Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-350
352 33 *- országos ölés május 26. 1871. Kiss Miklós: Én t. ház, a házszabályok értelmében szavaim félremagyarázása miatt kérek szót. Simonyi Ernő t. képviselőtársam beszédét azon kezdte, csodálkozik, hogy oly szenvedélyességgel, és nem tárgyilagosan folyt a vita. En azt gondolom, hogy épen ő maga követte el a hibát, a mennyiben indulatosan és hevesen oly ezimeket osztogatott, ^melyek nem ide valók. {Helyeslés jobb felől.) En nem követem e térre ; csak annyit jegyzek meg, hogy az ily czimek osztogatásával óvatos legyen, mert azon esetben, midőn az ily ezimeket elfogadni nem lehet, és nincs ki elfogadja : én részemről legalább el nem fogadom, — azok az illetőn maradnak rajta. A mi szavaim félremagyarázását illeti, én őszintén kénytelen vagyok nyilvánítani, hogy még csak távolról sem jöttem azon gondolatra, mit az általa mondott szavak feltételeznek, és mig t. képviselőtársam meg nem emiitette, még csak rá sem gondoltam arra, hogy pénz s megvesztegetés idéztesse elő ezen izgalmat. Én, miután „quisquis optimus interpres verborum suorum"' : ezennel njdlvánitom, hogy én azon védelmet, mert annak tekintem, melyben itt részesült Löbl: egyenesen és kizárólag a némelyeknél táplált, hogy ugy mondjam túlságos beteges philantropia következésének tartottam. Ez volt nézetem, és ha most azon gondolatra jöttem, hogy más indok is lehetett: azt egyenesen t. képviselőtársamnak köszönöm, mert ő hozott e gondolatra. (Helyeslés jobb felől.) Zlinszky György: Valahányszor ily személyes kérdésben vagyok kénytelen felszólalni, mindig azon szerenesés helyzetben vagyok, hogy a mit mondani akarok : előttem szólott már elmondta, igy voltam a múltkor Schvarcz Gyula képviselőtársammal, egy hajón eveztem akkor vele, elmondta előttem, a mit mondani akartam ; igy vagyok most Kis Miklós képviselőtársammal, ki Simonyi képviselőtársam szavafra elmondá azt, a mit ón akartam mondani. Ellenvetésül elmondta ; hogy Simonyi képviselő ur azt vetette a tegnapi tanácskozásnak szemére, hogy nem tárgyilag vitatta a kérdést. Tehát vajon ö tárgyilag folytatta a vitát? Hiszen maga mindjárt oly szenved elvess éggel Kezdte, hogy annak már csak hangja is sértő volt. En hivatkozom az egész képviselőházra, hogy tegnap tárgyilagosan és átalánosságban szóltam, és senkit meg nem neveztem. Hogy Simonyi képviselő ur magára veszi, azt sajnálom, de nem tehetek róla. {Helyeslés.) Babes Vincze: Azok után, miket tegnap hallottam, az egész jobboldal és a balközép részéről : méltán kérdezheti az ember, hogy lehet-e itt még e dologhoz komolyan szólani ? En azt hiszem, hogy ezen kérdés helyén van akkor, midőn arra, ha valaki felkel és a humanitást, a közmorált, az ország becsületét védi: rá fogják, hogy reclamálja a szegedi tolvajokat. Ez sajnos, mert én azt tartom, hogy másutt, ha ily kérdések fölmerülnek, akár hol legyen az : nyugodtan megvizsgálják a dolgot. Megérdemli ezt az ügy fontossága, mert ez a mi főkötelességünk. Tegnap egy pesti lap azt vitatta, hogy minálunk a betyárismus traditionalis, meglehet, hogy nemzeti is; hanem ez még nem jogosit fel arra senkit, hogy félre tegj'e a humanitást, félre tegye az ország tekintélyét és lépjen fel a betyárismus ellen, akármicsoda nemű eszközökkel. En mindenekelőtt azt kérdezem : honnan van az, hogy minálunk bizonyos vidékeken csakugyan oly gyakori a rablás, tolvajlás és gyilkolás % és csakugyan traditionalis-e. A felelet nagyon egyszerű : rósz a törvény, a törvénykezés és a bíróság pedig nem komoly, nem biztos. Ez nevelte és tartotta fenn mindeddig a betyárismust|; és addig m égnem szűnik ez, ha száz királyi biztost fognak teljhatalommal felruháztatni: mig jobb törvényeink és jobb bíróságaink nem lesznek. En azt óhajtottam volna, hogy midőn hazánk az alkotmányosságot visszanyerte, mindjárt hozzáfogtunk volna éhez, t. i. a magán törvények és a bíróságok javításához, nem pedig az ország ős jogainak feladásához. Itt van kútfeje a rosznak; de épen, mivel ezt tudom és elismerem, ép azért tudom felfogni, hogy legalább időnként s ideiglenesen az ily rendkívüli intézkedésekre szükség forog fenn, és ugyanazért én az intézkedést egyátalán fogva nem támadom meg, nem, sőt azt mondom: hogy nemcsak 140,000 frtot, de kész vagyok akái milliókat is megszavazni e czélra; hanem mindig egy feltétel alatt: hogy a visszaélések zárassanak ki. Tehát csak az előttem a kérdés, hogy léteznek-e csakugyan visszaélések, még pedig olyanok, melyek mivelődésünket homályba vetik, egész országunk szégyenére válnak. En nekem, megvallom, az egész királyi biztosi intézmény működéséről, sőt még fennállásáról is alig volt tudomásom, egész húsvét utáni napokig.- ekkor azonban Temesmegyóben kebelezett Keszincz helységben történt az, hogy épen húsvét napon korán reggel, mikor a tanitó templomba menő volt. két gazember rá lőtt és halálosan megsebesítette. A merénylet följelentetett, minek folytán némi felületes vizsgálat történt ugyan, de azután senki sem gondolt többé vele, s minden sürgetés hasztalan maradt, nem mozdult meg az illető bíróság vagy hatóság részéről senki. Akkor történetesen Aradon lévén, hozzám jött 5—6 községbeli lakos, kik azt mondák : Uram itt nem lehet boldogulni; itt a
