Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-337

337 országos ülés május 5. 1871. 151 mely járásbíróságnak mely székhelye lesz. Ha megtudja a közönség azt, hogy oly könnyen áll hogy a miniszter megváltoztathatja a helységeket : akkor biztos aklehetünk, hogy ismét búcsújárás lesz a miniszterhez és íolyton ostromoltatni fog, hogy változtassa eme, vagy ama helyet. Ezen tekintetből sem támogathatom a szöveget. Hanem inkább czélszerünek tartanám akként intézkedni, hogy, ha épen valamely nehézség támad akár a kisajátítás, akár az épités körül: ideiglenesen, mig ezen nehézségek elhárítva nem lesznek, egy, természetesen ugyanazon törvényhatóság területén lévő szomszéd járásbíróság bízassák meg a járásbíróság ügyeinek kezelésével. De ha mégis támadnának nehézségek: nem lenne czélszerü, hogy ugyanazon helyen állíttassák föl járásbíróság, a mely kijelölve van, akkor is, a miniszter előterjesztése nyomán csak az országgyűlés intézkedhetik a megváltoztatás iránt. Erre vonatkozó módositványomat vagyok bátor beterjeszteni. Széll Kálmán jegyző (olvassa Mocsáry Lajos módositványát.) A 36. §. 2-ik bekezdése helyébe tétessék: „Ha mindamellett a járásbíróság helyiségének megszerzésénél súlyos nehézség merül fel, az igazságügyminiszter íeljogosittatik a járásbíróság ügyeinek vezetését ideiglenesen más, ugyanazon törvényhatóság területén fekvő szomszéd járásbíróságra bizni. A járásbíróság székhelyének netán szükséges megváltoztatásáról, az igazságügyminiszter előterjesztése folytán, az országgyűlés fog intézkedni." Simonyi Ernő: Bátor voltam tegnap indítványt beadni, mely ezen tárgyra vonatkozik. A t. ház méltóztatott ennek tárgyalását felfüggeszteni. Ha már most törvénybe igtatjuk azt, a mi itt van, ellenkezésbe jövünk azzal, a mi még tárgyalásba veendő. Megvallom különben is, hogy én egyátalában nem értem, mikor mi felhatalmazzuk a minisztert, hogy a kisajátítási törvény értelmében vegyen telket: hogy valami fölötte »agy nehézségre akadna. Nagyobb nehézségre uem akadhat, mint az, hogy a kisajátítási törvény értelmében megszabott árt nem tudja fizetni ; ezen nehézség alól pedig senkit sem lehet íöbmenteni. Megvallom, eltekintve attól is, hogy kérdés alatt van még: vajon a t. ház eme, vagy ama intézményt fogadja-e el? ezen 2-ik kikezdést egészen fölöslegesnek tartom; bátor volnék tehát a t. házat arra kérni: méltóztassék ezen második kikezdést egészen kihagyni. Horváth Döme miniszteri meg hízott: Én sem az egyik, sem a másik módositványhoz nem járulhatok. Azt hiszem : az igazságügyminiszteriumnak nincs azon intentiója, hogy egyelőre a járásbíróságokat palotákba helyezze el, mint Mocsáry képviselő ur említi; de mindenesetre azt sem óhajtja, hogy mindjárt a keletkezésnél a járásbíróságok egyátalán oly helyre költözködjenek, a hol hivatásuknak mindenesetre tekintélyes és legalább egy kis elfér est igénylő hivatásuknak meg nem felelhetnek. Meg vagyok győződve, hogy akkor, midőn annyi járásbíróság székhelyének felállítása és föiszereltetése vétetik czélba : physikai akadályok többé-kevésbbé fognak fölmerülni, és akkor a minisztériumnak ezen felhatalmazásra szüksége lesz, és én nem látom ez által sem a czélt, sem a kivitelt veszélyeztetve ; és pedig azért, mert utoljára tartozik bejelenteni a törvényhozásnak. Ha csakugyan selejtesen intézkedett a minisztérium, a törvényhozásnak módjában áll az intézkedést megszüntetni. Kérem a szetdiezet elfogadtatását. Tisza Kálmán : Nem tudom t. ház méltóztat ik-e ezt ma tárgyalni, vagy pedig elfogadni Simonyi képviselő ur kérését, hogy ennek tárgyalása akkorra halasztassék, a mikor az indítvány fog tárgyaltatni; én részemről ezt tökéletesen indokolt kívánságnak találom és ha méltóztatik elfogadni : tartózkodni fogok most a tárgyhoz szólani. (Felkiáltások: Kíliagyandó!) Elnök: Indítványba tétetett, hogy függesztessék fel a tárgyalás alatt levő szakasz iránti határozat-hozatal. Kívánja a t. ház függőben tartani? (Helyeslés.) Tehát függőben fog tartatni. Jámbor Pál jegyző (olvassa a volt 36. most 35. §4.) Várady Gábor: T. ház! az idő előre haladván: módositványomat egyszerűen fel fogom olvasni, (olvas:) „Utasittatik az igazságügyminiszter az 1868. évi L1V. törvényczikk 6. §-a alapján, hogy az ügyviteli szabályokat az ezen törvény nyomán netán szükséges módosításokkal terjeszsze a törvényhozás elé." Az idézett §. igy szól: az ügyviteli szabályok közelebbi meghatározása, a törvényhozás további intézkedéséig, az igazságügyminiszteri umnak tartatik fenn. Elismerte tehát az igazságügyminiszter ur maga. midőn ezen törvényt részéről is elfogadta és beleegyezett, hogy az ügyviteli szabályok megalkotása a törvényhozás köréhez tartozik. Három év eltelt azóta, nem hiszem tehát, hogy időelőttinek lehessen mondani. Hodossy Imre központi előadó: Ezen törvényszékek a régi perrendtartás alapján fognak eljárni, már most készül az uj perrend-