Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-323

323. országos «!és márczius 31. 1871. 3 28 vagyonból, részint az ott lakó birtokosok vagyo­nából: a Tisza szabályozásának befejezése okvet­lenül szükséges. Szükséges más folyóink szabá­lyozása is, mint ez kitűnt azon vitából, amely akkor támadt, midőn ezen folyók részletes sza­bályozásáról, vagy ezen folyók körüli csekély munka teljesítéséről volt a házban szó. Ami a csatornákat illeti, hogy szabályo­zása ezeknek mint szállítási eszközöknek nagy fontossággal bir : azt kétségbe nem fogja vonni senki, aki megfontolja, hogy egy ily csatorna sokszor mint viziut igen tetemesen megrövidíti az utat és fölötte nyereséges szállítási eszköz ott is, hol különben tengelyen, — akár vasúton, akár más utón - kellene a szállítást eszközölni. Nagy fontossággal birnak nálunk az öntözési csatornák is, de ezen öntözési csatornák még eddig elegendőképen tanulmányozva és egyáta­lában méltányolva nem voltak. Aki látni akarja, mily nagy fontossággal birnak ezek, és mennyire nevelik az országnak közvagyonát: nézze meg Olaszországban, különö­sen Lombardiában, nézze meg Spanyolországban a csatorna-rendszert, mely által Spanyolország, ]egterméketlenebb vidékei is a legszebb, legvi­rágzóbb terekké alakitattak át. Magyarországban, hol annyiszor szenved az ország kisebb nagyobb részben a szárazság által, ily öntözési csatornák megmérhetlen kincsek fog­nának lenni. Én, t. ház, azt hiszem, a mi illeti ugy a folyók szabályozását, mint a csatornák hajózha­tóvá tételét és az öntözési csatornák létrehoza­talát : semmi sem volna szükségesebb, mint egy átalános enquete bizottság, mely szakértők meg­hallgatása mellett kijelölné azon folyókat, és megállapítaná azon rendet, melyben ezen folyók tisztán és egyedül országos szempontból lennének szabályozandók. Ha nagy fontossággal birnak a folyók két­ségkívül nagy fontossággal birnak a vasutak is. A vasutakra nézve, t. ház, tudjuk mind­nyájan, hogy az utolsó évben nagy haladást tettünk. Sokkal több vasutunk van részint ké­szen, részint épülőben, mintsem reményleni lehetett volna, hogy ily rövid idő múlva létre fognak jönni. De, t. ház. ezen vasutak létrejövetelére nézve mi volt az eljárás? Először is 1867-ben a minisztérium a képviselőháznak egy vasut-hálózati tervet terjesztett elő, s ezen terv elfogadás végett közöltetett a törvényható­ságokkal is, ezek megtették rá észrevételeiket; de azután a terv terv maradt és mind a tör­vényhatóságoknál, mind a minisztériumnál elve­szett, többé előtérbe sem jött, és csak annak indokolásául szolgált, hogy akkor azon kölcsön íölvételére fölhatalmazást nyerjen a minisztérium a háztól, melyet azon év elején Parisban fölvett, akkor az a terv volt, hogy ezen kölcsönből vasu­taink legszükségesebb része ki fog építtetni. A kölcsön megköttetett, és az összegnek körül-* belül fele folyóvá tétetett, de mire a pénz meg­jött : a terv megváltozott. A kormány azt mondta, hogy mégsem jó, ha mi saját pénzünkön épí­tünk vasutat, adjuk ki ezen vasutakat kamat­biztosítás mellett; akkor idegen pénzen fogjuk építeni vasutainkat. Nem akarom most vitatni, melyik a két terv közt a jobbik; de ha már tetemes perczentre fölvétetett a pénz, sokkal jobb lett volna az rögtön beruházni, mint 2 — 3 évig a kamatot fizetni, és az összeget csekély kamatok mellett más bankokban hevertetni, és így az országra nagy, talán elviselhetetlen terheket róni. Ha lett volna a törvényhozásnak némi meg­állapodása : ez nem fogott volna történni. De a törvényhozás, bizonyos megállapítást hiában sür­getett a kormánytól. Vasutaink nagy része vagy épülő félben van, vagy már meg van szavazva ; azonban ámbár vasutaink hálózata igen terje­delmes, kiegészítettnek még sem tekinthető. Alig van vasút, mely az országból kivezet. Épí­tettünk vasutakat magunk-magunknak, és igye­keztünk reá, hogy mindenkinek jusson vasút ; (Derültség.) hanem ezen vasutak sehova nem vezetnek nemzetgazdasági szempontból ; pedig czélt csak akkor érünk, hogyha ezen vasutakat országos szempontból egészítjük ki, hogyha ezen vasutaknak összeköttetését a külfölddel biztosít­juk. Már most, midőn ezen összeköttetések bizto­sításáról van szó : igen nagy kérdés az, hogy p. o. Törökországgal, hol történjék az összekötte­tés, vajon Kikindáíól Pancsováig menjen-e, vajon menjen-e e vasút talán Pestről Belgrádig, vagy Budáról Belgrádig, vagy legyen egy összekötte­tés Eszéken és Bródon át ? Ezek mind oly kér­dések, a, melyeknek igen nagy megfontolása, és bővebb tanulmányozása szükséges. Továbbá kell-e nekünk az összeköttetés az Adriával, kell-e az összeköttetés Szalonikivel ? mert ezen kérdések a keleti kereskedelemre, a suezi csatornával való összeköttetésre, az Indiából ézkezett és érkezendő áruikra, és azok szállítására a legnagyobb fon­tossággal birnak. Kérdés, hogy Oláhországgal hol, mely ponton történjék ezen összeköttetés? Van­nak vasutaink, melyek Oláhország határszéléhez vezetnek, de, hogy Oláhországnak, mely pontjá­val kössük össze azokat, arra nézve még nem vagyunk tisztában. Nem vagyunk tisztában arra nézve sem, hogy Moldvaországgal kell-e összeköt­tetés, és hol kell az? vajon a kolozsvár-maros­vásárhelyi vonal helyes-e, vagy a szathmár-szi­geti vonal, kapcsolatba hozatva a kassa-oderbergi vonallal, hogy az mintegy parallel vonalat ké­I pezzen a Kárpátok hosszában ? Hogy ez léte-

Next

/
Thumbnails
Contents