Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-343

256 343. országos ölés május 15 1871. eszközölni a törvényben, mely szerint, ugyanazon eset, ugyanazon baj hasonló orvoslásban, segély­ben részesüljön, mint a másik. Az ő vetésök épen ugy meg lett semmisitve az esőviz, mint a másoké az árviz által. Bátor vagyok e kérvényt a t. ház figyelmébe ajánlani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz íog uta­síttatni. Papp Zsigmond : T. ház! Yan szeren­csém benyújtani Kornia János Arad városi la­kos kérvényét, melyben mint kiskorú gyermekei­nek természetes és törvény es gyámja, előadja, hogy az 1849-ik évben Aradon létező cs. kir. védőrség házát lerombolta és leégette, azért mert abban a honvédek voltak beszállásolva. Kéri en­nélfogva, hogy a 71322 írtra menő kártérítést a kincstár neki utalványozza. Kérem ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasíttatni. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasít­tat! k. •m Ürményi Miksa : T. ház! Sopron me­gyébe kebelezett Lövő mezőváros és vele szom­szédos ö mezőváros és község nevében van sze­rencsém egy kérvényt a t. ház asztalára letenni az italmérósi jog megváltása iránt. Kérvényezők kijelentik, hogy ők az állam által megváltást éppenséggel nem óhajtják és nem hiszik czélsze­rünek: a mit ők kivannak, az, hogy egy facul­tativ törvény által szabályoztassanak azon mó­dok, a melyek szerint nekik maguknak legyen megengedve ezen jogot megválthatni. Kérem ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök; A kérvényi bizottsághoz fog uta­síttatni. Éber Nándor : T. ház! Én a honvédel­mi miniszter úrhoz vagyok bátor egy kérdést in­tézni és pedig a katonai elszállásolások iránt. A t. ház tagjai közöl nyilván sokan látták azon ka­tonai átvonulásokat, melyek az utolsó időben történtek. Ezek részét képezik azon rendszer ki­vitelének, melynél fogva a csapatok, a mennyire lehet, kiegészítő kerületeikbe vagy azok közelébe visszahelyeztessenek: ez, ugy hiszem, azon perez, melyet leginkább föl kell arra használni, hogy az egész elszállásolási rendszer, a mely ellen any­nyi panasz emeltetik az országban, végre rend­szer esittessók, Míg ennek a mostani rendszertelen állapotnak főoka az volt, hogy nem volt állandó elhelyezése a katonaságnak, tehát elszállásolási vagy kaszárnyázási tervet készíteni nem lehetett, mert a csapatok elhelyezése folytonosan változott: azonfelül azon rósz következést is szülte, hogy igen sok község és helyhatóság, mely talán a maga katonasága elszállásolására kaszárnyákat és katonai elhelyezési épületeket épített volna, nem tette azt, mert soha sem volt bizonyos, hogy vajon ott marad-e, vagy eltétetik a katonaság. így például, csak egy esetet vagyok bátor fölhozni, melyet tulajdon szemeimmel láttam egy gazdag szász községben Heltauban, hol mindig egy század lovasságot szállásoltak el, a lakosok gazdag emberek levén, megunván a katonatar­tást: kaszárnyát építettek; miután a kaszárnya föl lett ópitve, két század katonaságot tettek oda. Természetesen, a többi helységek, a kik talán szin­tén építettek volna kaszárnyát; azt nem tették azon okból, mert féltek, kogy ők is ugy járnak. Midőn most a rendszeres állandó elhelyezés fo­ganatba vétetik : ugy hiszem, időszerinti a kérdés, melyet a t. honvédelmi miniszterhez vagyok bá­tor intézni. Interpellatio a honvédelmi miniszter úrhoz. Tekintve, hogy az eddig divatozó katonai elszál­lásolási mód számos és folytonos panaszokra ad alkalmat; tekintve, hogy a csapatoknak kiegészítő ke­rületekbe, vagy azok közelébe való elhelyezése egy ahoz alkalmazott elszállásolási rendszer ki­dolgozását és felállítását mulhatlanul szükségessé teszi; tekintve végre, hogy a rövid szolgálati idő mellett majdnem lehetlenné válik a legénység ki­képzése és a szükséges fegyelem fönntartása, ha a csapatok nagyobb testületekben együtt nem tartatnak : bátor vagyok azon kérdést intézni a t. hon­védelmi miniszterhez; szándékozik-e egyetértöleg a közös hadügyminiszterrel egy az országban állandóan elhelyezendő csapatok számához és minémüségéhez mért kaszárnyázási tervet ki­dolgoztatni, és annak minélelőbbi kivitelére a szükséges lépéseket megtenni ? Elnök : Közöltetni fog a miniszter úrral. Simonyi Ernő: T. ház! A házszabá­lyok 120-dik szakasza a tanácskozás rendjéről szólván, azt mondja: „A tagok a jegyzőkönyv hitelesítése után nyújtják be a kérvényeket, je­lentik be szóbeli rövid indokolással az uj indít­ványokat, s teszik meg s nyújtják be, mindig írásba foglalva az interpellátiókat. A ház mind­ezek miként és mikor leendő fölvételéről és tárgyalásuk módjáról azonnal vagy máskor ha­tározhat. " Nem szándékom most a házat fölhívni arra, hogy határozatot hozzon azon ügyben, melyben fölszólalok ; hanem ismételve intézek interpellá­tiót a belügyminiszter úrhoz, ugyanazon ügy­ben, melyben tegnapelőtt múlt egy hete, hogy interpelláltam őt. Vannak, t. ház, interpellátiók, melyektől a miniszternek nemcsak nem kellene tartani, sőt in­kább keresni kellene az alkalmat,hogy az arraadandó válasz és fölvilágositás által nagyobb része azon bajnak orvosoltassék. Ilyen kétségkívül azon

Next

/
Thumbnails
Contents