Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-323
326 323. országos üllés márczius 31. 1877. vánta, tervelte : akkor a képviselőház ezt ellenezte, azt mondván: maradjanak azok továbbra is az állam kezelése alatt. íme egy megállapított tervnek hiányában sem a képviselőházban, sem a minisztériumban következetes eljárás nem követtetett. Hogy az létre jöjön, azt hiszem t. ház, hogy itt egyedüli mód az volna, hogy állapíttassák meg egy oly terv, egy oly hálózat, mely ugy a kormánynak, mint a képviselőháznak irányadóul, s mintegy tekintélyül szolgálna. Ez pedig nézetem szerint csakakkor lehetséges, ha a képviselőház és a kormány együttesen, közösen állapítják meg ezen tervet, azaz: ha egy országos enquéte tervezi azt a minisztérium közbenjárásával és a minisztériummal egyetértve. T. ház! Mennyi teendő van még Magyarországon hátra a közutak tekintetében, s mily nagy fontosságot tulajdonitok én e közlekedési módnak : méltóztassanak megengedni, — minthogy minap a budget kérdés tárgyalásánál, midőn a közlekedési minisztérium budgetje volt szóban, sokkal kevesebb fontosság tulajdoníttatott ennek, s oly helyről, honnan azt, megvallom, legkevésbbé vártam volna: — méltóztassanak megengedni, hogy erre nézve egy pár észrevételt tegyek. (Halljuk.) Imént voltam bátor fölolvasni az angol ,,Times"nak nézetét arra nézve, mi képezi nemzeti kincsét, nemzeti vagyonát, mi képezi gazdagságát Francziaországnak. Méltóztassék már most tekintetbe venni azt, milyen Francziaországnak közúti hálózata 1 (Halljuk.) Francziaországnak van háromféle útja : az úgynevezett route imperiale, mely azonos a mi államutainkkal, az úgynevezett route departemental, mely megyei utainkkal azonos, és az úgynevezett route vicinale, milyen nálunk egyátalában nincs. A legutóbbi adatok szerint, mikkel e tekintetben birok, 1863-ban volt Francziaországban •30 államut 38,000 kilométer, azaz 5700 mértfőid, a mi mértföldünk szerint. Nekünk van közel 700 mértföld ilyen államutunk. Még egészen a 700 mértföld nincsen kiépítve, de közel 700. Volt Franciaországban route departementtal — megyei ut — 1855-ben — ez levén az utolsó kimutatás — 47,000 kilométer, azaz 7050 mértföld. Nekünk van körülbelől 1900 mértföld. De t. ház ! legnagyobb fontosságot a vasutak építése óta minek tulajdonított Francziaország ? Az úgynevezett route vicinale-oknak, azaz a mellék utaknak, melyeknek fő feladata termékeny vidékeket, nagy iparos helyeket a vasutakkal, s egymással összekötni. Az ember nem hinné, s ha a számokat megnézi, csodálkozik rajta, hogy lehetséges-e az, hogy egy nemzet valóban ennyit, s ily nagy mértékben költött e czélra ? Méltóztassanak az adatokat meghallgatni, megmondom a forrást, utána nézhet mindenki. Az 1836-iki törvény állapította meg először ez utak lótrejövetelét, és ez idő óta 1861-ig, tehát 26 év alatt, kiadott Francziaország ez utak építésére 1717 millió frankot. Ezen időben, 1861. tett az utak hossza Francziaországban 557,448 kilométert, azaz: a mi mértföldeink szerint 83,600 mértföldet. Nekünk abból, a mit ily útnak lehetne nevezni, semmink sincsen. De t. ház ! Francziaország nem állapodott meg itt, hanem 1862—63-ban további 233 milliót szavaztatott meg ez utak szaporítására, és ekkor ezen utak már annyira szaporodtak, hogy Francziaország összes területének Vi4 4-ed részét foglalták el a területnek. 7i4*-ed része utakból áldott. És t. ház 1864-ben, midőn Francziaország területének 1 / 144-ed része volt befödve ily utakkal: egy uj hálózati tervet készítettek csupán ezen vicinális utakra, és akkor szavazott meg a törvényhozás újra 1054 millió frankot a hálózat kiépítésére. Tehát csupán a vicinális utak kiépítésére 30 — 35 esztendő alatt Francziaország 3 milliárdot, azaz: 3 ezer millió frankot fektetett be. Ha tehát most Francziaország ily ut-hálózattal bír, és midőn Francziaország vagyonáról, kincseiről és teherviselési képességéről van szó, ezen utak létezése oly nagyon számba jön ; midőn t. ház az angol lap azt mondja, hogy India azért szegény, mert épen ily utai nincsenek: ugy hiszem elmondhatjuk mi is, hogy Magyarország azért szegény, mert közlekedési eszközei hiányzanak. Igyekezni kell tehát ezen közlekedési eszközöket Magyarországban is minél nagyobb mérvben létrehozni. Midőn ezek szerint nagy mérvben szükségeltetnek a közlekedési eszközök, ós midőn ezeknek létezése oly nagy mérvben veszi igénybe a nemzet vagyonát és hitelót, lehetetlen, hogy ezt a folyó bevételből fedezhessük. Ez is nagy fontosságú kérdés volna, melynek megoldása ezen bizottság föladatául tűzetnék ki, hogy a pénzügyminiszterrel értekezvén : gondoskodjék azon fedezetről, arról, hogy mimódon veendő föl és hol teremtendő elő azon pénz, mely azon úthálózat kiépítésére szolgáljon, melyet előbb egyetértésben a közlekedési miniszterrel megállapított. Ezek volnának nézetem szerint a főkérdések, melyek ezen bizottság köréhez tartoznának. Tartoznék hozzá azonfölül még több más kérdés is, tartoznék hozzá véleményt mondani
