Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-312

312. országos ülés márczius 18. 1871. 29 azt látjuk, hogy itt átfutó tételről szó nem le­het ; hanem hogy itt valódi bevételekkel és kiadá­sokkal van dolgunk. Legyen szabad még egy-két példával illus­trálni előadásomat. Itt a „C csoport alatt „hi­tel és pénztármüveleti bevételek" első sorban figuráinak, az egyenes adók 9, illetőleg 30°j 0-a 16.290,000 írt: kérdem átfutó tétel-e ez ? Ez va­lódi adó, melyet az állam az adózók zsebéből vesz ki, és ő alkalmazza erre vagy arra ; tehát ez igen komoly, igén valóságos bevétel : ezt át­futó tételnek nem lehet nevezni. (Kerkapoly pénzügyminiszter helyeslőleg int.) Ezt elismeri a t. pénzügyminiszter ur is, lehetetlen is volna el nem ismernie, és nagyon örvendek, hogy elis­meri. Továbbá itt van a vasúti kölcsön a vas­utak és gyárak tiszta jövedelme 1.404,472 frt. Ezt szintén nem lehet mondani átfutó tételnek, s minthogy ez valódi jövedelem, melyet bár az állam incassál, de odafordit, a hova neki tet­szik. Szintúgy van a kiadásoknál : a „C" alatt azt látjuk: „a kamatozó kincstári utalványok előállítási és kezelési költségei." Ha az ál­lam ezen kamatozó kincstári utalványokat valami társulat számára készíttetné, a melytől visszakapná a ráfordított pénzt: akkor átfutó té­telnek lehetne nevezni ez összeget; de minthogy ő fizeti, ő kezeli: nem az. Tehát azt be kell is­merni, hogy a harmadik csoport semmiképen nem áll átfutó tételekből : ezeket tehát átfutó tételeknek nevezni nem lehet. Mit jelent tehát ezen 3-ik csoport 1 A t. ház határozatával azt akarta elérni, 1-ször, hogy nagyobb legyen a világosság és va­lóság a budget-törvényben: 2-or, hogy ki legyen mutatva minden hitelmüvelet valódi állapota. Elértűk-e e czélt? Nagyon sajnálom, de ke­reken tagadnom kell, hogy nagyobb volna a vi­lágosság ; kereken kell tagadnom, hogy ki lenne mutatva a valódi állapot. Ha azt akarjuk, hogy ki legyen mutatva minden hitelműveletnek álla­pota, mit kellett volna tenni, hogy a ház hatá­rozatainak meg legyen felelve ? Azt kellett volna tenni, hogy minden bevétel, legyen az akár adó, legyen az kölcsön, vagy más valami : benlegyen a bevételekben, vagy a rendes, vagy a rendkí­vüliek közt, hogy minden kiadás, legyen az ren­des vagy rendkívüli, a kiadásokban és azután melléklet — vagy függelékben külön legyen ki­mutatva minden hitelmüvelet valódi állapota. De a pénzügyi bizottság egészen máskép cselekedett. A pénzügyi bizottság az egyik té­telt bevette a rendes, vagy rendkívüli kiadásokba, a másik tételbe be nem vette, szintúgy az egyi­ket a harmadik rovat a'á sorozta, a másikat nem. Semmi rendszert nem lehet itt föltalálni és ezen rendszer-hiány következtében olyan a za­var, hogy ugyanazon tétel kétszer jön elő, és a, számokat egészen meghamisítja. Ha ez lett volna csak mint melléklet a hitelmüveletek kimuta­tására : akkor természetesen, mint minden szám­adásnál, a mint az akár a magánembernél, akár az államnál történik, ugy történt volna, hogy a főlajstromban kimutatnak minden bevételt, kia­dást, és azután hozzá mellékelnek valamely mellékletet vagy függeléket, mely bizonyos ope­ratióimak részleteit adja elő. A ház ezt akarta és a pénzügyi bizottság ezt nem tette. így például a bevételek közt a harmadik rovatban a hitelmüveleti bevételek közt figurái 2.060,000 frt, mely a sorsjegy-köl­csönből adatik a Duna szabályozására. Nagyon szeretném tudni, hogy miért nem vétetett föl a bevételek közé azon 3 — 4 millió, mely ugyan­azon kölcsönből adatik a sugárút építésére ? Én itt külömbséget nem látok és mégis az egyiket bevette, a másikat pedig nem. Ezt szintén csak­úgy tudnám fölfogni, ha melléklet lett volna, és mely melléklet föltüntetné részletesen az előbbi adatokat, és akkor semmikep nem volna szabad a mellékletben még egyszer hozzá szá­mítani az átalános összegeket : mert ezek már benne voltak. Mit látunk itt ? Először is t. ház ! a má­sodik rovat kiadásai közt figurái 22.000,000. mely a kölcsönből fordittatik a vasutak építésére és a harmadik rovatban a hitelmüveletek opera­tiójánál újból látjuk figurálni ezen 22 milliót, s ez épen ugy van, mint a színházaknál, a hol kevés a katonaság, hogy a hadsereg nagyobb legyen, ugyanazon katonákat kétszer-háromszor léptetik el. Tehát igaz, hogy ezen 22 millió kétszer számíttatik föl, és az összeadásban ez eredményezi a 260 milliót, mert, ha csak egyszer számítjuk ezen 22 milliót : akkor nem 260, hanem csak 238 millió lesz a kiadás. Szintúgy van a 2 millió 60,000 forintalt, mely a Duna-szabályozásra fordittatik. Előjön ez már a rendkívüli kiadások közt, és előjön másodszor a III-ik rovatban. Es mégis a törvény­javaslat nem mondja ki, hogy ez ismétlés, ha­nem összeadást csinál; itt van 150 millió, azu­tán 50 millió, azután még 60 millió, ez tesz 260 milliót. T. ház! Nem nagyon vallásos ember va­gyok ugyan, de van egy dogma, mely előtt mindig meghajlom, s ez az : hogy kétszer kettő csak négy, és nem három, sem nem öt. Ezen dogma ellen vétett a pénzügyi bizottság, midőn ugyanazon számot kétszer számította be. Ha ez igaz, — és senki sem czáfolja ezt meg, mert itt állnak a számok, itt állnak a té­telek -- akkor teljes igazam volt t. ház, meg-

Next

/
Thumbnails
Contents