Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-323

323. országos ülés márczius 3!. Í3?!. 339 van a zsellérekkel is, igaz, mindeu megyében máskép. Sok helységben az urbarialis zsellérek csak egy rubrikában fordulnak elő; sok urbarialis tabellában pedig ki van téve egyenesen, hogy pl. külsősége, belsősége ennyi meg ennyi, 1, 2 vagy VÍ hold. Itt tökéletesen igazsága vau Komárom városa érdemes képviselőjének. A mi nem foglaltatik az urbarialis tabellában és kisül, hogy a zsellér többet bir annál, természetesen csak ez képezheti a maradványt. Tehát Grhyczy módosításával ón is elfogadom, Zsedényi Ede: T. ház! Madocsányi képviselőtársunknak teljesen igazsága van, midőn azt állítja, hogy ezen §. a zsellérek mostani helyzetének, legalább a felföldön, egyátalában nem felel meg. Nehrebeczky képviselő ur Madocsányi azon állítására, hogy 8 zsellér mindig egy egész telki gazdaságnak vétetett: azon ellenvetést teszi, hogy a törvény ezt nem világosan rendeli el. Igen, de nálunk a törvény helyét szokás, Ítéletek és folytonos gyakorlat pótolják. Mindjárt 20 — 30 évvel az úrbér behozatala után a helytartótanács úrbéri rendezés alkalmával 8 zsellért számított egy telkes gazdának. Nálunk Szepesben is ugy történt az úrbéri zselléreknek 50 írtjával megváltása, a mint azt Madocsányi előadta ; igaza van tehát, hogy ha ennek a 15-ik §-nak jelen szerkezete megmaradna, az úrbéri zselléreknek birtoka némileg veszélyeztetve lenne, s mert akkor még azon földeik is a maradványok közé soroztatnának, a melyeket a megállapított arány szerint teljes joggal birnak, e's így jogtalanul meg kellene földeiket váitaniok, a mi eddig rendes eljárás mellett szokásban nem volt. A rendezéseknél bírói ítéletek is mindig kimondták, hogy 8 zsellér megfelel egy telkes gazdának; én tehát e szakaszt kihagyatni kívánom. Horvát Boldizsár ig. ügyminiszter : T. ház ! Ghyczy képviselő ur módositványát mindenesetre jobbnak tartom aközp. bizottság szövegénél, sén ahoz járulnék az esetre, ha a t. ház nem restituálná saját eredeti javaslatomat, melynek ! 1-ső alineája így hangzik: „A zsellér telkeknél j maradvány fölszámitásának helye nincs". E szö- j veget azért tartom legjobbnak : mert a zsellér- | telkeknél remanentiáról tulajdonképen nem is í lehet szó. Lényeges különbség van e tekintetben j a volt jobbágyok s a volt zsellérek közt. A job- | bágytelek állománya meg volt ugyanis állapítva az ; urbérben, s remanentiának az tekintetik, a mit a telkes jobbágy e törvényes mértéken fölül bir. Ha például egy egész te?ek állománya valamely helységben a belsőségen kívül 18 hold szántóföldből, s 6 hold rétbül, tehát összesen 24 hold külsőségből állott, az illető jobbágy azonban összesen 30 hold külsőségnek van birtokában: tehát a 6 hold többlet maradványt képez. Ellenben a zsellértelkek állománya nem volt meghatározva az urbérben. Méltóztassanak az 1836-iki V. törvényczikk 8-ik §-t figyelemmel megolvasni. Ott csupán csak a belsőségre nézve van egy minimum fölállítva, az mondatván: hogy az 150 négy szeg ölnél kevesebb nem lehet ; ámde a külsőségre s az ettől járandó uri szolgálatokra nézve a törvény szabad alkut, szabad egyességet engedett a földesúr s a zsellér közt, ugy, hogy a zsellért birtokának terjedelméhez képest, ily utón jobbágyi állapotba is lehetett helyezni. Ha már most a zsellér a földesúrral egyezkedett, s magát jobbágyi alapra helyezte, azaz : ha az úrbéri táblázatba belé ment azon külsőség, melyet neki a földesúr átengedett: ezt remanentiának mondani nem lehet; mert remanentiánaK csak az tekinthető, a mit valaki az úrbéri táblázatba bejegyzett competentiáján fölül bir. Ha pedig a kérdéses birtok nem igtattatott be : akkor az lehet bérföld vagy udvartelki birtok, de nem tekinthető úrbérinek s nem lehet remanentia. Ismétlem: az eredeti javaslatban az van kimondva, hogy zsellértelkeknél maradvány fölszámitásának helye nincs. És ezt mindenesetre ki kell mondani igy egész átalánosságban, nem pedig ugy, mint a központi bizottság tervezé : hogy csak a belsőségnél nem ad helyet a maradvány fölszámitásának. A mi az eredeti javaslat második bekezdését illeti, ez is lényegesen eltér a központi bizottság fölfogásától. Az eredeti javaslat tudniillik igy szól: ,Ha azonban ily telkekhez oly külső földek is tartoznak", tehát nem mint a központi bizottság mondja: „úrbéri" telkek, hanem másnemüek, olyanok t. i., melyek az úrbéri táblázatba be nem foglaltatnak, — „melyektől készpénzben vagy terményekben való szolgáltatás, vagy szolgálat járt; e tartozások a birtokos által megváltandók" — de nem mint úrbéri maradványok, hanem megváltandók mint bérföldek, vagy mint udvartelki birtok az illető törvény határozatai szerint. Minthogy azonban eme nem úrbéri , hanem más természetű földekről úgyis külön törvények fognak intézkedni: tehát a második bekezdés az eredeti javaslat szövegezése szerint is, mint fölösleges kimaradhatna ; ellenben ugy, mint az a központi bizottság szövegezésében áll, semmi esetre meg nem maradhat. E szerint én az eredeti javaslatot kérném elfogadtatni, mint a mely egyedül correct; de ha e kérésemet a t. ház nem teljesítené: akkor Grhyczy Kálmán ur módositványához járulnék, a mely nem helyesen mondja ugyan a zsellérteleknek az úrbéri táblákba be nem vezetett külsőségeit úrbéri maradványnak, de körülbelül ugyanazon eredményhez vezet; mert a zsellérteleknek