Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-342
342 országos Illés május 13. 1871. 249 hasem gerjeszt tiszteletet, sohasem kelt föl bizalmat ; ez első sorban mindig bizalmatlanságot, második sorban elidegenítést, és végső sorban megvetést fog eszközölni. (Helyeslés hal felől.) Ha ezen irányban haladunk, akkor nem fogja kiverni többé soha senki Magyarország közvéleménye, vagyis a népkör véleményéből azt, hogy mi nem vagyunk igazán alkotmányos testület, hanem vagyunk talán — meghökkenve mondom, de kimondom - országos vásár, hol különböző érdekek felett transactiók űzetnek, és mikor valami előtt megijedünk ; egy gyenge, ember vállaira hárítjuk, hogy végezze ő el. (Élénkhelyeslés hal felől.) ügy látszik — legalább a benyújtott törvényjavaslatok gyakran felkeltik azon hitet — mintha Bach bárónak, ezen immár historikussá vált embernek egyénisége és politikai élete szándékoltatnék rehabilitáltatok Magában Bach kormányzása idejében volt itt alkotmányos érzület. A reaetio idézte azt elő, az ellenhatás folytán támadt alkotmányos érzület s meg kell vallani, hogy egy tragicai sors mindig nem oly valami, a mi elidegenedést, hogy — ugy mondjam — meghidegülést támaszt az emberekben. Bach báró valóban tragicai személyivé lett. Roszul választotta az eszközöket, megbukott azon eszméjével, melynek hőséül kívánta magát tekintetni és felavattatni : megbukott az egységes nagy német birodalom alkotásának eszméjével és daczára azon igen kisszerű dolognak, hogy Rómában mezitlábosan vezekelt ; mégis tragicai hős marad. De azon eljárás, melyet mi követünk, midőn egy egész nagy testület, egy parlament, • mely magának, az ű többsége választottjainak javaslatára bizottságot alkot, arról később lemond s azt mondja: nem akarok darázsfészekbe nyúlni; ez is drámai előadás lehet, de ez nem tragicum, ez valósággal ugy fog feltűnni és a részrehajlatlan történetíró ugy fogja följegyezni, mint egy igen szánalmas marionetté-játékot, melyet magyarnyelven „Paprika-Jancsi"-ságnak hívnak. {Elénk derültség és helyeslés hal felöl.) Ebben én nem kívánok részt venni, és azt hiszem, rövid előadásomban nem tértem el a tárgytól, mert egyedül csak arról szólottam, mit szül az én egyéni nézetem szerint, és mennyire erősbiti az alkotmányos formákba vetett bizalmat, — az alkotmányos gépezet iránt való tiszteletet, mely iránt pedig, nézetem szerint, áhítatot kellene fölkelteni: — az ily eljárás. Én az első §-t, a mint a központi bizottság szövegezte : elvetem, és kérem a t. házat, méltóztassék Mocsáry t. képviselőtársam indítványát elfogadni. (Élénk éljenzés hal felöl.) Eder István: T. ház! (Fölkiáltások: Eláll!) A mennyiben a túlsó oldalon szintén elálKKP. H. Wktt.6 18*' XVI. Iának a szótól, ki levén merítve a tárgy: részemről annak kijelentésével, hogy a központi bizottság szövegezését el nem fogadhatom, jelenben elfogadom Mocsáry képviselő ur indítványát, a szótól elállók. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra többé nem levén följegyezve senki, a vita be van fejezve. A kormány képviselőjét illeti a szó. Horváth Döme miniszteri megbízott: T. ház! (FölJááltások: Nincs joga szállani !) Elnök: A képviselő ur a kormány nevében kivan szólani: méltóztassék őt meghallgatni! (Zaj. Halljuk,!) Horváth Döme miniszteri meghízott: Nagyon sajnálom, hogy az utolsó órában, vagy ugy szólván az utolsó perczben kell szólanom; de miután tegnap fölhivattam, hogy a kormány részéről nyilatkozzam, ha méltóztatnak megengedni: bátor leszek felszólalni. (Fölkiáltások bal felől: Mi nem kívánjuk! Kivánja-e a johh oldal/) T. ház ! Mielőtt a szőnyegen levő két módositvány iránt nyilatkoznám : engedtessék meg nekem, hogy előzetesen egy már ismételten fölvetett kérdésre nézve igen röviden nyilatkozhassam. Simonyi Ernő t. képviselőtársunk ugyanis fölvetette azon kérdést, vajon a kormány a központi bizottság szövegezéséhez és különösen annak 1-ső §-hoz hozzájárul-e vagy nem? Fájdalom t. képviselőtársamnak, így theoriában nagyon is hatalmas vétója tiltakozása daczára — miszerint kijelentette, hogy a miniszternek ily fontos kérdés tárgyalása alkalmával betegnek lennie nem szabad, fájdalom mondom, hogy az az ő hatalmas vétója és tiltakozása, és ugy látszik phisikai erővel nem igen bővelkedő talizmánja daczára még most is betegeskedő miniszter ur a központi bizottság kebelében a központi bizottság szövegezésének tárgyalása alkalmával ahoz hozzájárulását nyilvánítván, és ezen 1-ső §-hozis hozzájárulván s ez a t. háznak csak is az ő hozzájárulása után mutatattván be : fölöslegessé vált ugyan, hogy ez értelemben ujabb nyilatkozat tétessék, miután azt a miniszter ur személyesen és közvetlenül már megtette; ha azonban ezen nyilatkozat a t. képviselő urnák némi megnyugvást szerez, egyszerűen kijelentem: hogy a kormány a központi bizottság szövegezéséhez és különösen annak 1-ső §-ához megnyugvással hozzájárul. T. ház ! Azon szemrehányások és vádaknak ellenében, melyek tegnapról, és máról már kisebb mérvben az igazságügyminiszterium ellen úgyszólván zudittattak : megvallom, nekem mint a kormány igénytelen képviselőjének ezúttal nem 32
