Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-329
24 329- országos ülés delmét kikérni arra, hogy emlékező tehetségének e tekintetben segítségére lehessek. (Halljuk!) Azt mondatta velem Simonyi Ernő képviselőtársam, hogy két év előtt, akkor ugyanis, midőn a ház az ujhely-hoinonna-lubló-przemysli összeköttetést elfogadta : ezzel elejtette az eperjes-dukla-tarnovi összeköttetést; és azok, kik elfogadták a homonna-lubló-przemysli összeköttetést : ezzel a tarnowi összeköttetésnek ellene szavaztak. Ezt először nem mondottam, másodszor mint tény nem ugy áll; mert akkor versenyzett egymással az eperjes - dukla - przemysli és az ujhely - homonna - lubló - przemysli összeköttetés. Az összeköttetési pontul ki volt tűzve keleti Galieziában Przemysl, s nézetem szerint helyesebb, czélszerübb lett volna az Eperjesdukiaí összeköttetés; de azért, hogy ezen összeköttetés elesett, és e helyett az ujhely-przemysli összeköttetés fogadtatott el; korántsem ejtetett el az összeköttetés nyugoti Galicziában, illetőleg Tarnovval, sőt a ház ugyanakkor elhatározta a tarnovi vasúti összeköttetés kiépítését is. Tökéletesen áll, a mit képviselőtársam mondott, hogy az eperjes-tarnovi pálya parallel pálya. Igenis, parallel pálya volna a bártfai vonal; mert ez a határszélnél talán 4, Eperjesnél legfölebb 6 mértföldnyi szélességben egyenesen északi irányban párhuzamos vonalban vezetne fölfelé. De itt nem arról van szó, hanem a tarnovi összeköttetésről Palocsa felé; ott pedig már megszűnt parallel pálya lenni. Itt a szélesség változik, mert nyugoti Galicziát köti össze Eperjessel. Én tehát, t. ház, nem mondhattam azt, valamint a ház nem határozta, nem határozhatta, sőt épen annak ellenkezőjét határozta, mit t. képviselőtársam Simonyi Ernő előadni méltóztatott. Én ezeket előadni kötelességemnek tartottam. Tartózkodván további véleményem előadásától, ezennel bezárom beszédemet. Zsedényi Ede: T. ház! Ismervén a vasúti garantia fontosságát, (Halljuk !) és a három Galiczia felé vezető vasút biztosításának ősszegét, sokkal nagyobb és állandóbb tehernek tartottam azt, mint a mennyi pénzügyi viszonyainkkal ősszhangzásba hozható. Ezen nézetemet akkor előadtam, mikor az első gáesországi vasútról volt szó. Akkor is azt mondottam, hogy az egyedül ajánlható összeköttetés Galieziával az ! eperjesi, és pedig különösen stratégiai szempont- ' hói. De akkor erőltették a s.-a.-ujhely-przemysli vonalat. Én akkor minden erővel ellenzem. A I közlekedési minisztérium azután maga propo- i nálta ezt az eperjes-tarnovi, és munkáes-stryi vasutat. A t. ház erre elfogadta, — pedig két há- j rom napig tárgyaltatott ez ügy: — elfogadta | ápril 20. 1S71. először is a sátoralja-ujhely-przemysli vasutat, és másodszor elhatároztatott,* hogy később az eperjes-tarnovi vasút fog építtetni. Ez tehát nem volt rögtönzött dolog, hanem létrejött hosszas tanácskozások után, ós a ház a minisztériumot oda utasította, hogy ez utóbbi vasútra nézve is tervet adjon be. Be is adta ezen tervet néhány hónap múlva, és pedig már a mostani miniszter ur, a ki annyira ment, hogy maga az állam részéről kívánta építtetni e vasutat. Akkor én tettem ellene indítványt, arra figyelmeztetvén a t„ házat, hogy nem az határoztatott, miszerint az állam épitse e pályát; hanem csak egyátalában az építésre, és igy a terv beterjesztésére utasíttatott a minisztérium. Akkor a ház elfogadta az indítványt, és oda utasította a minisztert — ós akkor is két napi tárgyalás után — hogy a pálya építendő, és hogy a miniszter vállalkozókat keressen. Már most a háznak annyi tanácskozása, és ismételt határozata után, még azt kérdeni: hogy vajon lehet-e építeni e pályát vagy nem ? ezt egyátalában nem tudom összhangzásba hozni a t. ház móltóságával, tekintélyével, és én arra kérem a t. házat: méltóztassék a központi bizottságnak javaslatát a részletes vita alapjául elfogadni. Elnök: Elfogadja-e a t. ház a központi bizottság véleménye szeriut átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául a törvényjavaslatot, igen vagy nem ? (Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltózíássanak felállani. {Megtörténik, a többség elfogadja.) Pulszky Ágoston előadó: A részleteket illetőleg, a központi bizottság az egyesült pénzügyi ós vasúti bizottság szövegezéséhez járult. Ivacskovics György jegyző (olvassa az eperjes-tarnovi vasút magyarországi részének kiépítésére vonatkozó törvényjavaslatot, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az engedélyokmány tervének első szakaszát). Simonyi Ernő: T. ház! Ezen §-ra módositványom van. Ez t. ház, igen fontos kérdést involvál; a vasúti engedményeknél az mondatik, hogy az engedélyesei kötelezőket a fennálló üzletre, „a fennálló szabályok, és kötelezni fogják az e részben hozandó törvények, és kiadandó kormányrendeletek." Ez az első vasúti concessiokban egyszerűen benne van, minden további következtetések nélkül. Később bizonyos kedvencz concessionáriusok azonban egészen más záradókot csúsztattak be ezen §-ba, mely ugyanaz, mely e §-ban bennfoglaltatik. Ebben t. i. az mondatik: hogy „amennyiben, azonban ezen a törvények és szabályok folytán az engedélyesekre ujabb terhek járulnának ; azokért nekik a méltányosságnak .megfelelő kárpótlás fog nyújtatni." Éz ege-