginkább a Székelyföldre vonatkozik. Igaz ugyan, hogy nem csak erre vonatkozik ; azonban azt hiszem, a mennyiben a Székelyföldön eltérő viszonyok mutatkoznak, ezek iránt is intézkedni szükséges. Nagyon óhajtom, hogy a Székelyföldön mennél nagyobb mérvben lépjen életbe és jusson érvényre e törvény, és azért óhajtom Lázár képviselő ur módosítványa elfogadását. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : Ezen módositvány elfogadása nagy elvi kérdést involválna. A 4-dik §. azt mondja, hogy ha más kulcs az arányosításra nézve nem alkalmazható: akkor a külső és belső birtok területe arányában történjék az arányosítás. A t. képviselő urak most e §. b) pontjához azon módosítást teszik, hogy belső birtokra nézve különbség tétessék a majorság és az úgynevezett székely örökség, a volt jobbágyi úrbéri telek közt. En ezen megkülönböztetést jogosultnak, indokoltnak, czélszerünek nem találom, és azért elvi szempontból ellenzem a módositvány elfogadását. Kérem a központi bizottság szerkezetét elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését t (Elfogadjuk.) A többség elfogadja. Tehát elfogadtatott. Jámbor Pál jegyző (olvassa az 5. %-t.) Elnök: Elfogadja t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott Jámbor Pál jegyző (olvassa a 6 § t). Gecző János előadó: Ezen szakasz 3-dik sorában sajtóhiba fordulván elő, kérem ezen szó helyett „illetményüknél*' tétessék „illetőségüknél/ 1 " Elnök: E szerint ki fog javíttatni. Jámbor P.,1 jegyző (olvassa a 7-dik §-í, mely észrevétel nélkül elfogadtaiik. Olvassa a 8-dik §-t). Elekes György: T. ház! Én elfogadom a 2-dik pontot, mert azt találom, hogy nemzetgazdászati tekintetből mulhatlanul szükséges, hogy az erdők, a mennyire lehetséges egy tagban maradhassanak; de épen azért, mert avst
