Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-349

316 319. országos ülés májas 25. 1871. gálatoknál, mint ez Bessenyő Györgynek a kir. biztos nrhoz intézett panasz leveléből látszik, melyben a kir. biztos urnák egy külön kinzó eszköz, az úgynevezett „Ráday bölcső" tulaj­doníttatik ? 5. Van-e tudomása róla a miniszter urnák, miszerint a kir. biztos ur minden fegyházi sza­bályokat ignorálva, a spanyol inquisitio módjára lárvákkal fedeti el a vizsgálat alatt levők arezát a szegedi várban? 6. Van-e tudomása róla a miniszter urnák, miszerint a kir. biztos ur a vizsgálati fogságban hónapokig tartott foglyoknak még saját szüleik­kel és rokonaikkal sem engedi meg az érintke­zést, sőt még csak látni sem engedi azokat, holott a kellő elővigyázati rendszabályok alkal­mazásával és kellő ellenőrzés mellett a fennálló fegyházi rend szerint ettől a foglyokat eltiltani nem szabad? 7. Megegyeztethetőnek tartja-e a miniszter ur a kir. biztos ur eljárását az egyéni szabadság törvényes biztosítékaival, és különösen a kir. biz­tos úrra ruházott hatáskörrel? és ha nem 8. Szándékozik-e a kormány meggyőződést szerezni az előadottak mibenlétéről, és szándéko­zik-e a törvénytelen eljárásnak véget vetni ? Énnekem ezekről személyes tudomásom nines, mert ott a helyszínén nem lehettem; ha­nem több oldalról érkeztek hozzám panaszok, és azért kértein ugy a belügyi mint az igazság­ügyi miniszter urakat, hogy eziránt nyilatkozni, a közvéleményt megnyugtatni méltóztassanak; miután pedig mára van épen kitűzve ezen tárgy a napirendre, óhajtandó volna, hogy azonnal megkaphassam a választ; hogy ha nem kapom meg-azonnal, akkor kénytelen volnék az e tárgy­ban netalán teendő indítványt később megtenni. Elnök: Közöltetni fog a belügyminiszter úrral. Táncsics Mihály: T. ház! A fiumei kikötő kérdése tárgyában szándékozom interpel­latiót intézni. Az erre vonatkozó törvényjavaslat talán már ma, vagy legközelebb szőnyegre ke rül. Ha Fiumére gondolok, mindig fáj a szivem, ha meggondolom azt, hogy milyen állapotban van a fiumei kikötő, s milyennek kellene lenni, hogy megfeleljen a magyar állam szükségleté­nek. Nem akarom az okokat elősorolni, miért van ez igy, mert mindenki tudja; de az egyik okát mégis fel akarom hozni s ez nem egyéb mint a mi hanyagságunk. E tárgyban akarok tehát interpellatiót intézni a minisztériumhoz. Egy eszmém van, melyet régóta táplálok, és ezen eszmémet fejtettem ki azon interpella­tióban, melyet az összes minisztériumhoz kívá­nok intézni, miután az nemcsak a közlekedési, hanem a többi minisztériumokat is érdekli. Ké~ rem ezen interpellatiomat fölolvastatni. Paresetics Sándor jegyző (olvassa Táncsics Mihály interpeliatióját.) Kérdezvény az összes kormányhoz. Tudván, hogy Fiume tengerparti városunk, egyetlen kikötőnk, hegy lábainál keskeny téren fekszik, mely oly kikötővárost, a milyet a ma­gyar állam óhajthat, jelen körülményei közt so­hasem képezhet, kérdezem a tisztelt kormányt: nem szándékozik-e oly törvényes intézkedéseket tenni, miknélfogva Fiume nagyszerű, világhírű kikötő várossá válhassak ? Ha igen, nem tartja­e jónak működését oda irányozni főkép, hogy a város talapja lehető legnagyobb kiterjedést nyer­jen, melyen idő folytán a kereskedő világ által méltán megbámulandó város emelkedhessek? Ha ezt óhajtja, amin nem kételkedem: nem tartja-e czélszerünek a törvényhozás által azon kiváltsá­gos elvet fölállittatni, mely szerint mindazon magyar állambeli polgárok, s mindazon idegen országbeliek, kik állandóan ide telepednek, s a tenger vizét bellebb szorítván, annak helye, bármi nagyszerű épületeket emelnek, kikötőket építe­nek, ezek 500 évig teljesen adómentesek le­gyenek ? Elnök: Közöltetni fog a minisztériummal. Vidacs János : T. ház! Hazai iparunk és kereskedelmünk előmozdítására okvetlenül szükséges, .hogy Buda-Pesten még egy híd épít­tessék, és azon hid ne a feldunasoron, hanem az al dunasoron legyen. Ily szempontból kiindulva több Pest-Ferencz-, József, és Buda-Tabáni külvá­rosi jjolgárok folyamodványát van szerencsém a ház asztalára letenni. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezt a kérvényi bizottsághoz uta­sítani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasít-•" tátik. Madarász József: T. ház! Ugyanazon tárgyban, melyben Vidacs János barátom egy kérvényt adott be : van szerencsém nekem is több Ferencz-, József és Buda, Tabán külvárosi polgárok kérvényét a háznak benyújtani. Kérem azt a kérvényi bizottsághoz utasíttatni. Elnök: Oda fog utasíttatni. Irányi Dániel: T. ház! Egy határo­zati javaslatot van szerencsém benyújtani, bará­tim és magam nevében. (Halljuk.) Az 1868-ki törvény, mely a népiskolákról rendelkezik, elhatározta ugyan, hogy az elemi iskolákban a tornázás is taníttassák, még pedig tekintettel a hadi gyakorlatokra; azonban eddig­elé tudtommal ezen törvény végrehajtására egyéb nem történt, minthogy nem régiben a honvédelmi minisztérium felszóllitására a közoktatási minisz­térium szakbizottságot állított össze, melynek

Next

/
Thumbnails
Contents