Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-341

811. országos ülés májns 12. 1871. 199 Én t. ház, őszintén megvallom, nem kezes- • kedem adataim helyességéről ; nem kezeskedem j pedig azért, mert azok a minisztérium adatai (Derültség bal felől) s azok alaptalanságáról, legalább e tárgyban, tízszer győződtünk meg a tárgyalás folyamán. De legyenek alaposak vagy alaptalanok ez adatok: a minisztériummal szemben mindig használhatók, mely azokat szolgáltatta. És most, ha oly indítványt tett a minisztérium 1870. évi januáriusban. mely 705 ezer frttal igényel többet, mint a mit most a 25-Ös bizottság kivan, s akkor ezen indítványt maga terjesztette elő; most pedig azt mondja, hogy a 25-ös bizottság által indítványozott, de annál 705,000 frttal kevesebbet igénylő munkálat költségeit nem birja meg az ország: mi ebből a tanulság 1 Az, hogy a minisztérium — s itt készakarva mondok minisztériumot miniszter helyett, mert ily fontos dologban egyes miniszter a tanács nélkül semmit sem tehet — mondom, hogy a minisztérium 1870-ben vagy nem vetett számot a költségekkel s megbocsáthatlan könnyelműséggel dobta a világba javaslatát, vagy ha azt nem tette, akkor ez annak a tanúsága, hogy a minisztérium boldogító kormányzata alatt pénzügyeink másfél év alatt oda sülyedtek, hogy midőn akkor meg bírt volna az igazságszolgáltatásra 705,000 frttal többet: ma ugyanannyival kevesebbet sem bír meg. (Igaz! bal felől.) Tessék a kettő közül választani, akár egyiket akár másikat : mindenik elitéli a minisztérium eljárását. Azt hallottam, t. ház, hogy az egésznek oka azon előítélet, azon elfogultság, mely magának a miniszter urnák nyilatkozata szerint, az országban minden párt kebelében létezik, mely szerint a törvényhatóságok területi épségét a lehetőségig fenntartani akarjuk. Én részemről sokszor hallottam, és hallhatták képviselőtársaim mindnyájan, a nem oly régen elmúlt években, hogy az, hogy Magyarország megyéihez, hogy Magyarország törvényeihez, hogy alkotmányához ragaszkodik : elfogultság, reactionarius szellem. Éppen oly igaz ezen állítás most, mint a milyen igaz volt akkor; mert ha a nemzet nemzet akar maradni: meg kell védeni ragaszkodását némely dolgokhoz, a mai állítólagos reformok ellenében épen ugy, mint megvédte akkor az absolutismus ellen. De különben én tagadom, hogy előítélet legyen. Tudom, vannak mint minden helyes, alapos érzelemnek, ennek is kinövései, tudom, hogy hazánkban a területi felosztás sok helytt olyan, hogy egyes változások fognak abban szükségeltetni; de hogy átalában a törvényhatósági területhez a százados kapcsokhoz ragaszkodás van az országban, ez uraim nem előítélet, ez alapja Magyarország múltjának és jövőjének. (Igás!) Nézzék meg uraim, e ragaszkodás mit tett a kis Magyaorszagban, akár a belszabadság akár a külellenség elleni védelem tekintetében, és nézzék meg, hogy ott, hol széttépték a múlt század végén ezen kapcsot, hol megsemmisítettek mindent, nézzék meg a nagy erős Frankhont, mit tett ezen széttépés akár szabadság, akár védelem tekintetében. Magyarországot, melynek sok tekintetben oly rósz helyzete van, csupán administrationalis kényelem kedvéért megfosztani akarni ezen kapcsoktól: én azt tartom, hogy haza elleni vétség. De ne vitatkozzunk erről. Ám legyen előítélet e ragaszkodás, mondom, nem engedem meg, hogy az, de tegyük fel. Hát egy alkotmányos kormánynak az-e feladata, hogy egy országosan elterjedt nézet és meggyőződés ellen erőszakosan járjon el az ország, a nemzet ellenében ? vagy pedig az-e feladata, hogy oly törvényeket alkosson.melyek a nemzet nagy tömegét kielégítik s megnyugtatják. Ha lát téves és hibás irányt: igyekezzék azt megváltoztatni, igyekezzék a közvéleményt a szerinte jobbnak tartott elfogadására előkészíteni. Alkotmányos kormánynak, azt tartom, ez a feladata. És a mely kormány előítéletnek keresztelvén a nemzet közérzületét, erőszakosan akar ellenkező utat követni, az lehet jóindulatú, lehet felvilágosodott, lehet hazafias absolutismus: de absolutismus marad mindig ; (Helyeslés bal felől.) és a mely képviselőház erre a hatalmat bármely kormánynak megadja, azon képviselőház lehet igen derék, igen okos, igen hazafias férfiak egyesülete: de nem alkotmányos testület. (Helyeslés bal felől.) Tisztelt ház ! Azt gondolom, hogy már ezekből is eléggé kitetszik, hogy én a központi bizottság javaslatát semmi esetben, és semmi szin alatt el nem fogadom. Azonban szabad legyen még azon javaslat minőségét pár szóval jobban is illustrálnom. (Halljuk!) Az első §. , miként már érintettem is, kimondja : hogy az első folyamodásu bíróságok meghatározása, mely magával hozza az ország területi felosztásának e részbeni megváltoztatását : egyenesen a miniszter tetszésére bizatik. De ugy látszik, a javaslat azt hiszi, hogy ezzel még nem adott elég hatalmat a miniszternek arra, hogy sújthasson és jutalmazhasson, mert a 4. §., ha jól emlékszem, még arra is felhatalmazza, hogy ámbár most ő lógja meghatározni, hol le' gyen törvényszék, és hol legyen járásbíróság, saját belátása szerint Ítélvén a fölött, hogy nem mutatkozik-e valamely akadály, még az általa kitűzött helyen is fölfügesztheti a törvényszéket, vagy járásbíróságot. Tehát ez más szóval annyi tesz, hogy még akkor se lehessenek az illetőt | nyugodtak, ha ő jelöli ki a helyeket; hanem még