Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-314

82 ci4. országw Més mércdtts 20. 1871. der dans les conjonetures présentes une attitűdé passive et la neutralité lui est donc commandée." Azonban erősen megbánja ezen passivitást Apponyihoz september 29-én irt levelében, hol kimondja, hogy bár a kezdeményezést kénytelen a londoni és orosz kabinetnek engedni, mégis erősen kívánja, hogy Európa tespedóséből kimozduljon: „Sí les motifs que je viens d'expliquer nous engagent á abandonner finitiative aixx Cabinets de Londres et de St. Pétersburg, nous n'en sommes pas moins vivement pénétrés du désir de voir sortir l'Europe de l'espéce de torpeur ou elle semble plongée en face d'une grandé eonvulsion." — Es tovább csaknem ugyanazt ismétli a levél végszavaiban: „Ne craignons pas enfin de le dire; ee qui aujourd' hui sert puissament á proIonger la lutte jusqu

7 aux derniéres horreurs d'un guerre d'extermination, ce sönt d'un eoté les illusions et les fausses espérances, de l'autre Findiíférence et le mépris á l'eudroit de l'Europe speetatrice du eombat. Mais, je le répéte, ce n'est pas le Gouvernement Imperial et Royal qui peut se mettre en avant; son initiative serait mai comprise par les deux parties; agissant comme encouragement fatál sur J'une, elle serait interprétée comme intervention hostile par 1'autre." Ugyauigy panaszkodik Beust október 3-án Metternichhez Toursba irt levelében : „Nous formons des voeux ardents pour le rétablissements d'uné paise solide et honorable. Nous sommes préts a y contribuer en joignant nos effbrts á ceux qui seraient tentés dans ce but par l'Angleterre et la Russie. Nous verrions avec plaisir ces deux Puissances prendre á cet égard une initiative que les circonstances ne nous permettent pas de saisir avec les mémes ehauees de suecés. Selon notre opinion, la torpeur de l'Europe en présence de la guerre actuelle est une laute regrettable et nous croyons que si les Cabinets s'entendaient pour interposer leurs bons offices, Ieur voix pourrait exercer une influence salutaire." Még erősebben fejezi ki magát Choteck Pétervárra ottóber 12-én irt levelében, hol magát a pusztába kiáltónak nevezi: „Les avantages d

1 une action collective de l'Europe neutre me paraissent donc hors de doute et, dussé-je précher dans le désert, je ne me lasserai pas de les fairé resortir." Végre legföltünőbben nyilatkozik e tekintetben Beust Wimpffenhez Berlinbe október 13-án irt levelében, hol világosan helyteleníti az oroszok tartását, hanem azért még sem mer ez ellen föllépni. „Rücksichten auf eigene Interessen sind es nicht, welche die Regierung OesterreiehUngarns beklagen lassen, dass auf dem Punkte, zu welchem die Dinge gediehen sind, jede friedliche Einflussnahme der neutralen Machte fehlt. Aber es ist ihr unmöglich, in der Weise, wie es neuerlich von Seite des St. Petersburger Cabinets gesehieht, die absolute Enthaltung des unbetheiligten Európa zu biliigen und zu empfehlen. Sie halt es vielmehr für Pflicht, auszuspr. chen, dass sie noch an allgemein europaische Interessen glaubt, und dass sie eine durch unparteiische Einwirkungen der Neutralen herbeigeführten Frieden der Vernichtung weiterer Hunderttausende vorziehen würde." De itt már a porosz előtti félelem is nyilatkozik, midőn a levél végén kimondatik, hogy a jegyzéket csak fölhívás folytán olvassa föl: „Ich wiederhole indessen ausdrücklich, dass Vorstehendes nur für den Pali geschrieben ist, dass Euer Excellenz Anlass gégében werden sollte, sich über den angeregfcen Gegenstand auszusprechen. Unser Interessé ist mit der vollstándigsten Enthaltsamkeit vereinbar, und wird von der langeren Dauer des Krieges wenig berührt. Nichts kann uns daher ferner liegen, als die Absieht, Rathschláge, oder Anerbietungen entgegenzubringen." Ha azok, miket idéztem, nem bizonyítják az orosz előtti félelmet Beust részéről, nem akarva, a mi kormányunk részéről akarva : akkor nemcsak Talayranddal mondhatjuk, hogy a nyelv az embernek gondolatai eltitkolására adatott, hanem egyenesen valódi véleménye ellenkez őjének kifejezésére. (Helyeslés a szélső bal oldalról.) Van még pár észrevételem, melyet részint Kállay barátom, részint Schvarcz Gyula képviselő ur megjegyzéseire kell tennem. Az első az t. L, hogy — miként Kállay barátom mondja — az egyensúly nincs megtámadva ; holott másutt azt hangoztatják, hogy most Európában csak egyetlen egy nagy-hatalom van: a porosz. Már hogy ily körülmények közt ne volna megtámadva az egyensúly, azt nem látom át. Mondta továbbá : „qui habét tempus, habét vitám". Hátha ezt a porosz GalgenMstre fordítja? a mitől igen lehet tartanunk. Nehezebb állásom van Schvarcz Gyula ellenében, mert kímélettel elbánni nagyon nehéz ott, hol a kímélet egy nemzet iránti óesárlást takarna. Schwarcz Gyula: Félre értett. Henszlmann Imre : Ez félreértés nem lehet, mert ezen megtámadás, ezen ócsárlás majdnem fél óráig tartott. (Helyeslés a szélső bal felől.) Erre a legkevesebb, a mit mondhatok, az, hogy ezen óesárlást azt hiszem, mindnyájan visszautasítjuk, abban mi semmiféle részt nem veszünk, azt a mi magunkévá nem teszszük. (Helyeslés ssélső bal felől.) Ez, m ondóm, a legkeve-