Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-344

3<M. országos ülés május 10. 1871. 289" Annak támogatására, hogy hosszas ne le­gyek, csak egy érvet bátorkodom a t. ház figyel­mébe ajánlani. Sokan azt gondolják, hogy az ál­tal a rendezett tanácsú városok számára valami középkorias színezetű és eredetű kiváltság ezéloz­tatik, ha az ő számadásaik csakis panaszuk ese­tében terjesztessenek be a törvényhatósághoz. Szerintem e feltevés nem bir értelemmel s a párhuzam, melyakir. városok és akis és nagy községek közt vonatik : nem áll. Ugyanis, ha a törvényhozást a culturai té­nyezők egyik legfontosabbikának számítjuk; itt a községi rendezésnél számot kell arra tartanunk, hogy szabad kezet engedjünk a polgári elem fej­lődésének. Már a községi törvény gondoskodott arról igen helyesen, hogy megállapítsa a fölté­teleket, melyek teljesítése nélkül rendezett ta­nácsú város nem létezhetik, s mely föltétel tel­jesítése által a nagy község rendezett tanácsú várossá emelkedhetik saját erejéből; de kell, hogy kellő szellemi és erkölcsi garantiákat nyújtson a törvényhozásnak, illetőleg a kormánynak arra nézve, hogy ő ügyeinek vezetésére képes, mint azon felserdült növendék , kiről a gyámnak a törvény értelmében kezét le kell vennie. Nem látom át t. ház, mi értelme van annak, hogy szellemi és anyagi kellő garantiák kimutatása mellett, éppen csak anyagi vagyonuk kezelése, számadá­saik megvizsgálása tekintetében legyen irányuk­ban bizalmatlan a törvényhozás. Hiszen midőn az fogna bebizonyulni, hogy hiba történt a számadásban, mert a megye felül nem vizsgálta, ha látnák tehát, hogy kárt vallott azon bizonyos rendezett tanácsú város: akkor azon példabeszédként „Maga kárán tanul a ma­gyar", okosabbak lesznek ez által, s a második vagy harmadik évben bizonyosan lesz, ha csak egyetlen oly ember is, ki a közvagyon iránti ér­dekeltségből reclamot fog csinálni és felülvizs­gáltatást fog a megyénél sürgetni. Én tehát ezen okból is pártolom Hajdú Ignácz képviselőtársam indítványát, és megtartandónak véleményezem a képviselőház eredeti szerkezetét. Tisza Kálmán: Csak egy pár rövid szóval kívánom támogatni Hajdú képviselőtársam azon indítványát, hogy az eredeti szöveg állít­tassák vissza. Emlékeztetem a t. házat, hogy midőn a törvényhatóságok jogköréről, az ottani teendőkről volt szó: mindig azt méltóztattak hangoztatni, hogy mi ezen az oldalon a tör­vényhatóságoknak akarunk jogokat szerezni, hogy mi a községi életbe akarunk beavatkozni; mig önök, mint a modern eszmék emberei, nem a régi köztörvényhatóságok elavult rendszerét, hanem a községi életet, a municipalitást akar­ják kifejteni és a községet megakarják védeni, a megyék beavatkozása ellen. sian'. B. NAPLÓ 1844 XYI. Azt hiszem, hogy a kérdés, mely most sző­nyegen forog, ezeknek illustrátiojául szolgálhat; mi óhajtjuk, hogy a rendezett tanácsú városok­ban a megyéknek ne legyen hivatalbóli bele­avatkozása a számadásokra, hanem legyen csak akkor, ha panasz emeltetik; és íme , attól kell félnem, hogy a felsőház kívánatára — éppen azon oldalról, melyen a községi jogokat, szem­ben a megyei omnipotentiával hangoztatták: most a megyének beavatkozását, a rende­zett tanácsú községeknél hivatalból kívánják életbe léptetni, még pedig minden szükség nél­kül. Mert ott, a hol a törvény is megmondja, hogy a képviselőtestület minden tagjának irni és olvasni tudnia kell: ott ha a számadások 15 nap­pal előbb ki vannak nyomatva és ha az ülésben nyilvánosan tárgyaltatnak, nem állhat elő azon veszedelem, hogy ha van hiány vagy hiba : pa­nasz ne emeltessék azon számadások ellen: — sőt az életre merek hivatkozni, hogy épen ily számadási dologban, ott Hol a kellő qualificatio a számadások megbirálására megvan: bizonyo­san tizszer fog panasz emeltetni , mig egyszer alapos lesz. Tehát attól félni, hogy nem fog pa­nasz emeltetni ily dologban, ha ok is volna rá, — egyátalán nem lehet. A tisztelt miniszter ur azt mondta, hogy nem egyeznék meg az egyenlőséggel sem, hogy ezen községek kivételt képezzenek. Én részemről nem mondom azt , hogy törvényhatóságainknál, a városok és megyéknél a kormány hivatalbóli beavatkozását e tekintetben helyesnek tartom; sőt ott sem tartom helyesnek; de azért, mert ott behozatott: behozni most itt is, azt megval­lom oly következtetésnek tartom, melyet elfo­gadni nem szeretnék. Mert azon következtetést, hogy azért, mert egy helyütt a helytelen — mert nem szükséges — beavatkozás behozatott, hozzuk azt be más helyen is, magam is vissza utasítom. Ha a jogegyenlőséget, az egyenlő eljárást vesszük ismét: azt mondom, hogy nem abban fekszik az egyenlőség, ha különböző helyzetre szabnak egyenlő szabályt, hanem abban, hogy mindenki helyzetének megfelelő szabály alkal­maztassák. {Hdyeslés bal felől.) A kis községek­nél, hol fájdalom nagyon jól tudjuk, hogy gyak­ran az irni és olvasui tudók száma igen csekély, a törvény megtette a különböztetést, mert nem kívánja, hogy a képviselő irni és olvasni tud­jon ; megtette ezen különböztetést ezen törvény­ben is, de ezen a dolog természetéből folyó kü­lönbségnek tiszta következése az, hogy ha ott nem kell, hogy a képviselők irni és olvasni tud­janak, miután nem lehet hinni, hogy meg legyen azon képesség, mely szükséges az ellenőrzés gya­korlására: azért fel kell terjeszteniük a szám­37

Next

/
Thumbnails
Contents