Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-350

850. országos ölés májas 26. I8J1. j§*f Nehrebeczky Sándor: T. ház! Az urbérnek egy községbe való behozatala nem történhetett máskép, mint ha egyúttal végre is hajtatott. Ezen két kifejezés gyakorlati tekintetben a biró előtt csak egy értelmű lehet és részemről egészen közömbösnek tartom, ha akár a behozatal, akár a végrehajtás fogadtatik el: mindkettőt azonban nem tartom szükségesnek, és épen ezért a főrendek üzenetét pártolom, mert praeeisebb; de annak, hogy az úrbér behozatott anélkül, hogy végrehajtatott volna, nincs értelme. Ghyczy Kálmán: En épen megfordítanám az értelmezést, melyet az előttem szólott képviselő ur kifejezett, és azt állítanám, hogy nem annyira az mondható, hogy a hol behozva volt az úrbér, ott egyszersmind végre is hajtatott, mert a végrehajtásban nehézségek merülhettek föl; hanem azt bizonyosnak tartom, hogy a hol az úrbér végrehajtva nem volt : ott behozva sem lett. Egyébiránt miután eziránt kétely merült föl, ha ezen kétely ezáltal eloszlatható : én részemről sem tartom helytelennek, hogy kimondassék, miszerint, „hol az úrbér végrehajtva vagy behozva nem volt." Értelme ennek fölfogásom szerint az lesz, a mit a főrendek is kifejezni akartak. De miután kételyek merültek föl, nehogy félreértések támadjanak az országban, pártolom a módositványt. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a módositványt ? {Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Madarász József : Előttem szólott képviselőtársam a 22. §. b. pontjára adott be módositványt. Szerettem volna, ha egyúttal a d. és e. pontokra is adott volna be oly értelmű módositványt, hogy az eredeti szerkezet fogadtassák el. Miután azonban ez nem történt, bátor vagyok a t. háznak figj^elniébe ajánlani a d. és e. igen nevezetes pontokat, melyeket a főrendiház szintén megváltoztatni kivan. A d. pont azt tartalmazza, hogy a maradvány földek fölszámitásának nincs helye ott, hol a volt úrbéresek bel és külbirtokaikat eldarabolva és szabadon adták és vették. Emlékszem, hogy az osztályban, melyben én vagyok, az eredeti szerkezet fogadtatott el; felette sajnálom azonban, hogy a központi bizottság elfogadta a főrendiház azon módositványát, hogy ezen szavak ,,1848. előtt'' beszúrassanak. Én azt tartom, hogy hol szabad adás és vevés létezett, bár 1848. óta történt is, a 3-ik, 4-ik és 5-iknek történnék igazságtalanság, ha kőzbeszúratnék a főrendiháznak módositványa. Ezért vagyok bátor kérni, méltóztassanak a d. pontot az eredeti szerkezetben elfogadni. Továbbá bátor vagyok a t. ház figyelmét fölhívni az e. pontra. Ezen pont azt mondja: „hol a maradványokra vonatkozó úrbéri rendbeszedési kereset 1857. junius hó végéig meg nem indíttatott." A főrendiház ezt akként kívánja módosíttatni, hogy beletétessék: „a hol ez szóbeli vagy írásbeli egyezmény által ki nem köttetett volna," a központi bizottság azon jobb szerkezetet ajánja hogy beletétessók „jogérvényes.

u Bátorkodom azonban fölhívni a t. ház figyelmét arra, hogy a képviselőház óhajtása az, miszerint végre valahára vége vettessék egy és más felől is a perek általi zaklatásnak. Azt hiszem, hogy a hol már 1857-ig meg nem indíttattak a perek, ott azt kívánta a képviselőház, hogy többé ne legyen helye a maradványföldek fölszámitásának. Ezért ajánlom módositványomat. Jámbor Pál jegyző (olvassa a módositványt :) A 4-ik fejezet 22-ik §-ának d. és e. pontja az eredeti szerkezet szerint hagyassák meg. Zsámbokréthy József: T. képviselőház ! Ezen módositványt, a mennyiben ez a törvényjavaslat 22-ik §-nak e. pontjára vonatkozik: pártolom, páltolom ; pedig azon okból, mert a 22-ik §-bau hivatkozott zárhatáridő alapszik azon az úrbéri viszonyokat ideiglen szabályozó és ezekből kifolyó, ha jól emlékszem, 1856-ban február 2-án kelt úrbéri perrendtartásban, melyszerint, ha a záridőig vagyis 1857. évi junius végéig az úrbéri maradványföldek tárgyában a kereset be nem adatott : a kereseti jog elévül. Ha most a törvényhozó, itt az ideiglenesség idejéből fönmaradt felsőbb rendeleten állapitott elvet magáévá tette : igenis szükséges, hogy az ezekből kifolyó következményeket is magáévá tegye, és ép azért nem pártolom a felsőház módositványát, mely azt mondja: „A mennyiben ennek elmulasztása az illetők közt létrejött, szóvagy írásbeli egyezség által nem igazolható'' ; mert ezen 1857. júniusig föntartott határidő, zárhatáridő volt, mely ellen semmi igazolásnak és az előbbi állapotbani visszahelyezésnek helye nem volt. Ha a t. ház a főrendiház módosítását elfogadná:— akkor a már elidősült jogokat, melyek a törvény ellen jöhettek volna létre, — felelevenítené, és a jogviszonyokat összezavarná. Ennélfogva magam is pártolom a módositványt, a törvényjavaslat 22. §-sa e. pontjára vonatkozólag. Deák Ferencz : T. ház! A főrendek módositványának elfogadása esetére ón igen sok bonyodalomtól tartok. Ezek a maradványföldek sok helyütt adattak, vétettek. Azok — tudja Isten — már hányadik kézen vannak és vannak rajtok fekvőségek, t. i. pénzt adtak értök. Mosfc azokat az eladásokat mind megszüntetni, azok-