Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-312

312. országos ütés márczius 18 1871. 31 minden tartozása és minden kölcsöne bevétessék a budgetbe: más módon értette ezen határozatot, mint azt a pénzügyi bizottság végrehajtotta. Szerinte nem kellett volna a kiadásoknak és bevételeknek egy harmadik kategóriáját fölállítani, hanem ezeket a rendesek közé venni; és implicite azon naivságról méltóztatott vádolni a pénzügyi bizottságot, hogy, midőn a pénzügyi bizottság ezen utóbbi nézetet követte, és a bevételek és kiadások 3-ik csoportját hitel és pénztári müveletekből származtatja: akkor a bizottság azon naiv nézetben lett volna, hogy csupán átfutó tóteleket állit föl. Ez volt a képviselő ur kiindulási pontja, és ebből magyarázta ki azt, hogy, miután ezen tételek nem képezhetnek átfutó tételeket: helytelenül járt el a pényügyi bizottság, hogy elválasztotta és nem a rendesek közé tette azokat. Engedelmet kérek: én azt hiszem, hogy a ki átnézi ezen budgetet. nem mondhatja, hogy a hitelmüveletek csoportja csak átfutó tételekből áll; a pénzügyi bizottság sem tekintette e tételeket ilyeneknek tisztelt ház, azért hogy az összegek 3 — 4 czimen át főösszegekben összevágnak: és mert a kiadásban fölvett összeg annyira rug, amint fedezetül be van véve a tételek közé: ezért még nem lehet mondani, hogy ezek pusztán és egyedid átfutó tételek; hanem a pénzügyi bizottság ezeket azért választotta külön, mert az államnak nem képezik sem rendes.sem rendkívüli bevételeit és kiadásait. Kérdem tehát: hova tette volna azokat a pénzügyi bizottság, miután azok sem egyik, sem másik categoriába nem tartoznak és mégis fölveendők voltak a hozott határozat alapján e költségvetésbe ? Itt van a földtehermentesitési adósság, — sorra veszem valamennyit ,• — a földtehermentesitési adósság az államnak nem rendes bevétele és kiadása azon értelemben, a mint azt pénzügyi szempontból venni szoktuk; mert a mely pillanatban a földtehermentesitési teher törlesztve lesz, a mint a tőke amortisáltatott, és az állam által kiszolgáltatott előlegek megtérítve lesznek : akkor a földtehermentesitési adósság tételei a budgetből ki fognak esni. és a bevételek, melyek ;.nnak fedezésére szolgálnak az egyenes adóknak: a földadónál 9% illetőleg a többi egyenes adónál, 30% le fog vonatni az adóalapból. Tehát ez nem rendes bevétel; de nem is rendkívüli bevétel: mert még nagyon soká fog tartani, mig azon iclő bekövetkezik, hogy az még e tehertől menekül. Ezen adósság fundált, consolidált adósságát képezi az államnak, és ez nem lebegő adósság; tehát nem is rendkiviili tétel. Mi marad már most hátra, ha ezen két tétel közé belső természeténél, létalapjánál fogva nem vehető föl? Nem lehet egyebet tenni-, mint annak számára külön csoportot állítani fel. Ilyen a szőlődézsma-váltságkölesön, a sorsjegy-költsön és a vasuti-kölesön is, melyek mindannyian nem rendes bevételek és kiadások, de nem is rendkívüliek : mert fundált adósságok. Természetes tehát, hogy azok külön választásánál épen azon intentio vezette a pénzügyi bizottságot, hogy az állam mérlegét ne hamisítsa meg, hogy valótlanná ne tegye azt, mert külön választotta a költségnek megfelelő fedezetet, leszámította a földtehermentesitési adósság fedezésére, az államadókra praeliminált összegnek 9%-, illetőleg 30%-ét; külön választotta a többi költségeknek megfelelő fedezetet, és egy harmadik csoportba vette azokat fel. És h-a az igen t. képviselő ur a 4. §.a. 1. sorából — mert ott az van mondva, hogy összesen 260 millió szükséglet vétetik föl — azt méltóztatik következtetni, hogy az egész költségvetési törvényt meghamisítottuk, és az államháztartás valóságos mérlegét megmásítottuk : engedelmet kérek magas financiális képzettségének daczára, melyről oly sokat hallottam : én azon állítását nem fogadom el, és most máiigen átlátom, — ha azt az igen t. Képviselő ur nem is méltóztatott volna mondani, — hogy a költségvetési törvényt nem méltóztatott bővebb tanulmányozási a méltatni, és hogy azt csak tegnap délben méltóztatott egy hosszú ut fáradalmai után kézbevenni. Mert a ki tanulmányra méltatja e budgettörvényt: látni fogja, hogy a rendes bevételek és kiadások elkülönítve jelennek meg, a rendkívüli kiadások és bevételek szintén elkülönítve soroltatnak föl, ezen 55 millióra menő pénztári budget szintén külön van választva, és hogy az állam valóságos bevételeit, kiadásait rendkívüli bevételei és kiadásai közé ezen 55 milliót nem fogják oda számítani — mert ezen összegek kövér betűkkel vannak a rendes és rendkívüliekből elválasztva s hogy ezt a pénzügyi bizottság következetesen keresztülvigye, a deficit megjelölését a 4-ik §-ban külön választotta. S itt t. ház, mit mond a pénzügyi bizottság ? Nem azt, hogy 18 millió a deficit: hanem azt, I.ogy a rendes kiadásoknál 4 millió, a rendkívüli kiadásoknál 12 millió és a hitelmüveleteknél 1.755,000 frt. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy függelékül kellett volna a hitelmüveletekről szóló pontot a költségvetési törvényhez csatolni. Az én fölfogásom szerint, melyet a törvéayszerkesztósről birok és azon csekély gyakorlatnál fogva,melyet magamnak szereztem, mióta e ház tagjának lenni szerencsém van, nekem e tekintetben más fogalmam van. Függeléket a törvényben nem ismerek. A mi a törvényhez való, annak a törvénybe* beis kell menni, és hogy a pénzügyi bizottság e