Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-337
146 837. országos ülés májns 5 J871. delkezett ezekről is. Most megváltozott a viszony. A törvényszéki elnök fog, még pedig közvetlenül, a börtönök fölött őrködni ; legalább én azt hiszem, hogyugy lesz.mert ő államtisztviselő, kinek mindenesetre jogának kell lenni, a börtönök iránt utasításokat adni. Az alispánt azonban annak kitenni nem szeretném, hogy ő, ki a megyének első hivatalnoka, nem megyei hivatalnoktól utasítást legyen kénytelen elfogadni és teljesíteni. Felhozhatnék még egyebeket is, de még csak arra a karok reflectálni, mit a t. előadó ur felhozott! hogy nem fogadhatja el Várady indítványát ; mert hisz oly eset is lehet, hogy kétség van aziránt, vajon a törvényhatóságé-e azon ház, vagy nem ? Várady inódositványa azt mondja, hogy a törvényhatóságok fekvőségei ezentúl is tulajdonuk maradnak, ha tehát eddig nem volt tulajdonuk, azontúl sem lesz azzá. De itt a fölött ítélni : hogy tulajdonuk-e vagy sem ? mint maga az előadó ur is mondja, nem vagyunk hivatva; de azt igen is mondhatjuk, a meanyiben eddig tulajdonában volt: ezentúl is tulajdonában marad a megváltozott viszony daczára. T. képviselőház! Lehetne még e tárgyról többet is mondanom; de részemről azt hiszem, hogy a dolog valóban oly tiszta, és Várady módositványa semmit nem akar egyebet, mint hogy az, a mi méltányos és helyes, kimondassák ; és láztatom magamat azon réménynyel, hogy ezen módositvány el is fog fogadtatni. Mert azon érv, melyet hasonlókép az előadó ur hozott föl, hogy itt a módozat meghatározásába ne menjünk: az ismét nem érv ; mert Várady képviviselő ur nem a módozatok, hanem az elvek megállapításáról szól, mely elvek alapján lesznek majd azután a módozatok megállapitandók; elveket pedig megállapítani okvetlenül szükséges. JÉu azt tartom, hogy annak meghatározása : kié maradjon a tulajdon jog ? az elv, és nem módozat. Annak meghatározása, hogy a terheket, melyek vele járnak, ki tartozzék viselni: az nem módozat, hanem elv. A módozat azután az lesz, hogy minden egyes esetben a körülmények szerint mi legyen az arány. Ajánlom a módositvány elfogadását. (Helyeslés.) Pulszky Agost: T. ház ! Előttem szóló t. képviselőtársam elveivel és azon elvekkel, melyek a benyújtott módositványban foglaltatnak, tökéletesen egyetértek. Csak egy módositványt vagyok bátor beadni, melyet azt hiszem, hogy a módositványt benyújtott képviselő ur is el fog fogadni, mivel csupán az elvnek praegnánsabb, világosabb kifejezését czélozza, s annak ugy szólván eompletirozására szolgál. A módositvány igy hangzik: „ezen szó „fekvőségei" elé a következő szavak tétessenek : „kétségtelen tulajdonát képező" A második módositvány lényegesebb s azt tartalmazza, hogy ezen szó helyett: „levő" fogadtassák el: „törvénykezési ezélokból átvállalt." Ez arra irányul, hogy ezen épületeken lehetnek többféle terhek, melyek nem törvénykezési ezélokból vállaltattak át, hanem útépítés s más megyei kiadások ezéljából, melyek a törvénykezéssel semminemű összefüggésben nincsenek. Azt hiszem : nem méltányos a kormánytól követelni azt, hogy a törvénykezéstől idegenszerű ily terheket átvállaljon. Ajánlom módositványomat. {Nagy zaj. Felkiáltások: Nem fogadjuk el.' Csiky Sándor; T. ház! (Zaj. Elnök csenget.) Ugy vagyok meggyőződve, miként a törvényhatóságoknak, házaik és épületeik, melyek e 34-ik §-ban átalánosságban meg vannak említve, legyenek azok városiak, legyenek azok megyeiek, egyiránt olyan tulajdonát képezik mint akármely magános sajátja Nem is igen tudnék rá esetet t. ház, — meglehet, hogy a régi időben talán fordulhatott elő—, hogy az állam segélyezte a megyéket törvényhatósági épületeiknek kiállításában. Azonban nagyon ritka ily eset lehet a hazában; de ha volna is : az az illető bírónak, kinek ítélete alá terjesztendő a kérdés, elhatározásától fog függni. (Nagy zaj.) Azt mi is meg tudjuk tenni, hogy mikor a jobb oldalon egyik másik beszél, azt lezugjuk; de azt hiszem, hogy ez a képviselőház méltóságával nem hangzik össze. Ha helytelent mondok méltóztassék megezáfolni; ha helyeset mondok. méltóztassék elfogadni ; de mindenesetre türelemmel méltóztassanak lenni, hogy kiki szólhasson azon ügyhöz, a melyhez szólni akar. En nem akarom véleményemet senkire rá erőszakolni; hanem a haza közérdekének előmozdítása végett vagyok itt mint nemzeti képviselő; kérem tehát hogy figyelemmel hallgatni méltóztassanak. (Helyeslés.) T. ház! Mondom, ugy vag3 r ok meggyőződve, hogy ily esetekben, ha volnának: dönt a biró, hogy amit az állam segélyül adott az épület kiállítására, kapja vissza. Erről az állam rendelkezhetik ; de a mit a megyék magánosok adakozásaiból építettek, vagy a városok pénzükből kiállítottak : ez oly tulajdonuk, mint akármely magánosnak, vagy a/, államnak a vagyona. Itt a fölött rendelkezni, a mi a másé, hogy az vétessék el tőle,' vagy hogy azt ingyen átadni tartozik, amint^e pontban kimondva van : én ezt, t. ház eommunisticus tendenfiának tartom. (Derültség.) ' Ha ily törvényeket alkotunk : akkor nincs tulajdon, akkor nincs vagyonbátorság, és ezt a vagyon bátorságot maga a képviselőház rombolja le. Eszerint, ha mások többen jönnek össze, mint mi: rendelkezhetnek e gy harmadik-
