Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-324

324. országos Ölés ápril I. !S75. 347 béresek és volt földesurak közt ily roppant különbséget teszünk és bajos volna indokolni azt, hogy miért voltak kötelesek az eddig szabályzóit úrbéresek a maradék földek megváltási-ára után az 1848. évtől járó kamatokat fizetni, és miért engedtetik ez el az ezentúl szabályozandó úrbéreseknek, és méltán kérdés fog támadni az illetők közt az iránt : vajon a törvényhozás méltányosan és igazságosan járt-e el akkor, midőn őket az 1848. óta hátra levő kamatok megadására kötelezte ? T. ház! Kivált a mi vidékünkén, Komárom, Hont, Nógrád, Nyitra megyékben, hol talán legnagyobb mennyiségben vannak maradvány földek : az úrbéri szabályozás épen azért, mert az a volt földe surak érdekében állt, legnagyobbrészt kereszt ül vitetett, ily rémitő teherrel, ámbár méltányosan és igazságosan. Az 1848. évi IX. és XII. törvényezikkekből kifolyólag, a rendbeszedés keresztülvitelének legnagyobb indoka az volt, hogy a kamatokat ne engedjék iölszaporodni s azáltal magukat napról napra inkább a végpusztulásnak kitenni. Ily úrbéri rendbeszédeseknél sok úrbéres a kamatok fejében a maradvány földek bizonyos részét átengedte, holott az ezentúl szabályozandók ezen tehertől egészen föl lennének mentve. Én az ily nem méltányos és nem igazságos megkülönböztetést az ezentúl szabályozandó és a már szabályozott úrbéresek közt nem óhajtom; hanem kívánom, hogy tartassák főn az eddigi megváltási mód. Ha ezen kamatfizetés igazságtalan lett volna: szükséges lett volna a megváltott úrbéreseket ezen fizetés alól fölmenteni; mert bizonyosan tudja a t. miniszter ur, hogy ezen maradvány földek utáni kamatok fizetése csak kanczellariai rendeleten alapul; de miután végre a felelős minisztérium ezen rendeletet hatályban föntartotta, miután ennek hatályban föntartása iránt soha fölszólamlás nem történt, azáltal, hogy maga a t. kormány is a volt úrbéresek azon meggyőződését táplálta, hogy a megváltási ár kamatait fizetni kötelesek; már most az ellenkező irányban haladás : azt merem állítani, hogy a volt úrbéresek irányában nem egészen tiszta eljáráskép tűnnék föl. Én tehát bátor vagyok, a következő módositványt beterjeszteni: „Módositvány a 18-ik §-ra nézve. A váltságösszeg után 5% kamat 1848. május 1-sö napjától jár. (Bal felől: Ellenmondás.) Huszár Imre központi bizottsági előadó : T. ház! Nem tarthatom hivatásomnak hosszasan fejtegetni azon indokokat, melyeknél fogva a Paczolay képviselő ur által bemutatott módositványhoz teljességgel nem járulhatok. Kötelességem azonban constatálni a központi bizottság álláspontját, és kötelességem elmondani azon indokokat, a melyeknél fogva a központi bizottság a 18-ik §-t ugy szövegezte ós azt ugy terjesztette be, a mint azt ajánlani szerencsém volt. Ezek szóról szóra befoglaltatnak azon indokolásában, melyet az igazságügyminiszter ur beadott, mely ugy hiszem, tételről tételre meg fogja dönteni a képviselő ur módositványát. Miután az még itt a házban fölolvasva nem volt, bátor leszek azt egyszerűen fölolvasni. Az indokolás 4-ik pontja így hangzik: ,,A törvényjavaslat 19. most 18. szakasza egy kérdéstold meg, a melyet az 1853. márczius 2-án kelt földtehermentesitési rendelet 14. §-a megoldatlanul hagyott, és mely az udvari kanezellaria 1862. szeptember 25-én 15,491. szám alatt kelt rendeletében talált megoldást olyképen, hogy a maradványföldek váltságának tőkéjétől egyszersmind akarnátok 1848. május 1-től kezdve 5°/

0-a] megszabandók." Ezen rendelet ellen az ország minden részéből az országgyűléshez és a minisztériumhoz számos kérvény érkezett, mert az úrbéri telkek birtokosai felettébb terhelve érezték magukat azáltal, hogy egyszerre 16 évi kamathátralék fizetésére köteleztettek anélkül, hogy késedelmeseknek lennének tekinthető k. Ezen rendelet, törvény erejével nem birván, tekintetbe sem jöhet: a kérdés végleges megoldása tehát már most a törvényhozás elhatározásától függ. A javaslat 19. §-a szerint a kamatfizetés a birtokrendezés befejezésének napjától fogva veszi kezdetét; mert a fönállott törvények szerint is csak ezen naptól jártak az úrbéri tartozások, a melyek az 1836: X. törvényczikk, 7. $-a értelmében csak a birtokrendezéskor voltak megállapíthatók, sőt előbb tudva sem lehettek. Ha a földesúr 1848. év előtt a birtokrendezést nem szorgalmazta : a késedelem hátrányai csak őt, nem pedig a jobbágyot terhelhetik, kit jogelvek szerint csak a maga, — nem pedig volt földesurának késedelme miatt lehetne késedelmi kamatokkal terhelni. Ezekből kifolyólag a késedelmi kamatok számítását csak a birtokrendezés befejeztétől lehetett a jogelvekkel megegyezőleg javaslatba hozni. Ezek voltak azon indokok t. ház, melyek a központi bizottságot a 18-ik §. ily értelmű szövegezésére birták, s én kérem a t. házat, hogy ezen §-t ugy a mint a központi bizottság szövegezte, elfogadni méltóztassék. (Atalános helyeslés.) Horvát Boldizsár igazság ügy miniszter: {Fölkiáltások: Elfogadjuk!) Noha megvagyok győződve, hogy a t. ház elfogadni méltóztatik a központi bizottság szövegezését, mégis kötelességemnek tartom fölszólalni ; mert Pa-