Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-343

343 országos ülés májns 15. ISTI. 275 mára semmi kiváltságot : hanem követelem, és azt hiszem, hogy ezt a 19-ik század szellemében jogosan követelhetem, hogy mindaz, ami a föld­birtok fejlődését előmozdítja, a törvényhozás ál­tal megtétessék, ne pedig még hátráltassák. — Igen rósz felfogás az, hogy csak a magyar föld­hitelintézetnek adassanak meg ezen előnyök. Így lehetne eljárni ba a magyar földhitel­intézeten kivül széles e világon más jelzá logbank nem léteznék. De minthogy nemcsak Magyarországon létezik ilyen intézet; hanem Laj­tán túl és a külföldön is léteznek ilyenek: min­den esetre azoknak zálogleveleit fogja a tőke vá­sárolni, az itteniekéit pedig , ha nem fognak ugyan­azon kedvezményekkel birni, abban fogja hagyni. Mi történt Lajtán túl ? az utolsó 3—4 év alatt ott 10—12 nagy jelzálog bank keletke­zett. Mindezek nagy virágzásnak örvendenek, zálogleveleik külföldön vásároltatnak. Okvetlenül szükséges, hogy e téren nagyobb tevékenység fejlődjék ki; mert bármi nagy szolgálatokat tett is a magyar földhitelintézet hazánknak, —• mint a központi bizottság jelentésében ki van mondva : az mégsem felelt meg tökéletesen a szükséglet­nek. Erdélyország eddig éppen nem részesült ezen jótéteményekben; a társországok csak igen cse­kély mérvben részesültek abban a nemzeti bank által. Hogy ha mindezek számára tőkét aka­runk szerezni, akkor szükséges, hogy a jelzálog­bankokat bizonyos előnyökben részesítsük. — Én hozzá járulok Forgách képviselőtársam határo­zati javaslatához, mert magam sem szeretném igy általánosságban kifejezni ezen elvet, a mint ezt a központi bizottság javasolja ; de másrészről azt sem szeretném, hogy itt a mondottak al­kalmazásában önzőíeg (zaj) járjunk el. Zichy Nándor gr: Nincs sok hozzá adni valóm ahoz, a mit Wahrmann t. képviselő­társam előadott, és pedig azért, mert azt hi­szem , hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat éppen abban különbözik valamely privilegialis törvénytől, vagy monopóliumtól, hogy jelenleg minthogy általában a hitel és különösen a föld­hitel igényei iránt a törvényhozás egész kiterje­désében tanulmányokat nem tehetett, oly inté­zetre nézve, mely figyelmünket és gondoskodá­sunkat méltán igénybe veheti: különös törvényt alkotunk ; de nem akarjuk, hogy ezen törvény által a később netán alapítandó intézetek jogai­nak praejudicáljunk és nem akarjuk kimondani azt, hogy ugyanezen kedvezményeket más inté­zeteknek jövőben nem fogjuk megadni. Ha ezen szempontból fogjuk fel a kérdést: nem látok semmi kedvezőtlen előzményt más in­tézetekre nézve abban, ami jelenleg történik a földhitelintézetre nézve; mert azok jövőben a hi­telre nézve létrehozandó általános törvéuyhozá utján, vagy ugyanazon jogokban fognak reszesist tetni, vagy más sajátszerű geniusoknak és igé­nyeiknek megfelelő korlátok közt és szabadság­ban fognak mozogni. Azt állítani azonban, hogy ezek kedvezmé­nyek és hogy ezen kedvezményeket most min­den intézetre ki kell terjeszteni: szerintem nem lehet; mert én nem is annyira kedvezmények­nek tekintem ezeket, mint ezen intézet saját­szerű életszükségleteinek megíelelő, törvényes in­tézkedéseknek. Lehetnek más intézetek, melyek­nek más törvényes szabályozás által szintén exis­tentiájokat s .kifejlődésöket kedvezőbbé fog le­hetni alakítani, mint jelenleg: — ennek követ' keztében én szintén előttem szóló Forgách An­tal indítványához járulnék, hanem azon értelem­ben, hogy ne azt mondjuk , hogy ezen kedvez­mények kiterjesztessenek, vagy hogy hozassék törvény, melynek következtében hasonló kedvez­ményekben rószesittessék minden más intézet ; hanem azt mondjuk, „hogy egyáltalában a hi­tel ós különösen a jelzálog hitel ügyeire vonat­kozólag, jövőre átalános törvényhozási szabályo­zás íog ezen ház elé hozatni megállapítás végett." Tisza Kálmán: T. ház! Itteszakaszra vonatkozólag említtetik a jogegyenlőség szem­pontja. Én részemről a jogegyenlőségnek e tekin­tetben is barátja vagyok és semmi monopóliumot vagy csak privilégiumot is egyes intézetnek adni nem akarok; de azt tartom, hogy a jogegyenlő­ség nem abból áll, hogy minden hitel vagy bár csak földhitelintézetre is egyenlő szabályok al­kalmaztassanak; hanem, hogy az egészen egyenlő intézetekre nézve egyforma szabályok hozassanak. (Élénk helyeslés.) Mert azt mondani (halljuk), hogy mivel valamely intézet földhitelintézetnek nevez­tetik, ha az egyik ugy van is alakulva, hogy a részvényesek közt, dividendák osztatnak szét; a másik pedig ugy, hogy nem osztatnak dividen­dák, hanem csak közvetíti a hitelt: ez nem a jogegyenlőség alkalmazása, hanem a jogegyenlő­ség megsértése. (Átalános helyeslés,) Én különben éppen, mert ezen nézetben va­gyok : azon beigtattatni kívánt 28-dik szakaszt részemről kész vagyok elfogadni, mert mit mond az ? azt mondja, — és gondolom ez az, a miért a másik oldalról megtámadtatik, hogy hason ter­mészetű földhitelintézeteknek adassanak meg az előnyök. Már a mely intézet azon lényeges pontra nézve eltér, hogy az egyik dividendákat oszt, a má­sik nem: az nem hason-természetü (helyeslés) és igy természetesen az igen t. előadó urnák töké­letesen igaza volt, hogy ezen 28. szakasz elfoga­dása által nem praejudicálunk senkinek, ez csak jelzi azt, hogy a ház nem specialiter ezen egy 35*

Next

/
Thumbnails
Contents