Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-329

321). országos ülés ápril 20. 1871. 2Ő Ez nem valami uj dolog, hanem oly dolog, mely másutt már évek óta gyakoroltatik, s hogy ez nálunk meggondolatlanságnak, kivihetetlennek tartatik : ezt én részemről megvallom, szomorú dolognak tartom. Azt mondja a miniszter ur, hogy lehetetlen ezt tenni, mert igen sok érdekelt félt kellene akkor meghallgatni, sok érdeket kellene kielégíteni, a vasúti állomások helyét és bejárásokat mind előre kellene meghatározni. Igen is, meg kell határozni, szó sincs róla; de megengedi nekem a miniszter ur, hogy mindezeket előbb kell meghatározni, mint a vasút elkészült, mert ha a vasút már kiépült: akkor nem kell az állomás helyét stb. megválasztani, és előbb vasutakat építeni nem lehet, mint az megállapítva van. Ez tehát egyátalában nem indok arra, mit a miniszter ur kifogásul fölemiitett. Azt mondja a miniszter ur, hogy a kormány helyesen járt el, mikor a meglevő tervek közül a legjobbat választotta és azt fogadta el. Engedelmet kérek ; hogyan lehet azt mondani, hogy a meglevő tervek közül a legjobbat választotta ? miután a terv csak akkor bizonyulhat jónak, ha részletes fölmérés alapján készült ; de a hol fölmérés nem történt, a hol a vállalkozók és mérnökök szobában dolgozzák ki a terveket és a kis térképet nagyobbítják, némelyeket szebben, némelyeket kevésbbé szépen rajzolják és színezik : ezt fölmérésnek mondani nem lehet és enélkül egyetlen egy jóravaló terv sem készülhet. Ilyen tervek pedig nem voltak a kormány előtt. A mi a tervek nagyságát illeti : ez attól függ, hogy mennyi bajt akar magának csinálni az illető mérnök ; de akár kiesi, akár nagyobb a terv: az ez által correctebb nem lesz. Ott, hol a tervet másképen, mint a helyszínén lépésről lépésre fölmérés alapján készítik, : jó tervet nem lehet készíteni és a költségvetést is csak ily részletesen kidolgozott terv alapján lehet megállapítani, és akkor lehet a munkához oly biztossággal fogni, hogy nevezetes változás történni nem fog. Hogy e részben a kormány nem a leghelyesebb eljárást követte: mutatja legközelebb azon példa, mely jelenleg fönforog, és azon nehézség, mely a miniszter urat már 9 hónap óta gyötri. A przemysli vasútnál, hol a törvény meghatározta, hogy az emelkedésnek 1.60-nál nagyobbnak lenni nem szabad, most a vállalkozók azt mondják, hogy a terv nem jó, e szerint építeni nem lehet, hogy engedje megnekik a kormány, hogy 1.40 emelkedéssel építhessenek. Nem szükséges mondanom, hogy az 1.40 és 1.60 emelkedés közt nagy különbség van nemcsak a költségben, mely az építésre kiadatik; de nagy különbség van az üzletben is, mely fennmarad és a jövőre is terhelni fogja a jövedelmet és az állambiztositást. Ha e vasútra nézve részletesen kidolgozott terv volna, ily eset nem adhatná elő magát és az engedélyesek nem léphetnének a kormány elé azzal, hogy a terv nem eorrect és az elvállalt vasutat annak alapján nem építhetik. A kormány, ha jó terve lett volna : azt mondhatná : „Te neked volt terved, e terv alapján ily föltételek alatt vállaltad el a vasút építését, köteles vagy e terv alapján azt kiépíteni: vesztesz vagy nyersz, ez a te dolgod*' ; hanem ha a kormány maga elismeri, hogy a tervek nem jók, hogy a tervek hiányosak, hogy a terveket módosítani lehet, sőt kell: természetesen csak kibúvó ajtócskát nyit a vállalkozóknak, hogy aztán olcsóbban építsenek. Mindenki tudja, hogy ha az alagutat a hegy magasabb részén, tehát rövidebbre akarják építeni, az kevesebbe kerül, mintha alantabb fúrják ki a hegyet, mi által az alagút hosszabb lesz; de azt is jól tudja minden ember, hogy nagyobb emelkedés mellett nehezebb lesz a fölmenetel valamely magasan fekvő helyre, mint volna kisebb emelkedés mellett. Ezeket tehát figyelemben kell tartani, és ily nehézségek kikerülésére más mód nem létezik, mint azon egy, hogy a kormány csupán jól kidolgozott részletes tervek alapján adjon coneessiót. Mi azon észrevételt illeti: hogy, miután megszavaztuk az egyiket, azért, mert azt találjuk, hogy az rosszabb, a jobbat ne üssük el; én t. ház, oda térek vissza : szüksége van-e Magyarországnak itt, körülbelől az északi határ közepén, két összeköttetésre Galicziával, vagy nem ? Ha kettőre van szükség: természetesen semmi ellenvetés sem lehet ezen vasút kiépítése ellen; de én azt tartom és azt állítom, hogy Magyarországnak azon ponton két összeköttetésre Galicziával szüksége nincs. Azért, hogy a rosszabbat választottuk : az összeköttetés megvan, és ezáltal elesik azon főindok, melylyel a miniszter ur az első galicziai vasút kiépítésének szükségét indokolta, t. i. a stratégiai szempont; mert azon vasúton ugyanannyi katonát lehet a határra szállítani, mint bármely más vasúton lehetett volna. Miután tehát egyetlen egy érvet sem hallottam arra nézve, hogy ott két vasúti összeköttetésre volna szükség , az egyiknek kiépítése pedig már foganatba van véve: én a másodiknak kiépítését, megvallom, az ország pénze pazarlásának tekintem, és azért a törvényjavaslatot tárgyalás alapjául el nem fogadom. Bujanovics Sándor : T. ház ! Simonyi Ernő képviselőtársam olyanokat mondatott velem, melyeket én egyátalán nem mondtam, nem mondhattam; bátorkodom tehát a t. ház enge-