Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-342

342. ors?.ás:<K ülé-t májas IS 1871. 253 selő-társam, hogy azok nem oly államok, melylyeknek utánzása után vágyni lehetne; hanem ő meg akarta czáfolni azon érvet, melyet én felhoztam a nagy és helytelen költségre, mely itt j terveztetik és azt mondja, hogy az én adataim i Francziaország költségvetéséről nem correetek és idézi, hogy a múlt esztendőben 1870-ben a franezia igazságügyi miniszternek budgetje 48 millió frank. Igen, de ép ott, honnan ezen adatot kivette, megláthatta azt is — a mit nem tudom miként de nem tehetem fel más kép mint, hog\

r — szándékosan elhallgatott, hogy t. i. Pracziaországban az igazságügyminiszter egyszersmind cultus miniszter is, és hogy ezen két minisztériumnak együttes budgetje tesz 48 millió frankot. Tehát ez nem ezáfolat s még ha igaz volna is, s hogy ha az igazságügy miniszter budgetje 50 millió frank vagyis 20 millió forint volna : még akkor is a népség és forgalom arányában sehogysem állja ki a hasonlatot a miénkkel. Ez ugy áll, a mint én tegnap mondottam, hanem Halmossy t. képviselő ur elhallgatta, hogy nemcsak az igazságügy miniszteri, hanem a cultusminiszteri budget is bele van foglalva. T. ház! Még eg3' megjegyzést akarok tenni Hoffmann t. képviselő urnák. Ö ugyanis, kinek különben sokszor szokása, igen furcsa érveket használni a maga véleményének indokolására, — ma is fölszólalt és illetékességén túlmenve, rendre utasíttatni akarta Tisza László képviselő urat azért, hogy ő rá mint egyetemi tanárra hivatkozott, s azt mondja, hogy nincsen semmi képviselő urnák joga arról szólni, a mit ő ezen házon kivül tesz. Engedelmet kérek, ez nem egészen ugy áll. Illetlen eljárás volna, ha valaki Hoffmann képviselő urnák magán életéből hozna föl itt valamely esetet vagy adatot ; de mikor egy képviselő az országg3

r

ülés budgetjéből fizetett, közhivatalnokot vagy tanárt, mint tanárt vesz eritik a alá : ahoz igen is joga van. Az, a mit bármely más helyen is, nyilvánosan mond vagy cselekszik az, a kire a fiatalság oktatása van bizva : mindig eritica alá vonható ép ugy, mintha az a tanoda helyiségeiben történnék. Ily esetben nem lehet azt mondani: én itt csak képviselő vagyok. Igenis, mint olyan van joga itt fölszólalni ; de azt, hogy azért, mert valaki képviselő, az ő cselekedeteit mint tanárét, itt kritika alá venni ne lehessen : azt meg nem engedem. A mit. mint egyetemi tanár tesz, azt kritika alá vehetem ; hogy ő képviselő akar lenni, az nem hozzám tartozik. Én nem a képviselő viseletét kritizáltam : hanem a tanárét, mihez nekem tökéletesen jogom van. Képviselőnek felelek, azt czáfolom ; viszonozom azt, a mit mondott; de azt nem kritizálhatom, (FölMáltások jobb felől: A dologra !) nincs jogom eljárását birálat alá venni, és mintegy ellenörséget gyakorolni fölötte: hanem a tanár fölött igenis van, mert őt az ország fizeti. Egyébiránt t. ház, Hoffmann képviselő ur, miután már egyesíti ezen két minőséget magában, — ugy tudom — hogy a római jog tanára, — mint olyan, kétségkívül sokat foglalkozott a római történelemmel. Ha nem félnék attól, hogy tovább megyek a szaktudományban, azt hinném, hogy talán a római jognál Jusztinián korát kell kiválólag tanulmányozni. Tudni fogja tehát a képviselő ur ezt is, hogy Jusztinián korában igen nevezetes szerepet játszottak a mintegy félemberek. Már most azoknak befolyása az országlásra igen nagy vala. És azt nem fogja kétségbe vonni, hogy mielőtt azokká lettek: joguk volt nekik akár maguknak, akár megbízottjaik által magukat olyanokká tenni, milyenek voltak, tehát ezt akár maguk tették, akár megbízottjaik által tétették : mindig csak fél emberekké lettek. így van t. ház az is, a mit Hoffmann képviselő ur mondott az országgyűlés jogának átruházására nézve. Ha megengedem is azt, hogy van joga átruházni saját jogainak gyakorlatát másra : azért mégis csak ugy volna biz az, hogy akár maga, akár megbízottja által íbsztatik meg. mégis csak meg van fosztva. (FölMáttások a johb oldalon: Nagyon sántít a hasonlat! Nem jó!) A mi az Éber képviselő által fölhozottakat illeti : megvallom, sajnálom, ismét egy uj okom volt sajnálni, hogy akkor az igazságügyminiszter ur jelen nem volt, mert igen szép theoriákat fejtegetett. Az igaz, hogy miképen jött azon conclusióra, melylyel beszédét bevégezte : megfoghattam mert egyenesen az ellenkezőt bizonyította beszéde folyamában. Azt mondja: mi nem rögtönözhetünk oly bíróságokat , mint a minők vannak Angliában. Igaz, ez kétséget nem szenved , mert éhez nemcsak kinevezés vagy választás kell: éhez az embereknek nevelése is szükséges, és szükséges, hogy a bíróban ugy, mint a publikumban oly érzet neveltessék és ezzel felnőjjön, mi az angol birót azzá teszi, mint a minő. Angliában sem voltak mindig olyanok a birák, mint most ; ha visszanézünk a múlt század elejére, bizonyosan igen sok furcsa dolgokat találunk az angliai törvénykezésnél is, hanem ez nem zárja ki azt. hogy ha rögtön nem tehetjük j oly jókká, mint a minőkké kívánnám tenni, mondom, nem zárja ki semmi esetre sem, hogy a kezdetnél ue induljunk a legjobb irányban. ' Most már kérem, mért ajánlotta a központi j bizottság munkálatának elfogadását? Hoffmann | képviselő ur azért ajánlja, mert meg van győ1 ződve, hogy a birák száma fölösleges, és hogy nem sokára kell belőle kitörölni.