Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-329

16 329. országos ölés ápril 20. 1871. umban a kormány kidolgozta a hálózatot, és azután kijelölte, hogy mit fog építeni s mit fog átengedni a társulatoknak s mit nem. Magyarországban ezt nem lehet tenni, és azért én a mostani rendszert kettős oknál fogva jobbnak találom. Ha mi megengedjük a társulatoknak az előmunkálatokat és a tanulmányozást : azok ezt megcsinálják saját költségeiken. Ha nem lesz eredménye a tanulmányozásoknak és előmunkálatoknak : akkor nem lesz költsége sem a kormánynak ; ha pedig lesz valami az előmunkálatokból : akkor joga lesz az illető társulatnak a kormánytól magának a tanulmányozások költségeit visszafizettetni. Ezen okból jó lesz, ha megmarad az eddigi mód ugy, a mint van. De van egy más, sokkal fontosabb ok, s ez a nemzetgazdászati. Azt hiszem: a társulatok sokkal alkalmatosabbak arra, hogy keressék ki és tanulmányozzák a jövedelmező vasutakat, mint a kormány. Ha a kormányra bizzuk ezt: akkor minden megye, minden város azt fogja kívánni, hogy a kormány tanulmányoztassa ezt vagy azt a vasutat, és se vége, se hoszsza nem lesz a tanulmányozásoknak és költségeknek; mig ellenben a társulatok csak azon utakat tanulmányoztalak, hol jövedelemre lehet számítani. Ezen okból jó lesz fenntartania mostani rendszert, és az előmunkálatokat társulatok által csináltatni, és azután az előmunkálatokat és terveket, a mint a miniszter ur ugy is megígérte, a ház elé terjeszteni. Ivacskovics György jegyző (olvassa Simonyi Ernő indítványát.) „Indítvány. Halasztassék el az eperjes-tarnovi vasútra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása akkorra, midőn a munkács-stryi vasútra vonatkozó törvényjavaslat is be lesz terjesztve, hogy így ezen két törvényjavaslat együttesen tárgyaltathassék." Gorove István közlekedési miniszter: Ha t. képviselő ur, Simonyi Ernő, ki ez indítványt benyujtá, indítványával egyszersmind azt akarta volna elérni, hogy az általa kívánt elhalasztás következtében e két vasút közül az egyik megbukjék : talán nem volna az elhalasztás ellen kifogásom; de világos, hogy ő ez elhalasztás alkalmából a kérdést ugy akarja fölállitani, hogy a ház válaszszon a két vasútvonal közül (Simonyi Ernő közbeszól •• Igen, ad akarom !); e kérdés pedig, nézetem szerint, már superálva van, és pedig nem egyszer, hanem háromszor, a háznak igen beható tárgyalása következtében; elhatároztatott a vasúti bizottság és a pénzügyi bizottság, ós különösen az ország közvéleménye által. Visszavezetni az 1871-ki dolgokat oda, hol 1868-ban állottak: ez oly anachronismus volna, melyet az ország sok tekintetben igen drágán fizetne meg. Ennélfogva meg fogja a képviselő ur engedni, hogy azon kérdésnek latolgatásába: a kérdéses 2 vagy 3 vasút közül melyik legyen üdvösebb és hasznosabb a kiépítésre, többé bocsátkozni nem fogok. A mi azonban előadásának azon részét illeti, hogy az építésre nézve mily rendszer követtessék a kormány által : ezen vitát elfogadom, elfogadom pedig nem ugy, mint a mely ma egy határozatot vonna maga után ; hanem hogy a közvélemény és mindnyájan meggyőződjünk, és e tekintetben magunknak biztos tájékozást szerezhessünk. Az, hogy Magyarországban a még ki nem épített vasutak terveit a kormány készíttesse el: egy oly kívánság, melyet legalább is ugy lehetett csak formulázni, hogy ha az ember a dolog practicus kivitelét át nem gondolta. Mert megjegyezvén azt, hogy hazánk a műszaki erőknek csak egy bizonyos mértékével bír; megjegyezvén azt, hogy az ily terveknek elkészítése igen sok időt von maga után, ha méltóztatnak megfontolni azt, mily égetőn, mily sürgetőn kívántatik, hogy a magyarországi vasúthálózat növeltessék és terjesztessék: ez által egy oly rendszer állitatnék föl, mely e tekintetben apriori az ország átalános kívánságaival és, hozzáteszem: érdekeivel ellenkeznék. De még inkább megfontolandó ezen dolog magánál a kivitelnél. Méltóztassanak meggondolni azt, hogy a vasúti részletes terveknek kidolgozása mily véghetetlen nehézségekkel és költségekkel van összekötve! Azután ha a számtalan nehézség leküzdésével a kormány a részletes terveket elkészítette is : hátra van még a munkálatok oly része, mely nem a műszaki közegek befolyása, hanem a politikai hatóság alatt áll. Méltóztatnak jól tudni, hogy azután következnek a magánérdekek, melyeknek meghallgatása a kormány kötelessége, mint az e házban is többször és alaposan hangsúlyoztatott. Itt van továbbá a bejárás, az állomások meghatározása; ezek mind oly kérdések, hogy, ha a kormány által kellene a részletes terveknek előterjesztetniük, mindezen kérdéseknek előlegesen kellene ker észtül vitet ni ök, hogy ennek alapján történhessék meg a részletes tervek kidolgozása. Tehát olyasmit méltóztatik követelni a t. képviselő ur, minek kivitelére a kormány nem vállalkozhatnék anélkül, hogy nevezetes érdekek ne sértetnének. Annálfogva én azt gondolom, hogy a kormány helyesebben nem tehet, mintha azon utón jár el, melyet eddig követett, t. i. az egyes társulatok által benyújtott tervek közül kiválasztja azt, melyet legjobbnak itél, és azt