Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-341

S4L országos ülés május 12. 1871. 221 midőn azt állítja, hogy az felette rósz, és hogy elégedetlenséget fog szülni az országban, és mégis azt mondja,hogy a mi érdekeinket akarjuk azzal előmozdítani. Vagy az egyik nem áll, vagy a másik. Ha ez nagyon rósz: akkor az ellenzék érdé* keit mozdítjuk elő. S el fog tőlünk fordulni az ország; vagy jó, és akkor a t. képviselő ur argumentuma nem áll; mert aí országnak érdekét előmozdítja. Egyébiránt nem tudom t. ház! hogy lehet a kormánynak a pártérdek előmozdítását szemére vetni, mikor egy rendszabályt akar gyorsan létesíteni, melynek elhalasztása érdekében volna.. Megengedem , hogy bizonyos tekintetben ez kártya, melyet kijátszani lehet, de a mint a kormány kijátszotta, az megszűnt létezni. A kormánynak érdekében az volna, hogy ezen ügy elhalasztassék a választások idejére, hogy a választások azon kétséges állapot mellett történjenek, vajon kik fognak kineveztetni, kik fognak törvényszékeket kapni. Ha tehát a kormány saját érdekeit akarná előmozdítani: nem adatna magának e tekintetben meghatalmazást, melynek alapján még a választások megkezdése előtt fogja a szervezést keresztülvinni. Én tehát azt hiszem, hogy e párt inkább ezzel legfényesebb tanúságot tesz arról, hogy az igazságszolgáltatás rendezését pártérdekében felhasználni nem kívánja, legfölebb annyiban, amennyiben ezt minden pártnak tenni kötelessége, hogy e kérdést helyesen oldja meg. Azzal végzem t. ház beszédemet, mivel megkezdettem. Megvallom, a törvényjavaslat nem elégíti ki tökéletesen igényeimet; hanem egy vigaszom van, az t. i. mindamellett, hogy az ország beosztása nem intéztetik el ez alkalommal mint kellene ; nem hozatnak be egyúttal azon változtatások az illetékesség érdekében, a miket én szükségeseknek látok; meg vagyok győződve, hogy a mostani állapothoz képest, akárhogy vitetik keresztül a szervezés, nagy haladás fog történni; hogy tekintve az igazságszolgáltatásnak, jelen állapotát, abban rövid idő alatt mindenesetre nagy javulás fog beállani.Hanem egy nagy feltételt kötök éhez, melyetmár jelezni bátorkodtam és ennekfolytán azon felhívást intézem a t. kormányhoz, annak különösen azon tagjához, ki a szervezést keresztül viszi, hogy minden az egyének alkalmazásától függ, a mennyiben kellő pártatlanság, kellő szorgalom fordittatik az egyének megválasztására: nem kételkedem, hogy az eredmény fényesen igazolni fogja azon állításainkat, melyeket 1869-ben a megyék jogait vitató ellenzék ellenében felállítottunk. És kijelentem azt is, hogy ha az eredmény más volna : ez nem azért fog történni, mivel a mi érveink roszak, nem azért, mert állításaink valótlanok voltak, hanem azért, mert roszul lettek alkalmazva, keresztülvíve. Bészemről nem fogom soha elismerni, hogy a kinevezési rendszernek roszasága volt ezen I eredmény oka, hanem egyedül az, mert jól keresztül nem vitetett; s meg vagyok győződve arról is, hogy nem lehet azt oly roszul keresztül vinni, hogy a mostaninál jobb ne legyen. (Helyeslés jobb felől). Elnök (leszáll, helyét Bittó István foglalja el.) Tisza Kálmán: T. képviselőház! Az előttem szólott igen t. képviselő ur mind midőn nyomatékosan, mind midőn, mint maga is monda, nem komolyan akart beszélni ; mindkét esetben oly furcsákat mondott, melyeket nem lehet szó nélkül hagyni. A t. képviselő ur legelőször is nem foghatja azt föl, hogy ha a dolgok jelen megoldásának módozata fogadtatik el, hogy eshetik az, hogy ezzel az ellenzék elégedetlen legyen, holott ha a végrehajtás nem lesz oly tökéletes, mint ő is szeretné : az csak oda fog vezetni, hogy a túlsó oldal által fölállított elvek nem fognak oly jótékonyak lenni, mint a minők lehetnének; a veszteség tehát a jobb oldal részén van, és nem az ellenzékén. Egy föltétel alatt e tekintetben igaza van, és én azok után, a miket tőle épen most minden képviselőnek érdek általi vezettetéséről hallottam : elhiszem, hogy ő ugy fogja föl a helyzetet, hogy mi itt azért vagyunk, mint két tábor, hogy örüljünk kölcsönösen a másik botlásain, ha hazának kárára van is; de miután ón ezt nem igy fogom föl : természetesen érveléseit sem fogadhatom el; mert én részemről soha nem tudok azon örülni, ha valami, a mi rósz : a kivitel által még rosszabbá tétetik, ha a rósz folytonosan tetőztetik; mert én legalább kiirtanám magamból, ha volna csak egy szikrája is azon érzelemnek, mely pártszempontból örülni tudna azon, ha az alkotmányosság és az ország érdeke csorbulást szenved. (Éljenzés bal felől.) Egyébiránt azt monda a t. képviselő ur, hogy nem lehet most többet tenni, mert nincs időnk a tárgy megfontolására. Furcsa, hogy ezen eszme sem neki, sem a minisztériumnak nem jutott eszébe akkor : mikor azért, hogy e kérdést meg lehessen vitatni, s a 25-ös bizottság dolgozhassák, egy álló hétig nem tartottunk ülést. Átalában ily módon szoktunk mi gazdálkodni az idővel. Megindulunk egy irányban, azért abba hagyunk mindent, mikor aztán ezzel készen vagyunk : eszébe jut egy hatalmas miniszternek mást parancsolni, és félbemarad az egész. Én egyébiránt tagadom azt, hogy ne lehessen a 2 5-ös bizottság javaslatát tárgyalni,