Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-312
34 3 ' 2- országos lile vüli bevételeinkből-e, vagy ezek egyikéből sem, ugy kölcsönözvén azt? A képviselő nr által helytelenített íorma segélyével ez is kifejezésre jön; sőt nemcsak ez, hanem még az is, hogy mibe kerül nekünk e kölcsön a folyó kormányzati évre. Mellékhaszna e formának még az, hogy elejét vesai azon hamis látszatnak, mintha ez építés az országnak akár rendes, akár rendkívüli bevételeiből lenne eszközölhető. E hamis látszat fölidézését akartuk kerülni, s kitüntetni a valóságot magát. Hogy a kérdéses összeget kölcsön veszszük, az bizony épen nem dicsőség, de valóság. Hasonlóképen van a dolog a nyeremény-kölcsönnel, amelyre nézve megint határozottan megmondtuk, hogy azon kölcsönből befolyt ennyi megennyi; és hogy ezt, és épen ezt oda adtuk az illető orgánumnak elköltés végett. Miodaz, ami kölcsön van véve, kétszer jön elő ugy a bevételben, mint a kiadásban. Mint bevétel bejön egyszer a kölcsönzés alkalmából, s kiadásba megy: mert az állam a kölcsönt nem tartogathatja ott; hanem kiadja az illető közegnek. Ez aztán újra beveszi ós újra kiadja, de már véglegesen. Ez igaz, és pedig épen így igaz az utolsó betűig. A ki nem adja vissza az egész igazságot, az elhallgatja, eltitkolja; nem mondom, hogy elhazudja annak egy részét. Nem mondom, hogy elhazudja; nem akarván a t. képviselő urat azon térre követni, amelyre ő állott, — bár neki azt rósz néven nem veszem. A képviselő ur kimondta, hogy ő nem nagyon vallásos. Ha nem mondja, ezt nem tudtam volna; de hogy a fogalmak tisztázásában nem erős, azt a nélkül is tudtam. A képviselő ur megjegyzé, hogy kit sem sért, ha kimondja, hogy hazugság az, amit a pénzügyi bizottság befoglalt a törvényjavaslatba. Engedelmet kérek, ha az ember valakinek előadására azt mondja, hogy az hazugság: azzal azt sérti, mivelhogy a hazugság fogalmában kettő foglaltatik , egyik : hogy az állított tétel ne legyen igaz, másik : hogy az illető szándékosan állítsa az igaztalant. Hol az utóbbi körülmény fön nem forog, ott nincs hazugság, hanem csak téves állítás; a hazugság roszhiszemüséget föltételez, s ezért sértés nélkül senkinek sem tulajdonitható. De azért mégsem veszem kifejezését rósz néven a képviselő urnák; mert hiszen ő ezzel nem volt tisztában, mint sok egyébbel nincs. (Élénk tetszés jobb felől.) Ismétlem, csak az jelenik meg kétszer ugy bevételként, mint kiadásként, a mi valóban kölesönzésből ered. Ami az országnak saját bevételi forrásaiból veszi eredetét, annak nem kell kétszer megjelenni, s ennélfogva nem kell márczius 18. 1871. átfutó tételt formálni, akár az első, akár a második, akár a harmadik csoportban foglaltassék is. Ez az oka, hogy a földtehermentesitési és örökváltsági rovatnál, valamint a szőllődézsmánál megjelenő összegeket nem is találja meg a képviselő ur kétszer, hanem csak egyszer: mert azok valóban az ország saját jövedelmi forrásaiból erednek, s ahol befolynak, ott fel is használtatnak. Ha azt akarjuk, hogy világosan lássunk, különösen ha azt akarjuk, hogy puriflcalhassunk az eddigi budgetek és a mostani budget közt: tagadhatlan, hogy kettő közül egyet meg kell tennünk, vagy ha ugy tetszik, próba okáért mind a kettőt is megtehetjük: t. i. vagy le kell ütnünk a jelen budget-törvényből azon átfutó tételeket, melyek ezen uj forma következtében állanak elő, a mi körülbelül 40 milliót tesz; vagy a tavalyi előirányzatot kell átönteni ezen formába, a mi szintén nem nagy mesterség, s akkor meglátjuk: hogyan viszonylik egymáshoz a két előirányzat. A múlt évre előirányott összeg, a mint a tavalyi előirányatból méltóztatik tudni: tett a póthitelel nélkül 192.557,33S frtot. A póthitelekkel együtt, — melyek az év folytán részint a képviselőház, illetőleg a magyar törvényhozás, részint a delegatiók által megszavazva lettek, — ezen összeg fölemelkedett 206.575,879 forintra. Ez volt a tavalyi budgetben a kiadási rovat ; a fedezet pedig volt 184,332.859 forint. A folyó évi előirányzat szerint, ellenben, ha az átfutókat le nem ütjük: a szükséglet 260.804,172 frtot, a fedezet pedig 242.261,810 frtot tesz. De ismétlem, igy lehetlen az összehasonlítás; hogy lehetővé legyen: az átfutok szaporodását, azt, a mivel az átfutó tételek ez évben a változott forma miatt szaporodtak, le kell ütni a mostani előirányzatból. Ha ezt teszszük: akkor a jelen évben 220.249,868 frtnyi szükséglet fog mutatkozni, és 201.707,506 frt fedezet. így áll a dolog valósággal. Ennélfogva a jelen évi szükséglet, a melyben, ismétlem, még mindig vannak átfutok, de csak olyanok, melyek a múlt évben is benne voltak, 14.673,989 írttal haladja meg a tavalyit, mig a fedezet 18.374,647 frttal nagyobb s követ-kezőleg az ez évre előirányzott deficit 3.700,658 frttal kisebb, mint volt a tavalyi az összes póthitelekkel együtt. Igen, miután az 1870-ki budget-törvényben, elkészültekor mutatkozott 8.224,479 frtnyi hiány: fölemelkedett, apóthitelekkel, mintegy 22.243,020 forintra. A mostani 18.542,362 frtnyi deficit és az előbbi év deficitje közt tehát 3.700,658 frt. különbözet mutatkozik a jelen év javára. Ez az
