Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-343

843. országos ülés májas 15. 1871 277 nem elégséges kielégíteni Magyarország ebbeli összes szükségletét, s kell, hogy keletkezzenek más intézetek : hogy keletkezhessenek; kell gon­doskodni arról, hogy részesittessenek bizonyos kedvezményekben, bizonyos törvényes intézkedé­sekben, melyek, mint Zichy Nándor gr. igen jól fejté meg, az ilynemű intézetek természeté­ből folynak és azoknak természete szerint szük­ségesek. Ez, azt hiszem, azon ok, mely a központi bizottságot vezette, hogy ezen 28-ik §-t hozta indítványba. Miért nem fogadható el ezen 28-ik § ? nézetem szerint: ezt t. barátom Falk igen jól fejtegette, súlyt fektetvén arra, hogy e kifejezés: „hason természetű és hason czélu intézetek" igen sok magyarázatra és igen sok zavarra adhat alkalmat. Tisztelt barátom Tisza Kálmán csakhamar igazolta Falk ezen állítá­sát, midőn azt mondta, hogy neki ezen hozzá­tétel ellen semmi kifogása, mert hiszen midőn az mondatik, hogy „hason természetű intézetek," ez nem vonatkozhatik oly intézetre, mely osz­talékot ad: mert ez nem hason természetű s igy e szabály arra nem alkalmazható ; de azt hi­szem, hogy a központi bizottság egyátalában nem igy kívánta értelmeztetni a javasolt szakaszt. Részemről tehát teljesen osztozom azon né­zetben, hogy ezen szakaszt már csak azért sem lehet elfogadni, mert különböző magyarázatokra adna alkalmat. A második okot, melynél fogva nem tartom ezélszerünek ezen §-t oda illeszteni: szintén kifejtette Zichy Nándor képviselő ur, hogy t. i. nem lehet azt kimondani átalános­ságban, hogy minden hason természetű, s hason czélu intézetre kiterjesztetnek azon kedvezmények, melyek itt el vannak sorolva; mert meglehet, hogy egy némelyikének ezen kedvezményekre szük­sége sem lesz ; egynémelyikének szüksége sem lesz olyan kedvezményekre, melyek itt elő nem fordulnak, mások ismét más módon; más alak­ban fogják ezeket megkívánni. Ez a második ok, melynél fogva ezen §. hozzátételét nem kívá­nom. De van egy harmadik okom is. E törvény­javaslatban t. i. financiális kedvezmények nyúj­tatnak a földhitelintézetnek, melyeket részem­ről teljesen jogosítottaknak tartok azért, mert, a mint Tisza Kálmán képviselő ur is nyilvánitá: ez egyátalában nem nyerészkedésre alapított intézet; ennél jövedelemről egyátalában nincs szó, tehát jövedelmi adóról sem lehet szó. Ezen 3-ik oknál fogva sem hiszem tehát kiterjeszthetőknek az itt megállapított kedvez­ményeket valamennyi intézetre. De mint beszédem kezdetén mondottam : jogosultnak tartom a központi bizottság azon kívánságát, hogy ne riaszszunk el más ilynemű, még tán keletkezendő intézeteket; vagy pedig, hogy ne keltsünk aggodalmat a most létező | intézetekben, melyek tényleg szintén bizonyos kedvezményben részesülnek. Ezen kivánatot ré­szemről igen hebyesnek, igen alaposnak tartom. A mi különösen a létező intézetek által élvezett kedvezményeket illeti: azt hiszem, hogy a kor­mánynak egyátalában, de a törvényhozásnak sem lehet szándoka, hogy azokat az által, hogy ezen törvényt meghozza, már tényleg megfoszsza mindazon kedvezményektől, melyekben jelenleg részesülnek. Részesülni fognak pedig ezek meg­győződésem szerint mindaddig, mig a törvény átalában irányukban és a jövőben keletkezők iránt intézkedni nem fog. Hogy tehát valamint a létező intézetek megnyugtattassanak; ugy a netán keletkezőkben a vállalkozási szellem el ne fojtassék: részemről készséggel járulok Tisza Kálmán indítványának elfogadásához, kijelent­vén ismételve, hogy — bár minisztertársaim­mal ez iránt nem értekeztem, de ugy hiszem az összes minisztérium nézetét fejezem ki, midőn azt mondom, hogy — ezen törvény elfogadásával egyátalában nem hisszük a jelenleg létező inté­zeteket megfosztottaknak azon kedvezmények­től, melyekben jelenleg tettleg részesülnek. (^1­talános helyeslés.) Huszár Imre : T. ház! Nem kívántam e tárgyhoz hozzá szólani; de a kereskedelmi mi­niszter urnák egy megjegyzése a központi bi­zottságra vonatkozólag kötelességemmé teszi a helyzetet némileg felvilágosítani. Lehetséges a központi bizottság által beté­tetni javasolt 28-dik szakaszt különfélekép ér­telmezni; valamint különbözőleg értelmeztetett is, és épen egyik képviselő fölszóllalásából lá­tom, hogy ő már oly értelmezést volt hajlandó annak adni, hogy az mindenféle, a íöldhitel te­kintetében alkotott intézetre, legyen az akár nyerészkedési czélból létrejött intézet, akár nem, kiterjesztessék. Azt is kénytelen vagyok meg­vallani, hogy ezen föltevésre az előadó ur be­széde, melylyel fejtegette a központi bizottság álláspontját, némileg följogosít; azonban kény­telen vagyok kijelenteni egész határozottsággal, hogy a központi bizottság a „hason czélt és hason természetet" ugy értelmezte, és másként nem is értelmezhette, hogy ez csak a tisztán kölcsönző intézetekre, minő a földhitelintézet, nem pedig a nyerészkedési vállalatokra alkal­mazható; és hogy e tekintetben különösen a 6-dik osztály részéről külön vélemény beadva nem lett, a melyhez hihetőleg több osztály is járult volna: annak tulajdonitható, mert a köz­ponti bizottság igy, és nem másként értelmezte e kifejezést: „hason czélu és természetű. 41 Bátor voltam ezt a központi bizottság ál­láspontjának megismertetésére pótlásul megje­gyezni. (Helyeslés bal felől.)

Next

/
Thumbnails
Contents