Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-344

3H. ©rszígos ülés míjus Ifi. 1871, 287 fel, ha az ellen a közgyűlés kisebbsége által kifogás tétetik, vagy egyes adófizetők panaszt emelnek. Ezen pontnak kihagyásával tehát az utána következő szó nagy betűvel kezdődnék és a többi meghagyatnék. A központi bizottság a főrendeknek kihagyását — tekintve sok oly okot, melyek ide befolyhattak, azt t. i., hogy miután a megye rendezéséről szóló törvényben kivételkép a számadásokat illetőleg maguk a törvényhatóságok utasítva vannak arra, hogy akár helyeseknek találják a számadásokat, akár nem : fölülvizsgálat végett a belügyminisztériumhoz fölterjeszteni tartoznak, és minthogy a mezővárosok a megyei törvényhatóságoknak csakis járását képezik, természetesen oly jogban részesíteni nem véli őket, amilyennel a törvényhatóságok nem bírnak, ezen okból a központi bizottság e módosítás elfogadását ajánlja. Hajdu Ignácz: T. ház! A 129-dik szakaszra nézve a főrendi ház módositványának mellőzésével, a törvénynek eredeti szövegezését indítványozom megtartatni. Mely szerint a rendezett tanácsú városok számadásai csak akkor terj esztendők fel a törvényhatósághoz felülvizsgálat végett, ha az ellen panasz vagy kifogás tétetett. Azon megszorításnak, melyet a főrendiház ajánlatba hoz, hogy a rendezett tanácsú városokból a számadás felülvizsgálat végett mindig fölterjesztessék: a városoknak ujabb organisatiója után, többé szüksége fenn nem forog; azon autonómiát, melyet e törvény az ily községeknek egyik kézzel nyújt, másik kézzel visszavonja, s a számadási ügyek kezelését bonyolulttá s annak megoldását és befejezését hosszadalmassá teszi. A községi törvényjavaslat a rendezett tanácsú városok számadását minden szükséges garantiaval ellátta. Tüzetesen intézkedett a költségvetés alapos elkészítéséről, a számadások előleges átvizsgálására szakértő hivatalt állított fel a községi számvevőben, s azt a számvevőszék által ellenőrizteti, mindezek fölébe oda állítja a nyilvánosságot, mely minden visszaélésnek legbiztosabb őre ; tért nyitott a törvény az egyes polgárok panaszának orvoslására is. Az ily községekről, melyek nemcsak önmaguk kormányzására, hanem az állami közigazgatási körükbe vágó részének teljesítésére is a törvény által felhatalmaztatnak, nem lehet annyi értelmiséget, s közérdekeltséget fel nem tenni, hogy a számadási ügyeknek önállóan végbefejezésére teljesen képesek ne lennének. A főrendi ház azon föltevésből indul ki, hogy az adózókra nézve nagyobb megnyugvást szül, ha a községi számadások a-törvényhatóság által felülvizsgáltatnak. Én kételkedem' azon, hogy a község tagjainak nagyobb bizalma lehetne azon megyei képviselethez, melynek választásába csak részben, más községekkel együtt folytak be, mint saját önmaguk által választott községi képviseletökbe. Fölhozza a főrendiház indokul azon analógiát is, hogy ha a tőrvényhatóságok számadásai kormányi felülvizsgálat alá terjesztetnek, a' községeknek, mint a törvényhatóság részeinek számadása is felülvizsgáíandók, Az analógiát érvül csak teljesen egyenlő viszonyokra lehet alkalmazni. Ámde a községek számadásai nem egyenlő természetűek a törvényhatóság számadásaival. A községek számadásai vegyesen foglalják magokba a község közigazgatási s gazdászati ügyei kezelését, s bevételeinek forrásai is, nemcsak közadózásból , hanem saját privát vagyonaikból is folynak be. — A magán tulajdon pedig minden körülmények között tiszteletben tartandó, a tulajdonoson kivül, minden másnak, legyen ez bár közhatalom és hatóság; hívatlan beavatkozása bosszantó jogsérelem. Elég baja lesz a törvényhatóságoknak a kis községek számadásainak felülvizsgálásával. — ha még éhez a rendezett városok nagyobb terjedelmű számadásai is járulnak: alig lehet képes a törvényhatóság, hanem ha hivatalnokai számát túlságosan szaporítja — e kötelességének pontosan megfelelni. S ha ezen gyakorlati nehézség miatt, a számadások felülvizsgálása késedelmes lesz: — zűr-zavar áll elő az ügyek vitelében ; — akadályok merülnek fel a számadási nehézségek eloszlatásában; — sokszor a számadónak utódjaira, önhibájukon kivül, méltatlanul róv oly terheket, melyeket annak idejében a számadó elhárítani, s a támadó kételyeket eloszlatni képes lett volna. Ezen bizonytalanság valóban nemcsak nem fogja ösztönözni a polgárokat, hogy tevékenységöket a közügynek szenteljék, melytől megfelelő anyagi jntalmat ugy sem reményelhetnek, sőt attól éppen azokat riasztják vissza, kiknek legfőbb jutalma a közbizalom lenne. ' Nem lehet tehát sem más czélja, sem más eredménye a főrendiház által ajánlott módosításnak : minthogy a rendezett tanácsú városok ismét közgyámkodás alá helyeztessenek, s önkormányzatuk körébe eső ügyekben is ez utoh az illetéktelen beleavatkozásnak egy hátulsó , ajtaja nyitva hagyassák, mi ezen községrendezési törvénynek szellemével homlokegyenest ellenkezik, melynek czélja és törekvése nem az volt, hogy a községeknek ön ügyeik kezelésében is korlátokat vessen, sőt jogaikat' oly körben is terjeszteni -törekedett, melyet eddig nem bírtak- —