Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-343
843. országos ülés májas 15. 1871 277 nem elégséges kielégíteni Magyarország ebbeli összes szükségletét, s kell, hogy keletkezzenek más intézetek : hogy keletkezhessenek; kell gondoskodni arról, hogy részesittessenek bizonyos kedvezményekben, bizonyos törvényes intézkedésekben, melyek, mint Zichy Nándor gr. igen jól fejté meg, az ilynemű intézetek természetéből folynak és azoknak természete szerint szükségesek. Ez, azt hiszem, azon ok, mely a központi bizottságot vezette, hogy ezen 28-ik §-t hozta indítványba. Miért nem fogadható el ezen 28-ik § ? nézetem szerint: ezt t. barátom Falk igen jól fejtegette, súlyt fektetvén arra, hogy e kifejezés: „hason természetű és hason czélu intézetek" igen sok magyarázatra és igen sok zavarra adhat alkalmat. Tisztelt barátom Tisza Kálmán csakhamar igazolta Falk ezen állítását, midőn azt mondta, hogy neki ezen hozzátétel ellen semmi kifogása, mert hiszen midőn az mondatik, hogy „hason természetű intézetek," ez nem vonatkozhatik oly intézetre, mely osztalékot ad: mert ez nem hason természetű s igy e szabály arra nem alkalmazható ; de azt hiszem, hogy a központi bizottság egyátalában nem igy kívánta értelmeztetni a javasolt szakaszt. Részemről tehát teljesen osztozom azon nézetben, hogy ezen szakaszt már csak azért sem lehet elfogadni, mert különböző magyarázatokra adna alkalmat. A második okot, melynél fogva nem tartom ezélszerünek ezen §-t oda illeszteni: szintén kifejtette Zichy Nándor képviselő ur, hogy t. i. nem lehet azt kimondani átalánosságban, hogy minden hason természetű, s hason czélu intézetre kiterjesztetnek azon kedvezmények, melyek itt el vannak sorolva; mert meglehet, hogy egy némelyikének ezen kedvezményekre szüksége sem lesz ; egynémelyikének szüksége sem lesz olyan kedvezményekre, melyek itt elő nem fordulnak, mások ismét más módon; más alakban fogják ezeket megkívánni. Ez a második ok, melynél fogva ezen §. hozzátételét nem kívánom. De van egy harmadik okom is. E törvényjavaslatban t. i. financiális kedvezmények nyújtatnak a földhitelintézetnek, melyeket részemről teljesen jogosítottaknak tartok azért, mert, a mint Tisza Kálmán képviselő ur is nyilvánitá: ez egyátalában nem nyerészkedésre alapított intézet; ennél jövedelemről egyátalában nincs szó, tehát jövedelmi adóról sem lehet szó. Ezen 3-ik oknál fogva sem hiszem tehát kiterjeszthetőknek az itt megállapított kedvezményeket valamennyi intézetre. De mint beszédem kezdetén mondottam : jogosultnak tartom a központi bizottság azon kívánságát, hogy ne riaszszunk el más ilynemű, még tán keletkezendő intézeteket; vagy pedig, hogy ne keltsünk aggodalmat a most létező | intézetekben, melyek tényleg szintén bizonyos kedvezményben részesülnek. Ezen kivánatot részemről igen hebyesnek, igen alaposnak tartom. A mi különösen a létező intézetek által élvezett kedvezményeket illeti: azt hiszem, hogy a kormánynak egyátalában, de a törvényhozásnak sem lehet szándoka, hogy azokat az által, hogy ezen törvényt meghozza, már tényleg megfoszsza mindazon kedvezményektől, melyekben jelenleg részesülnek. Részesülni fognak pedig ezek meggyőződésem szerint mindaddig, mig a törvény átalában irányukban és a jövőben keletkezők iránt intézkedni nem fog. Hogy tehát valamint a létező intézetek megnyugtattassanak; ugy a netán keletkezőkben a vállalkozási szellem el ne fojtassék: részemről készséggel járulok Tisza Kálmán indítványának elfogadásához, kijelentvén ismételve, hogy — bár minisztertársaimmal ez iránt nem értekeztem, de ugy hiszem az összes minisztérium nézetét fejezem ki, midőn azt mondom, hogy — ezen törvény elfogadásával egyátalában nem hisszük a jelenleg létező intézeteket megfosztottaknak azon kedvezményektől, melyekben jelenleg tettleg részesülnek. (^1talános helyeslés.) Huszár Imre : T. ház! Nem kívántam e tárgyhoz hozzá szólani; de a kereskedelmi miniszter urnák egy megjegyzése a központi bizottságra vonatkozólag kötelességemmé teszi a helyzetet némileg felvilágosítani. Lehetséges a központi bizottság által betétetni javasolt 28-dik szakaszt különfélekép értelmezni; valamint különbözőleg értelmeztetett is, és épen egyik képviselő fölszóllalásából látom, hogy ő már oly értelmezést volt hajlandó annak adni, hogy az mindenféle, a íöldhitel tekintetében alkotott intézetre, legyen az akár nyerészkedési czélból létrejött intézet, akár nem, kiterjesztessék. Azt is kénytelen vagyok megvallani, hogy ezen föltevésre az előadó ur beszéde, melylyel fejtegette a központi bizottság álláspontját, némileg följogosít; azonban kénytelen vagyok kijelenteni egész határozottsággal, hogy a központi bizottság a „hason czélt és hason természetet" ugy értelmezte, és másként nem is értelmezhette, hogy ez csak a tisztán kölcsönző intézetekre, minő a földhitelintézet, nem pedig a nyerészkedési vállalatokra alkalmazható; és hogy e tekintetben különösen a 6-dik osztály részéről külön vélemény beadva nem lett, a melyhez hihetőleg több osztály is járult volna: annak tulajdonitható, mert a központi bizottság igy, és nem másként értelmezte e kifejezést: „hason czélu és természetű. 41 Bátor voltam ezt a központi bizottság álláspontjának megismertetésére pótlásul megjegyezni. (Helyeslés bal felől.)
